Az időgép olyan, elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A Ludwig Múzeum új kiállítása azonban nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja, és magukat a műveket tekinti egyfajta időgépeknek. A mintegy 800 darabos gyűjteményből most olyan műveket válogattak, amelyek a személyes, a művészi és a történelmi idő különböző aspektusait tárják a néző elé, a kurátor (Szipőcs Krisztina) személyes nézőpontjából.
Az Időgép című kiállítás a világjárvány rövid szünetében, rendkívüli körülmények között jött létre, így nem hagyhatta figyelmen kívül az elmúlt időszak tanulságait sem. A COVID-19 sok mindent radikálisan átértékelt, más fénytörésbe kerültek a társadalmi, politikai, gazdasági problémák, és a művészet is.
3… 2… 1…
Az első gondolat az elbizonytalanodásé. Hogy ez túl sok, ennyi mindent felfogni, befogadni. (Ilyenkor örül az ember, hogy 2023. január 1-jéig látogatható a kiállítás. Majd időnként visszatérünk.) Ráadásul a legnagyobb terembe kiválasztott, nagyszabású és absztrakt alkotások inkább a „hogy kerültem ide, és egyáltalán, miért” érzést erősítik.
A következő térben már tisztul a kép, mindjárt Bak Imre 1991-es Kitörésével, meg Jovánovics György gipsz munkájával és a hármas sort lezáró Nádler István-képpel – és ez volt a bevezető ahhoz a teremhez, ahol Király Tamás 1987-88-as kollekciójának darabjai mozdulatlanul is üvöltik a nyolcvanas évek vasfüggönyön inneni világával összeegyeztethetetlenül öntörvényű alkotó elemi szabadságát.
Lenin vagy nem Lenin
Ciprian Mureșan kolozsvári művész 2009-ben készült képén ledöntött Lenin-szobor, alászorult, menekülni próbáló, kapálózó emberekkel. Lenin kezét az ég felé emeli. Még most is.
Antoni Muntadas (sz. Barcelona, 1942) más korosztály, más világba született. Kívülről szemlél. Médiahelyszínek, médiaemlékművek Budapest 1998 az itt bemutatott, képpárokból álló fotósorozatának címe, amely emblematikus budapesti helyszíneket mutat be úgy, hogy a fekete-fehér archív felvételek mellé kilencvenes évekbeli fotográfiákat társított a művész. Lenin helyett a hűlt helye mutat jól. A Lánchíd budai hídfőjénél a körforgalomba applikált vörös csillag helyett virág alakú virágültetés, tank helyett köznapi kis VW jön szembe. A falnál álló, feltartott kezű, rémült arcú fiatal katonák helyén már csak a fal.
Az albán Endre Dani fotósorozata lepukkant házakkal a kapuban álló emberrel, aki mindenhova túl magas. Feje a plafont veri: kilóg a világából.
Jól eltalált keserédes párhuzam: Lakner László Gyapotszedők Kazahsztánban mellett Gérard Gasiorowskioroszki „Íme, én, akinek óriási nehézséget okoz, hogy lépést tartson a dolgokkal (Michelle Leivis) – az idézet maga a kép címe. A szocializmust építők boldog arca, hát, persze.
A folytatásban Robert Rauschenberg, Jasper Johns, David Hockney
– hogy jussunk el az igazi nagyágyúkig.
Picasso A muskétás (1967), illetve Muskétás karddal (1972) című képeit elegáns poénként követi Robert Combas Guernica csirkemáj című festménye.
Ha már poén: hogy Tót Endre mit vésett a két szemközt elhelyezett kőtáblára, azt most nem árulom el… Lelövése pont olyan bűn lenne, mint nem említeni Roy Lichtensteint, Birkás Ákost, Nancy Graves-t, Mauer Dórát vagy azt az Arnulf Rainert, akinek halotti maszkos sorozata most kiválóan érzi magát Sigmar Polke cím nélküli, halálfejes-halálmadaras műve mellett.
Az időutazás tart: Erdélyi Miklós Hadititok c. installációja („lehetetlen”, „menthetetlen”, „kijavítható”, „szent”) néz szemközt Drozdik Orshi 1984-ben készített A végtelen disztópia: Black mirror I-II-jével. Hm, hát hol volt akkor még a Netflix, meg az azonos című sorozat? 1984, az volt.
