Alpesi népszokás a Perchtenlauf (leginkább krampuszjárásnak lehet fordítani), a hozzánk közel eső vidékeken ritkán adódik alkalom részesének lenni.
A germán mitológia egyik ijesztő női alakja Perchta, a hagyomány neve tőle eredeztethető.
A hatalmas maszkokat viselő alakok ezer év óta decemberben jelennek meg. Kinézetük olyan, mintha krampuszok és busók démoni ivadékai volnának.
A burgenlandi Nagysároslakon (Moschendorf, Szentpéterfától pár kilométerre délre) december 14-én késő délután tűntek fel a jelmezesek, több mint hatvanan. A faluközpontban este tűzijáték és hajnali tartó mulatság volt.
Perchtenlauf - Démoni maskarások vonultak Nagysároslakon
By admin
Lánctalpas traktort vezető urat látunk egy 1930-ban készült felvételen. "A képen apám a Budapesti Tenyészállat Vásáron mutatja be a Caterpillar cég egyik gépét. Nagybirtokokon, mezőgazdasági vásárokon tartott traktorbemutatókat. Apám perfekt német volt és jó megjelenésű, valószínűleg ennek is szerepe volt abban, hogy a Caterpillar őt bízta meg, hogy bevezesse Közép-Európába a lánctalpas traktort" – olvashatjuk a kép mellett Domonkos István visszaemlékezését, aki szüleivel együtt egy védett házban vészelte át a háborút.
Tornaöltözékes fiúk vonulnak egy 1942-ben, Pápán készült fényképen. Dr. Berecz Endre története: "Éppen tornavizsgára megyünk a gimnáziumból. A kép közepe táján a szemüveges fiú én vagyok. Katolikus gimnáziumba jártam, mert apámnak az volt a mániája, hogy papokhoz ad, mert azok a tanítással foglalkoznak, nincs családjuk. Én voltam egyedül zsidó. Még első osztályos koromban elkezdtek zsidózni, és ezt meghallotta az osztályfőnök. Óriási ribilliót csapott, hogy ha ő még egyszer meghall ilyesmit... Ez volt az első és a gettóig az utolsó antiszemita atrocitás, ami engem ért." Berecz Endre munkaszolgálaton volt, Németkéren szabadult fel.
A Történetek egy családi albumból című kiállítás betekintést enged abba a 220, magyar nyelven készített interjúba, melyeknek alanyai részint Magyarországon, részint a mai Szlovákia, Ukrajna, Szerbia és Románia területén élő, magyar ajkú zsidók voltak.
E vidékek zsidó közösségei szinte mind elpusztultak a holokauszt idején. Mára alig maradtak túlélők, akik hitelesen beszélhetnek arról, milyen volt az élet a háború előtt. Ha már ők sem lesznek köztünk, elvész egy nagyon fontos fejezet Magyarország történelméből.
A vállalkozás célja az volt, hogy az új technológiákkal megmentsék és megőrizzék az emlékeket, régi családi fényképeket. Az összeállítást készítő Centropa (zsidó családtörténeti nonprofit intézmény) weboldalán közel 5000 digitalizált fotót és okmányt tár az érdeklődők elé, az 1870-es évektől egészen napjainkig. Ezekből válogatták a most Szombathelyen látható kiállítás anyagát.
A tablókon megannyi magával ragadó történet tárul elénk a gyermekkorról, az iskolás évekről, szerelemről, házasságról, családról, és arról, kinek-kinek hogyan sikerült túlélnie a holokauszt borzalmait és újrakezdenie életét.
A kiállítás egyszerű emberek történeteit dolgozza fel, olyanokét, akik akár a szomszédaink is lehetnének: pékek, gyári munkások, tanárok, ápolónők... hétköznapi magyar emberek.
A Centropa magyar nyelvű archívumából válogatott utazó kiállítás januárig látható Szombathelyen, a Weöres Sándor Színház aulájában. Hivatalos megnyitója a hétvégén zajlott Tolerancia Fesztiválon volt, kommunikáció szakos hallgatók a következő hetekben-hónapokban tárlatvezetéseket fognak tartani.
A Centropa oldala: http://www.centropa.hu/
Egy elveszett világ képei – a Centropa utazó kiállítása Szombathelyen
By admin
Németh Antal, a Vasvári Újság alapítója és főszerkesztője, a Vasvári Múzeum megalapítója 45 hónapos frontszolgálata alatt végig naplót vezetett az I. világháborúban.
Feljegyzéseit most dédunokája dolgozza fel, jövőre szeretné könyv formájában megjelentetni. részletekért katt az itt megjelent írásomra
Feljegyzések a frontvonalról - Németh Antal naplója
By admin
Az ünnepség szeptember 21-én, szombaton volt, a cikket a Vas Népébe írtam, utána hétfőn jelent meg.
