Ez a hír velem is szembejött ma: a törzs kb. 60 ezer éve él a szigeten, kb. 60 ezer éve változatlanul. (Messziről) lefilmezni őket 30-40 éve sikerült egy stábnak, de közülük is kapott valaki egy nyilat a combjába. Hivatalosan Indiához tartoznak, de az állam inkább autonómiát adott nekik. A cunami után volt némi para, hogy mi lehet a szentinelézekkel, helikopterrel küldtek nekik segélycsomagot, de nyilazni kezdték a helikoptert is. 
Rose

Lehet ez a világ a szentinelézeké?

Abaj szobrát 15 éve Almatyban kaptam lencsevégre.
Éreztem én, hogy egyszer még kelleni fog...
Megint fölhördült az ellenzék, miután a fővárosi közgyűlés húsz kormánypárti és egy jobbikos képviselő szavazatával elfogadta, hogy szobrot kaphasson a Városligetben Abaj Kunanbajev (pontosabban: Kunanbajuli) kazah költő.

A magyarnarancs.hu pl. ezt írta: az előterjesztésből "kiderült, hogy a kiváló magyar-kazah kapcsolatok eredményeként, a "kazah nép ajándékaként" kerülne az emlékmű a Városligetbe. 

Sőt azt is megtudhattuk, hogy az előterjesztés szerint Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán elnöke június 4-én személyesen avatja fel a szobrot. 

De ki volt a "kazah nép nagy gondolkodója", akinek a tiszteletére összesen három méter magas alkotást készül állítani a testvéri magyari nép? Abaj Kunanbajogli* (1845-1904) költő a 18-19. századi nagy kazah népi írók kiemelkedő alakja, aki a kazah felvilágosodás élharcosaként mind lírájában, mind közéleti tevékenységében fölemelte szavát a feudális kánságok elnyomása és túlkapásai ellen. Mindezek alapján határozottan leszögezhetjük, hogy Kunanbajogli tántoríthatatlanul képviselte a haladás eszméjét."

*A Narancs megjegyzi, hogy ez a megfelelő átirata a névnek. Más forrásokban: Kunanbajuli, és valószínűleg ez lesz a jó megoldás (Абай Құнанбайұлы).

Szerintem meg nem kéne átesni a ló túloldalára, és kézzel-lábbal ágálni Abaj ellen, ő ugyanis nem tehet róla. Sőt, kifejezetten vállalható a munkássága. 

Magyar nyelvű irodalom igen kevés van róla a neten, a német Wikipediából kiderül pl. hogy már 13 évesen verseket írt, falta a nyugati irodalmat, Puskin és Lermontov mellett Goethe és Byron volt rá nagy hatással. Igazán komolyan 40 éves korában kezdett el írni; verseire, aforizmáira és filozófiai szövegeire nem csak a kazahok, de az oroszok is felfigyeltek. 

Dagmar Schreiber Kasachstan: Nomadenwege zwischen Kaspischem Meer und Altaj című könyvében azt írja Kunanbajuliról, hogy apja gazdag főúr volt, aki Korán-iskolába küldte fiát, Ibrahimot. Az Abaj nevet ő választotta magának (jelentése: Igaz(ságos), Becsületes). Az orosz és az európai irodalom számos művét lefordította kazahra. Irodalmi és filozófiai hagyatéka, a Szavak könyve a kazah nemzeti identitás kérdéseivel foglalkozik.

Visszatérve az aktuálpolitikához, persze, hogy nem szeretjük, ha a kedves kormányunk diktátorokkal parolázik. 

Ugyanakkor itt ez a két évvel ezelőtti hír, amelyből az derül ki, hogy a kortárs orosz értelmiség számára Abaj az ellenzékiség (Putyin-ellenesség) egyik emblematikus figurája lett: "Több ezren vettek részt vasárnap Moszkva belvárosában a neves orosz író, Borisz Akunyin által meghirdetett sétán, ekképpen támogatva a Vlagyimir Putyin államfő és Dmitrij Medvegyev kormányfő vezette orosz hatalom továbbélése ellen egy hete tartó csendes utcai tiltakozást. (...) 