És el is érkeztünk a kulcsmondathoz, ami a kijevi David Csicskan 2019-es ceruza és aquarell képének a címe:
„Történt, ami történt, de nem az, amit akartam”.
A kép bal oldalán tüntetők és táblákkal, szlogenekkel. És a jobb oldalon is, de… Szóval, lehet, lehetne, vagy lehetett volna máshogy is. Nem kívánt rész törlendő.
Omara, azaz Oláh Mara egész élete válik nyitott könyvvé a bús-kék olajfestmény-sorozaton. Itt már szó sincs időutazásról. Hiába kezdődik az ötvenes években, ez nem egy letűnt kor lenyomata, ez a mai magyar rögvalóság. „Mara első iskolás, de ha nem tűri, úgy jár, mint a többi cigány, intézetbe kerül.” Innen több képből álló sorozatból bontakozik ki az élettörténet.
Érzékeny témák sűrűsödtek össze a végére, tojáshéjakon csak azért nem táncolunk, mert azokat Keserü Ilona dobozba zárta. „De hisz' mi már rég táncolunk”, szólal meg Menyhárt Jenő a fejemben. No, hát addig jó, amíg mi választunk zenét.
Rózsa Melinda / Rose
Az írás rövidített, szerkesztett változata 2020. októberben jelent meg a 9 c. ferencvárosi közérzeti magazinban.
A teljes lapszám pdf-ben letölthető innét.
Mentális időutazás a Ludwig Múzeumban
A Yes, Gertrude 2019 áprilisában nyílt meg a pesti Kazinczy utcában. A hely megálmodói – Sas Tamás rendező és családja – a szórakoztatás mellett célul tűzték ki, hogy visszaadják a történelmi zsidónegyednek, ami jár: hogy ne csak romkocsmás bulinegyedként híresüljön el a világban és itthon, ne csak az európai viszonyokhoz mérten olcsó alkoholok jussanak eszébe róla a fapados járatokkal csütörtökön érkező és vasárnap távozó turistáknak. Szeretnék visszacsábítani azt a kultúrára szomjazó magyar vendégkört is, akiket a pólyásnak öltözött, legénybúcsúra érkező angol fiatalok elijesztenek a környékről.
Legyen egy hely, ahol hasonló érdeklődésű emberek politikai hovatartozásukat félretéve találkozhatnak, beszélgethetnek! Pont úgy, ahogy a múlt század első felében Párizsban a hely névadója, Gertrude Stein szalonjában, ahol Picassótól Fitzeraldig mindenki megfordult, aki számított.
A Gertrude Szalon programsorozat (együttműködve a Szépírók Társaságával) olyan zenei, irodalmi, filmes élményeket kínál, melyek képesek lehetnek a bulinegyeddel kapcsolatos előítéleteik felülírására. Igényes zenék, beszélgetések a különböző művészeti ágakban tevékenykedő alkotókkal, valamint kiállítások szerepelnek a programban.
A Gertrude Szalon 2019. szeptember 16-án, hétfőn 19 órakor startol, az első esemény a RendXváltás a kultúrában címet viseli. A zenés-filmnézős-beszélgetős est résztvevői: Török Ferenc filmrendező, Vágvölgyi B. András író, mindenes, Darvas Kristóf billentyűs, aki a zenéről gondoskodik. Az est háziasszonya: Bárdos Deák Ágnes énekes, kultúrdíva.
Az est interaktív, lehet bátran kérdezni, legyen ez egy igazi beszélgetés, egy jóízű kultúrtalálka! A belépés ingyenes.
Másra szomjazunk, mint az angol turisták: vissza a kultúrát a történelmi zsidónegyedbe!
A tavalyi évhez hasonlóan csatarekonstrukcióval emlékezik meg a Lengyel Intézet a lengyel történelem egyik legheroikusabb fejezetéről, a varsói felkelésről, és a magyar katonák felkelőknek nyújtott önzetlen segítségéről. A látványos bemutató helyszíne az óbudai Fő tér lesz.