A szociáldemokrácia előfutára és kozmopolita reformer –
ilyennek látják Széchenyit
Széchenyi István gróf születésének 222. évfordulójára
szerveztek megemlékezést a döblingi szocialisták és a zöldek.
A reformer mellszobra az egykori Görgen elmegyógyintézet
épülete (ma: kerületi bíróság) előtt áll Bécs 19. kerületében, az
Obersteinergasse végén áll. A szűk utca elején kordon és rendőrök, precízen
megadják, hol lehet parkolni. Amerikai követségi lakások, nyugdíjas otthon és
bírósági épületek vannak a környéken
Az egykor
tizenegy különálló településből álló Döbling most építi a testvérvárosi, akarom
mondani, testvérkerületi kapcsolatokat Budapest XIX. kerületével, Kispesttel. A
legnagyobb magyar remek találkozási pontnak bizonyult. Legalább ilyen fontosak
azok a kapcsolatok, amelyek az osztrák és a magyar zöldek között vannak már
évek óta. Az előbbi kontaktus okán Gajda Péter kispesti polgármester, utóbbi
révén a Vas és a Győr-Sopron-Moson megyei LMP képviselői is részt vettek a
szombati Széchenyi-ünnepen.
Szombathelyről Horváth Zoltán önkormányzati képviselő,
valamint György István Péter és György Gábor vettek részt. Útközben Bécs felé
megálltak Nagycenken is, ahol koszorút helyeztek el Széchenyi István szobránál.
A döblingi emlékhelynél rövid üdvözletek hangzottak el mind
az osztrák szervezők, mind a magyar vendégek részéről, majd megkoszorúzták
Széchenyi mellszobrát. (Azt csak nagyon halkan jegyezzük meg, hogy a szemetet
valaki igazán összekapkodhatta volna előtte. Az egész gesztust most tekintsük
fontosabbnak.)
Bécsben ünnepelték a legnagyobb magyart
By admin
A mi városunkban: soha!
kulturális programok a
tolerancia jegyében
Az Egyesült Államokból induló mozgalom, a „Not in our Town”,
Magyarországon is időszerűvé vált. A közelmúlt történelme során sem ismeretlen
negatív diszkrimináció az utóbbi években ismét nehezíti a hazánkban élő
kisebbségek életét. Mintha a demokrácia csak a tökéletes állampolgárokra
vonatkozna. A rendezők fontosnak tartják olyan kulturális és közéleti programok
szervezését, melyek hangot adnak az elhallgattatott másságnak,
párbeszédet kezdeményeznek a társadalom befalazott színterei között, oldják a
megkülönböztetésekből eredő feszültségeket és kézfogásra invitálják a
társadalmi diverzitás szereplőit.
A Szombathelyen 2013. november 15-16-án megrendezendő Tolerancia Fesztivál, „A mi városunkban: soha”, a kisebbségi kultúrák,
különösen a zsidó és roma kultúra, találkozási helye, a közöttük kialakuló
párbeszéd színtere. A szombathelyi Weöres Sándor Színház, a zsidó hitközség, a
városi és megyei roma önkormányzat ad teret és időt erre az eddig elhanyagolt
párbeszédre, a kulturális programokra, és várja városunk lakóit a közös
eszmecserére, az igényes együtt ünneplésre, szórakozásra.
A rendezvény szervezői a Savaria Egyetemi Központ kommunikáció
szakos diákjai és tanáruk, Murai Gábor.
November 15., péntek
14:00 Megnyitó a Weöres Sándor
Színházban, Karyn Posner-Mullen (sajtó- és kulturális tanácsos, Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége) és dr. Puskás Tivadar
(Szombathely város polgármestere)
A Centropa kiállítás megnyitása: „Zsidó örökség Magyarországon”.
„…együtt maradni…” Nők a holokausztban. Pécsi Katalin kiállításának megnyitása.
Állófogadás
16:00 Romano Teatro Színház: Antigonén - rockmusical
20:00 Karaván Família Együttes, Kopár Antal és zenekara - autentikus roma zene.
November 16., szombat
10:00 Ferkovics József kiállítása a Szombathelyi Zsidó
Hitközség házában
11:00 Uccu Alapítvány három órás projektje: „Roma
menekültek” - kiállítás, vetítés, előadás
15:00 „Not in our Town” - Matt Tullis (Marshalltown, Iowa), Szombathely tolerancia testvérvárosának
előadása a „Not in our Town!”amerikai mozgalomról és az iskolai
erőszakról. Vendégek: Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség vezetője, dr. Murai
Gábor egyetemi tanár, Daróczi Ágnes, a Roma Institutio Alapítvány vezetője,
Ferkovics József képzőművész, Horváth Aladár, a Roma Polgári Mozgalom alapítója
és vezetője.
17:30 Horváth Aladár: Dalok a jégveremből - zenés előadás a roma holokauszt
emlékére
19:00 Daróczi Ágnes Bari Károly költő verseiből összeállított műsora
20:30 Szilvási Gipsy Folk Band együttes - autentikus roma zene és világzene
Tolerancia Fesztivál, Szombathely, 2013. november 15-16.
By admin
A berlini Margarete Hamm olvassa fel Rose Ausländer verseit
október 5-én, szombaton a Kultúrfórumban.
A költőnő 1901-ben született Rosalie Beatrice Scherzer néven
a bukovinai Csernyivciben, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához
tartozott. A család az I. világháború alatt előbb Budapestre, majd Bécsbe menekült.
Rose 1921-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol
hamarosan megjelentek első versei. 1923-ban hozzáment Ignaz Ausländerhez, majd
három év múlva elváltak.
1931-ben Rose visszatért szülőföldjére. A II. világháború
alatt kényszermunkán volt, majd a gettóban. Végül egy pincében bujkált.
A háború után ismét New Yorkba ment, de sosem tudott ott igazán
otthonra lelni. 1964-ben Bécsbe költözött, majd egy év múlva Düsseldorfba, ahol
haláláig (1988) élt.
Rose Ausländer több mint ezer verset írt. Az emberi lét
alapkérdései foglalkoztatták, feldolgozta tapasztalatait és az átélt
szenvedéseket. Lírája tükrözi a világmindenség, a természet és az emberek
szeretetét is. Ismertté csak a hetvenes évek közepén vált, attól fogva számos
elismerésben részesült.
A szombaton Monyorókeréken fellépő színésznő, Margarete Hamm
évek óta intenzíven foglalkozik Rose Ausländer életével és munkáival.
Az irodalmi est 2013. október 5-én 19:30-kor kezdődik.
Lírai ív Csernyivcitől Monyorókerékig: Rose Ausländer versei a Kultúrfórumban
By admin
A tavalyi „Menekültek hosszú napja” négyezer látogatót
vonzott a burgenlandi kisvárosba, ahol 2013. szeptember 27-én, pénteken ismét
sok-sok ismeret és információ hangzik majd el a menekültek, menedékkérés,
bevándorlás témakörében.
Az idei
rendezvényen – amelyre ingyenes a belépés – 28 változatos programból
válogathatnak a látogatók. A felolvasások, kiállítások, focitorna, jam
sessionök és mozifilmek betekintést nyújtanak az Ausztriába érkező menekültek
életébe és világába.
Levetítik Peter Wagner A vashatár (Die eiserne Grenze) című
filmjét is, amely egy kalandvágyó osztrák tanárnő és egy magyar határőr
kapcsolatáról, egyben a politikai rendszerek közötti átmenetről szól. A film az
evangélikus lelkészi hivatalban lesz látható, este 7 órától.
A nap szervezője az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, együttműködésben több mint negyven partnerrel.
2013. szeptember 27.: a nagy menekülés Szalónakra
By admin
A kiállításon mintegy 300 olyan plakát és hirdetmény látható, amelyek az 1949 és 1989 közötti korszakban születtek: a pártállami korszak politikai progandájának dokumentumai, a követendő életformát, közerkölcsöt, életmódot hirdető poszterek, illetve a korszakban bemutatott filmeket vagy más kulturális eseményeket propagáló hirdetmények.
A plakátokhoz kapcsolódó filmválogatás az 1949-es sztálinista alkotmány elfogadásától az 1980-as évek közepéig szemlézik az új "szocialista" rendszert éltető, a szocialist építőmunka meghitt családias idilljét, folyamatos sikereit ünneplő dokumentum- és propagandafilmekből.
A kiállítótérben elhelyezték az alaptörvény korabeli asztalát, amelyen brosúrák, népszerűsítő kiadványok, előadások, ünnepi szónoklattervezetek magyarázzák az új sztálini alkotmány forradalmi jelentőségét. A kiállított dokumentumokat a 2010-ben elfogadott Nemzeti Egyetértés Nyilatkozata és a 2011-ben elfogadott Nemzeti Hitvallás passzusai színesítik.
Kurátor: Kende Tamás történész. Nyitva 2013. június 20-tól július 28-ig. OSA, Centrális Galéria. A kiállítás hétfő kivételével 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható.
végképp eltörölni... kiállítás, osa, centrális galéria (képsorozat)
By admin
Andrea Diefenbach Szülők nélküli vidék (Land ohne Eltern) című sorozatában Moldova délkeleti részén fekvő falvakat keresett fel, ahonnan a munkanélküliség és a szegénység elől külföldre menekültek a munkaképes felnőttek, a gyerekek pedig otthon maradtak, ráutalva arra, hogy nagyon gyorsan felnőjenek. Fotók és további részletek a 444-en.