A varsói felkelés 1944. augusztus 1-jén robbant ki, és 63 napig tartott. A II. világháború történetének legnagyobb és legvéresebb felkelése volt. A Honi Hadsereg közel 50 ezer felkelője szállt harcba a lengyel fővárost 1939 óta megszállva tartó németek ellen.
A fegyveres harcokban a Honi Hadsereg 16.000 felkelője és a város további 150.000 polgári lakosa vesztette életét. A náci hadsereg hatalmas pusztítást végzett a városban, amelyből szinte alig maradt valami, a háború végére pedig a történelmi épületek 90 százaléka megsemmisült. Lengyelországban minden évben több helyszínen is zajlanak a megemlékezések. Varsóban minden évben az úgynevezett „W”- órában, pontban 17 órakor egy percre felzúgnak a légoltalmi szirénák, a tömegközlekedés, az autók és Varsó lakossága pedig megállnak, hogy tisztelettel adózzanak a város felkelői és az elesett áldozatok emléke előtt.
A budapesti Lengyel Intézet már a tavalyi évben izgalmas történelmi újrajátszással emlékezett meg a varsói felkelésről, akkor a terézvárosi Pethő Sándor utcát változtatva német főhadiszállássá. Ezt a hagyományt folytatva, idén egy még nagyobb és látványosabb helyszínen kísérelik meg lengyel és magyar hagyományőrző csapatok segítségével felidézni közös történelmünk egy kölcsönösen nagyvonalú és hősies gesztusokban gazdag, mégis kevéssé ismert epizódját.
Varsói felkelés, újrajátszva
Az Egy nap a városban blogon láttam, hogy elkészült a kifestése a Mexikói út – Kacsóh Pongrác út közötti gyalogos aluljárónak, át is mentem megnézni. A hely a kisföldalatti végállomása mellett található; a nyuszik, macik, lámák és miegymások Piry Anikó (Nyúlgyár) munkái.
Képsorozat:
Ez most a legcukibb aluljáró Zuglóban!
Jegyek: https://www.a38.hu/hu/program/muller-peter-sziami-andfriends-hu-16850
TESTBŐL TESTBE: Duplázik a Müller Péter Sziámi AndFriends az A38-on
Emberek bankkártyákkal
Kilóg a csücsök, de jobb cím az, hogy MARGÓ
Jegyek: https://tixa.hu/szellemeshalloween_marczi
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/2007946172575501/
Tök jó és szellemes halloween buli gyerekeknek!
KERESZTBEN JÉGESŐ: Cseh Tamás barátainak estje a Marczin (2018. október 31.)
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/709732762758756/
Seress Rezső újra a Kispipában
Egy belvárosi lakás egykori cselédszobájában felrobbant a világ – olvasom a FUGA múltkori meghívójában. – Rikító sárgák, izzó vörösök, magukba rántó mélykékek kerültek a falra, egy tűzijáték színei.
Kemény György pedig festett, szigetet teremtve a szárazföldön. Lángoló színekkel, Szolzsenyicin képmásával, az elaggott Marx arcképével, buja aktokkal, az „osztálytudat” és a „faji tudat” villámló összecsapásával tiltakozott a világtól elzárkózó, a mindentől rettegő, de mindent üldözni kész Kádár-rendszer ellen. A ránk kényszerített sötétség, a vaksi közöny, a gőgös félelem világa ellen.
Peace, love, anarchy, ágy helye – Kemény György falképe a Haris közi cselédszobában
Müller Péter Sziámi AndFriends koncert lesz a Madách-ban
"A szerencse farkát marokra kell kapni..." A VILLÁMRANDI Bárdos Deák Ági első szólólemeze, amely közösségi támogatással jött létre. A lemezbemutatón számos vendéggel, hajdani zenésztárssal játssza el Ági pályafutásának kezdeteitől napjainkig vezető útját, a KONTROLL CSOPORTtól a most megjelenő új dalokig. >>> KOBUCI Kert, Óbuda, 2018. szeptember 19. <<<
Részletek a fb eseményben: https://www.facebook.com/events/311321959675901/
Az új album címadó dala:

