Andrea Diefenbach honlapja
A határeset ajánlja: Szülők nélküli vidék
By admin
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Együttműködés
gimnáziumok között című pályázati felhívására a budapesti Arany János Általános
Iskola és Gimnázium által benyújtott Mai Márciusi Ifjak című pályázatot a kiíró 1 220 000 forint összegű támogatásban részesítette. A pályázat célja a
határon túli, magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülése, a magyarországi és
külhoni fiatalok közötti kapcsolatok kialakulása, személyes találkozók,
valamint a diákok közösségi szerepvállalásának elősegítése. Szerdán számolnak
be a közösen elért eredményekről.
A projekt programjának előkészítő foglalkozásának a
legfontosabb feladata volt ráhangolni a budapesti diákokat az aradi diákokkal
és a tanárokkal való találkozóra. Megismertetni a gimnazistákat a határon túli
magyarok történelmével, életével, szokásaival és mindennapjaival. Erősíteni az
összetartozás érzését. Elsajátítani a márciusi ifjak hősi viselkedését.
„Akkoriban, amikor én voltam fiatal, nem nagyon beszéltek a
Trianonról. (…) Az érdélyiek bozgoroknak hívták a kintrekedt magyarokat, ami
annyit jelent románul: hazátlan. Nem volt szabad magyarul beszélni, de nem csak
Romániában, hanem a többi velünk határos országban sem, ahol az országhatár
mellett rengeteg magyar élt, sőt voltak magyarlakta települések is. Ha pedig
mégis beszéltek, akkor megverték őket. (…) Legyünk büszkék arra, hogy magyarok
vagyunk, becsüljük meg a kultúránkat és ne hagyjuk, hogy elkallódjon!” (Novák
János, a Sashegyi Arany Iskolaalapítvány Kuratóriumi elnöke, a Sashegyi
Néptáncegyüttes mentora, Erdély szakértője)
Határtalanul - gimnazisták közös programja Budapesten és Aradon
By admin
VivArt! Fesztivál '13, azaz kulturális fieszta, a kreativitás ünnepe Budapest multikulturális negyedében – zene, urban design, fashion, performansz, kiállítás, tánc – 2013. május 25.-június 2., Budapest, VI-VII. kerület
A kilenc napos hagyományteremtő fesztivál – amely az Urbitális Majális idei kiemelt programja is egyben – egy olyan vízió és civil kezdeményezés, amely a VI. és a VII. kerület, illetve általában Budapest lakói számára kívánja visszanyerni a városrész örökségét, a történelmi területeket, a városi látképet, a városi életminőséget, a kerület(ek) szellemét, spiritualitását, és megteremteni a korszellem igényelte funkcionalitást és gazdasági prosperitást.
A VivArt! egy kizárólag civilek és önkéntesek által életre hívott, külső anyagi támogatás nélkül megvalósuló belvárosi „házibuli”, amelynek központi témája a VI. és VII. kerület kreatív újjáélesztése, a két kerület újragondolása. Az idei évben ennek a tervezett revitalizációnak és egyben újratöltésnek az első lépése történik meg a fesztiválon keresztül, párhuzamot vonva Barcelona és Budapest között és mintegy példaként állítva a fesztivál kiemelt vendégeit, a meghívott spanyol művészeket, a kultúra területén tevékenykedőket, és urbanista szakembereket a hazai fejlődési irányok kijelöléséhez.
Ízelítő az eseményekből: Menyus kiállítása a Gödörben, Király utcai dúcok festése, vezetett városi séták, Lakatos Márk katalán gourmet-art-showja, divattervezők bemutatkozása, bográcsozás a spanyol vendégekkel, Van Gogh álmai 3D kiállítás a VAM Design Centerben...
A részletes program a fesztivál facebook-oldalán: http://www.facebook.com/vivartfesztival
vivart! fesztivál '13
By admin
Nyílt napot hirdettek, nem hagyhattuk ki. A morbid poénokon (a látogatóknak kitett pogácsa vajon hamuban sült pogácsa-e, kijelölt dohányzóhelyek és hamutartók kérdésköre) túl két órás látogatáson vettünk részt, az igazgató idegenvezetésével. Haláli hely.
Bár a kemencéket gázzal fűtik fel, az elhunytakat nem közvetlen gázlángon hamvasztják. A samott annyira felmelegszik, illetve meg is tartja a hőmérsékletet, hogy a 700-1100 fokos hőmérsékleten, ami az égéstérben van, öngyulladás következik be.
Az elhunytakról hamvasztás előtt minden nemesfémet eltávolítanak, az értékek nyilvántartása végett (a hozzátartozók netán keresnék), de az implantátumok maradnak. A szilikon elég, az orvosi fémek egyben maradnak, azokat kiszedik a hamvak közül. A hamvasztókoporsóból - ami egy egyszerű szerkezet, nyárfából és/vagy papírból, és csak arra szolgál, hogy a személyzetnek ne kelljen közvetlen a holttestekhez nyúlni - nem marad semmi.
Porrá leszünk – látogatás a csömöri krematóriumban
By admin
Vándorboy – Közép-Ázsia – Csonka Gábor előadása – 2013. május 7., kedd 18.00, AGORA – Szalon
Vándorboy, a legtöbbet utazott magyar hátizsákos utazó a világ tetejére kalauzol el bennünket. Ízelítőt kapunk Kazahsztánról, illetve a tadzsikisztáni Pamír hegység környékéről, melyek kultúrája és népei kevesek számára ismertek.
A rendezvényre a belépés ingyenes.
Programajánló: Vándorboy előadása Szombathelyen
By admin
Prága, 2013. április 29., hétfő (MTI) - Csehszlovákia kettéosztását önálló Csehországra és Szlovákiára 1992-ben a hivatalos tárgyalásokon első ízben Václav Klaus akkori cseh miniszterelnök javasolta - állítja Michal Kovác volt szlovák államfő abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh lap közölt hétfőn.
Prága és Pozsony között azután kezdődtek tárgyalások a szövetségi csehszlovák állam további sorsáról, hogy az 1992-es tavaszi parlamenti választást Csehországban a Polgári Demokratikus Párt (ODS), míg Szlovákiában a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) nyerte. A Václav Klaus, illetve Vladimír Meciar vezette tömörülések és kormányok jövőképe jelentősen eltért egymástól, ezért a felek hivatalos tárgyalásokat kezdtek Csehszlovákia jövőjéről.
Kovác szerint a szlovák fél államszövetséget akart, amelynek keretében a nemzeti államok nagy önállósággal bírtak volna. A cseh fél ezzel az elképzeléssel nem értett egyet, míg a szlovákok számára a szövetségi berendezkedés fenntartása volt elfogadhatatlan.
Klaus ekkor azt mondta, hogy "az egyetlen, amiben egyetértünk, az a kettéosztás (Csehszlovákiáé)" - állítja az önálló Szlovákia első elnöke. Hozzátette: a szlovák felet ez meglepte, gondolkodási időt kért, "majd a szétválás javaslatát végül elfogadtuk" - jelentette ki Kovác.
Csehek és szlovákok körében általában az a meggyőződés él, hogy Csehszlovákia kettéosztását elsősorban a Vladimír Meciar vezette szlovák fél szorgalmazta, bár néhány szlovák politikus ismételten azt állította, hogy ez nem így volt. A tárgyalások hátterének összes dokumentuma azonban ma sem ismert.
Kovác azt is elmondta, hogy a szlovákiai magyarság politikai képviselői ellenezték Csehszlovákia felosztását, mert a szövetségi állam keretében "nagyobb biztonságban érezték magukat". Hogy miért volt ez így, azt tőlük kell megkérdezni - jegyezte meg Kovác, aki 1993 és 1995 között az új Szlovák Köztársaság első elnöke volt.
Csehszlovákia kettéosztását először Václav Klaus javasolta
By admin
Bortavasz Dél-Burgenlandban, 2013. május 4-5.
Jövő szombaton és vasárnap több mint 60 dél-burgenlandi borász tárja ki pincészete kapuit a bor szerelmesei és az érdeklődők előtt. A Vas megyéhez legközelebb fekvő osztrák borvidék tipikus borai várják, hogy minél többen megbizonyosodjanak arról, milyen kiválóságokat teremnek a vidék lankái.
Szombathelyről, Kőszegről és Körmendről különbusszal érhető el a Bortavasz, amelyről a legfontosabb tudnivalók itt olvashatók.
Programajánló: Bortavasz Dél-Burgenlandban
By admin
MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Zenei Együttlét
Tavaszi fényírás a virágzás jegyében
Komárom, Monostori Erőd
2013. 04. 30. - 05. 04.
Április 30-án startol a 23. MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Zenei Együttlét. Igazi majális költözik május első hétvégéjén a Monostori Erődbe, filmvetítések és koncertek mellett a szervezők közösségteremtő programokkal is várják az együttlétre látogatókat.
Május elseje a tavaszi virágzás és a zsendülés, a fiatalság ébredező szerelmének ünnepe, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. A Mediawave a munkásünnep helyett ennek jegyében köszönti az együttlétre látogatókat. Igazi kultúrwellness élményben lehet részük azoknak, akik a hosszú hétvégét a Duna mellett, a Monostori Erődben töltik.
Grencsó Kollektíva |
A nemzetközi filmes programban 89, a magyarban 76 film szerepel stílus és tematika szerinti válogatásban. A játék- és kisjátékfilm zsűrijét Durst György producer, Iliana Kitanova színésznő (Bulgária) és a Tofifest igazgatónője, Kafka Jaworska (Lengyelország) alkotja, míg a dokumentum-, animációs- és kísérleti film zsűrijének tagjai Boris Mitic dokumentumfilm rendező (Szerbia), Vera Neubauer animációs rendező (Anglia) és Radu Igazság animációs és kísérleti film rendező (Románia). A zenei filmek zsűrijét a koncertet is adó Iva Bittová (Csehország), valamint Grencsó István és Lakatos Mónika énekesnő alkotják.
Iva régi visszatérő vendég a Mediawave-en. utoljára 2010-ben Őriszentpéteren hallhattuk a Mediawave Szelektíven. Itt beszélték meg a világhírű dobossal, Hamid Drake-kel, hogy egyszer kellene közösen is muzsikálniuk. Idén ismét láthatjuk és hallhatjuk őket, május 3-án az erőd Ékes termében lépnek fel közösen. Leena Conquest amerikai fekete énekesnő neve is ismerős lehet a fesztiválozók számára, ő 2004-ben és 2005-ben járt a Mediawave-en William Parker Quartetjének vendégeként. Szólóban és a Tóth Viktor Tercettel közösen is fellép idén. Viktorral új lemezre készülnek, de fiatal énekesek számára műhelyt is fog tartani.
Az idei egyik specialitás az egész rendezvényt végigszövő moldvai csángó lakodalmas lesz. A nyitónapon, április 30-án a leánykéréssel indul a projekt és egyben a fesztivál. A menyasszonyt és a májusfát lovasfogatokkal hozzák a szomszédos Ácsról. A nyitóest csúcspontját Ferenczi György és a Rackajam, valamint J. G. Thirlwell, a John Zorn istállóhoz tartozó hírhedt manhattani zeneszerző csapata, a Manorexiaadja. Az este zárása a Csángó Analóg Diszkó lesz, olyan népzenei előadók és etnozenészek részvételével, mint például a Ritka Magyar Folkband.
Iva Bittova |
A fesztivál életében erőteljes szerepe van a fiatal tehetségek nevelésének, erre szolgálnak a több mint 6 éve zajló filmes és zenei workshopok. Ebben az előzőekben említett muzsikusok is részt vállalnak. Az előbb már említett Leena Conquesten kívül Ferenczi György is vezet akusztikus zenei műhelyt, valamint csángó népi műhely is indul az Erődben. A Méhkasaula Project fényfestői évek óta kísérik a Mediawave-et, tavaly gyönyörű, színes hátteret festettek esténként a Dunai bástyára. Ők idén bevonják az érdeklődőket is: fényfestő workshopjukon bárki kipróbálhatja, hogyan kell üveget festeni, ezeket a munkákat este le is vetítik.
A Mediawave a korábbi években is számos kísérletet tett a közösségi terek újraélesztésére. Idén több olyan civil szervezet is csatlakozik, akik hasonlóan gondolkodnak a kulturális újrahasznosításról. Együttműködő partnerként csatlakozik alkotóival a MÜSZI és a FÜGE, akik még több kreativitással dobják fel az Együttlét még kihasználatlan lehetőségeit. Nem véletlen, hogy a rendezvény sajtótájékoztatójának is a Jurányi Inkubátorház adott otthont.
A fesztivál ideje alatt indul az Etnikai Kisebbségek Film- és Fotóarchívuma, amelynek alapját a Mediawave Nemzetközi Filmfesztivál 1991 óta gyűlő filmarchívuma és saját készítésű filmjei szolgáltatják. Elsősorban a magyarországi és a határokon kívüli magyar kisebbségek film és fotó archívuma szándékozik lenni, de a gyűjtemény nyitott a rokon népek és a világ többi kisebbségének bemutatására is. Nem csak a kisebbségekről készült filmek és fotók, hanem a kisebbségek által készített alkotásokat is tartalmaz.
Thea Soti Quartet byLangPeter |
A filmes és zenei programok mellé az elmúlt években a gasztronómiais felfejlődött. Ahogy azt a korább is megszokhattuk, a szervezők az egész ország borait hozzák és kínálják. Pincészetek, borászok a teljesség igénye nélkül: Haraszti (Palkonya-Villány), Deé (Pannonhalmi Borvidék), Fritz (Szekszárd), Csernyik István (Gyöngyöstarján). De a sört kedvelők sem maradnak különlegességek nélkül: az ínyencek a Főzdebusznál a győrzámolyi, óbudai, fóti, békésszentandrási, valamint a rozsnyói serfőzde kézműves söreit kóstolhatják.
Jó hír a fesztiválra vonattal érkezőknek: a MÁV-Start Zrt. az Együttlétre utazók számára 50%-os alkalmi menettérti jegyet nyújt a teljesárú jegy árából a fesztivál idejére. Magyarul: az oda útra szóló jegy lepecsételtetve a visszaútra is érvényes lesz. A vonatok többsége kerékpárt is szállít, aki kerékpárral érkezik, az Erődön belüli tárolóban zárhatja le azokat.
A fesztivál megvalósításában komoly partnerként szállt be a Monostori Erőd, amely tavaly az egész Dunai bástyát a fesztivál rendelkezésére bocsátotta. Idén már egy felújított helyszínen zajlik a Mediawave: európai uniós forrásból megújult a bástya és környezete. Ugyan a teljes felújítás csak júniusban fejeződik be, a látogatók április 30. és május 4. között már frissen festett falak között fesztiválozhatnak.
Az Erőd velünk van!
mediawave 2013
By admin
A cikk a Vas Népe Hétvége rovatában jelent meg 2013. március 9-én. A print korlátai miatt erősen húzott verzió az online kiadásban itt érhető el. A teljes szöveg csak a határeseten:
Andreas Lehner osztrák képzőművész és projektmenedzser tíz éve él Szombathelyen. Egy szerelem hozta ide…
Munkája miatt ma is naponta ingázik. Az elmúlt két évtized során számos fejlesztési és kulturális projekt gazdája volt, kiállításokat szervez, és elképzelései nyomán született meg a Határélmény-park a közeli Beleden (Bildeinben). Szeptember óta a Südburgenland Plus nevű szervezetnél dolgozik, regionális menedzserként a strukturális fejlesztési projektekért felelős – mindezt rengeteg magyar kapcsolattal, közös feladatokkal.
Kiállításfronton a városszalónaki (stadtschlainingi) vár programja, a virágvasárnap nyitó Baumkircher – a Lovag aktuális most. Az Andreas Lehner rendezte tárlatnak szintén van magyar vonatkozása: a lovag pályafutását a III. Frigyes császár és a magyar Mátyás király közti politikai konfliktus erőterében mutatja be.
A magyar társadalmi és politikai helyzetet már régebb óta figyeli, minthogy ide költözött. Különösen foglalkoztatja a cigányság helyzete. Ez még 1995-re nyúlik vissza: abban az évben február 4-éről 5-re virradó éjszaka bombát robbantottak Felsőőr (Oberwart) romatelepén. A gyilkosságnak négy roma áldozata volt.
Mindez két héttel Andreas Lehner fia születése után történt, s ő nem akarta, hogy a gyereke olyan társadalomban nőjön fel, ahol származása miatt megölhetnek valakit. Vagy egyáltalán, olyanban, ahol diszkrimináció létezik. Ma több, a cigányság problémáival foglalkozó civil szervezet munkáját segíti.
Éles meglátások, sajátos nézőpontból: Andreas Lehner
By admin
Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című sorozatának Vas vármegyéről (nála:
Vasvármegyéről) szóló kötete 1898-ban jelent meg. A Vasvármegye
népe című fejezetnek több szerzője van: a magyarokat Sziklay
János, a magyarok nyelvjárását dr. Csapodi István, a
hienczeket Vende Ernő, a horvátokat Béry István, a vendeket
Sinkovich Elek írta; az egészet átnézte dr. Sziklay János és
Katona Lajos. Részletek:
A vasmegyei embert mindenkoron
megfogjuk különböztetni, teljesen soha át nem alakúló
kiejtésének és szóalakjainak eredetiségéről, mely ősiségének
legjobb bizonyítéka. Pedig a vasmegyei magyar nép más tekintetben
sem a czivilizáczióval, sem az idegen szokásokkal és divatokkal
szemben nem tanusít szilárd állhatatósságot. A milyen fogékony
a műveltség eszközeinek megértése és alkalmazása iránt, épp
úgy szívesen utánozza a maga szokásai, viselete eredetiségének
rovására az úri népet, kiváltképen pedig a városiakat. Nagyobb
város nincs ugyan a megye területén, de annál több a kis város,
melyek mindegyikének volt bizonyos fontosságú szerepe a
közelmúltban s ma is lépést igyekeznek tartani a haladó korral;
ott vannak ezenkívűl a szomszéd megyék közel eső nagyobb
városai, melyek a határtól csak pár órányira lévén, szintén
állandó hatással vannak a népre, végre nem tagadhatjuk el a
közeli Ausztria, első sorban Stiria befolyását sem, melyet elég
alkalmuk van a határmenti s a megye kövein túl is elvándorló
megyebeli németeknek a magyarokkal közvetíteni.
A nép külső faji
jellegét illetőleg termetük középszerü, általában
160-165 czentiméter magas, inkább ösztövér, mint köpczös;
általában brachikephalok; a férfiak feje és arcza kerekebb, mint
a nőké, a kiké inkább tojásdad; az arcz színe rendszerint
barna, a férfiaké úgy, mint a nőké; hajuk merev, szálas,
gesztenyebarna (a nők közt több a szőke); szemük nagyrészt
széles mandolametszetü, nagy és nyílt, általában barna, de
gyakori a kék szem is, mig a szürke és sárga már ritkábban,
elvétve fordul elő. A nők ösztövér termetük, rendszerint
kemény, merev vonású arczuk miatt legnagyobbrészt nem szépek;
legalább olyan kecses arczidomokat, mint a Tisza mentén, vagy a
Kis-Alföld csallóközi és sopronmegyei részében, (Csorna és
Kapuvár vidékén) nem igen találhatunk.
Vasvármegye
nemzetisége térképe. Rajzolta dr. Sziklay János.
|
Szombathely szomszédságában,
Oladon, Ondódon, Asszonyfán már szeret czifrálkodni az
asszonynép. Ondódon piros és kék csipkével díszíti ruháját;
a duplaelejü, színváltó derekat viseli, vagyis blúzt; függővel,
üveggyöngygyel ékeskedik, Oladon még gránát-gyöngysort is
aggat a nyakába. Ugyanígy ékesítik magukat a seéi leányok és
asszonyok. Kisasszonyfán piros kivarrással díszítik a ruhát;
ékszerűl fehér vagy sárga gyöngy ezüst kereszttel szolgál;
függővel is ékesgetik magukat.
A megváltozott mezőgazdasági,
birtokjogi és pénzviszonyok, az új állami élet követelményei,
melyek a kisbirtokosokra nagy terhet róttak és rónak, fölkeltették
a népben a vagyonszerzés, magában véve becsülendő, de nem
mindig nemes vágyát, kiölik belőle a régi magyar szívességet s
önzővé, haszonlesővé teszik. Meginog itt-ott az az erénye,
melylyel őseinek földjéhez ragaszkodott s nem mindig a megélhetés
szükségétől űzetve, hanem spekuláczióból is eladja földjét,
hogy Szlavoniában olcsóbban többet vásároljon. A míg a német
ajkúak Ausztria felé huzódnak, ámde jobbára ideiglenes
tartózkodásra; a magyarok inkább Horvát-Szlavonországba veszik
utjokat.
Általános a hit, hogy pénteken
semmit sem szabad kezdeni, mert az szerencsétlenül fog végződni.
Az igézés, szemmelverés tartja magát a köztudatban. Ennek
különben meg van a maga valószerű alapja; csakhogy a nép valami
rossz szellem tényének tartja azt, a mit ma a hipnotizmus
tüneményeiből megmagyarázhatunk. A tehenek megrontását szintén
többfelé tartják. A boszorkányok és rossz szellemek
hivésével függ össze az a hit is, hogy a viharokat, jégesőt egy
gonosz szellem, garbonciás diák hozza, a ki a harangozótól
elriad. Azért még mindig vannak falvak, a hol a felhő elé
harangoznak. (Nárai.)
Hienczeknek nevezik Vas,
Sopron és Mosonvármegyék azon németajkú lakosságát, a melynek
nyelve, sajátságainál fogva, úgyszólván külön dialektikust
képez az összes német nyelvjárások között és a mely nép maga
is, szokásaira és gondolkozásmódjára nézve, eltér a hazánkban
és az azon kívül élő többi német népfajoktól. A
magyarországi hienczek száma körülbelűl 300,000, a kiknek a zöme
(125,000). Vasvármegye területén, a kőszegi, felső-eőri,
körmendi, németujvári és a szt.-gotthárdi járásban
tartózkodik, hegyes, dombos vidéken, melyet "Pugläte-Welt"-nek
(púpos, görbe-világ) neveznek.
Magyarok, hienczek, horvátok, vendek
By admin
Bécs 14. kerülete, egészen a város szélén. Turisták a környéken jobbára csak akkor járnak, ha a méltán híres heurigerek valamelyikébe kihozza őket este a busz. Innét már nem sokat kell menni aktuális úti célunk felé. Múlt század eleji szépség és náci bűnök: Ernst Fuchs-villa, Otto-Wagner-Spital, Steinhof.
Szecessziós csodák és náci rémtettek Bécs határában
By admin
Az öt méter magas bronzszobrot a
szlovák-bolgár Emil Venkov készítette 1988-ban, még a
csehszlovák kormány felkérésére. Poprádban állították fel,
de jött 1989, és Leninnek mennie kellett.
Egy bizonyos Lewis E.
Carpenter, aki akkoriban angoltanárként működött a városban,
felfedezte, hogy használt fém árában eladó a szobor. Megvette,
és hazavitte magával. Már épp letárgyalta a seattle-i
városvezetéssel, hogy köztéren felállíthassa a kommunista
vezért, amikor autóbalesetben életét vesztette.
Lenin egy darabig
a Carpenter-ház hátsó udvarán feküdt, végül 1995-ben került
Seattle Fremont nevű városrészébe, előbb az Északi 34. utca és
az Evanston sugárút sarkára, majd áthelyezték két tömbbel
északabbra, az Evanston és a 36. kereszteződésébe, egy
falafelbüfé elé. 2004 óta minden karácsonyra feldíszítik, mint
egy fenyőfát.
(eredeti képek: waymarking.com, blog.seattlepi.com) |
A seattle-i Lenin-szobor
By admin
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)