Az egyfajta irodalmi sétának is tekinthető demonstráció részvevői Alekszandr Puskin szobrától előbb az Ész bajjal jár című dráma szerzője, Alekszandr Gribojedov 19. századi író emlékművéhez vonultak. Ott szinte lerohanták Ljudmila Ulickaját, aki legalább egy órán keresztül írta alá könyveit a rajongóinak. A többség Gribojedov emlékművétől a Csisztije prudi (Tiszta tavak) elnevezésű közkedvelt parkba vonult Abaj Kunanbajev szobrához, hogy kifejezze szolidaritását az ott néhány napja táborozó tiltakozókkal. A modern kazah irodalom megteremtőjének emlékműve körül szerda óta valóságos moszkvai Hyde Park alakult ki." (Origo - MTI, 2012. május 13.)

Végül álljon itt egy vers Abajtól, Körmendi Lajos fordításában:

Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek 

Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek,
Képmutatásukkal csak megtévesztenek.
Magadban bízz, magadat húzd a bajból,
Segítőd a munkád, használd eszedet.

Hiszékeny ne légy, mért áltatnád magad,
Baj, ha dicséret, hízelgés elragad.
Másokkal együtt csak becsapjátok egymást,
Hát kell neked kergetni délibábokat?

Ha bánat emészt, magadat ne add meg,
Rádtörő szenvedélynek soha ne engedj.
Szállj magadba, szíved mélyéig merülj,
Mit ott találsz, az a kincs, csak az tartsd meg.

Kell-e nekünk Abaj, és egyáltalán, ki az?

A berlini Margarete Hamm olvassa fel Rose Ausländer verseit október 5-én, szombaton a Kultúrfórumban.

A költőnő 1901-ben született Rosalie Beatrice Scherzer néven a bukovinai Csernyivciben, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. A család az I. világháború alatt előbb Budapestre, majd Bécsbe menekült.

Rose 1921-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol hamarosan megjelentek első versei. 1923-ban hozzáment Ignaz Ausländerhez, majd három év múlva elváltak.

1931-ben Rose visszatért szülőföldjére. A II. világháború alatt kényszermunkán volt, majd a gettóban. Végül egy pincében bujkált.

A háború után ismét New Yorkba ment, de sosem tudott ott igazán otthonra lelni. 1964-ben Bécsbe költözött, majd egy év múlva Düsseldorfba, ahol haláláig (1988) élt.

Rose Ausländer több mint ezer verset írt. Az emberi lét alapkérdései foglalkoztatták, feldolgozta tapasztalatait és az átélt szenvedéseket. Lírája tükrözi a világmindenség, a természet és az emberek szeretetét is. Ismertté csak a hetvenes évek közepén vált, attól fogva számos elismerésben részesült.

A szombaton Monyorókeréken fellépő színésznő, Margarete Hamm évek óta intenzíven foglalkozik Rose Ausländer életével és munkáival.

Az irodalmi est 2013. október 5-én 19:30-kor kezdődik. 

Lírai ív Csernyivcitől Monyorókerékig: Rose Ausländer versei a Kultúrfórumban

Holger Johannes barátommal, aki Bonnban él, régóta "dolgozunk" együtt. Idézőjelbe tettem, mert igazából ez persze nem munka egyinkőnknek sem. Én készítem a képeket, ő írja a verseket. Hol a fotókhoz íródnak a sorok, hol a költeményekhez keresek passzoló képet. Szépen gyűlik az anyag a holinda (holger+melinda) munkacím alatt. Ha minden jól megy, jövőre lesz egy közös kiállításunk.


Wer bin ich denn frag ich mich 
Die Frage die uns ausmacht 
Das fragst du wohl auch dich 
Die Antwort schenkt uns Kraft 

Wir sind ähnlich aber nicht gleich 
Denn anders sind wir immer 
Ein jeder hat sein eignes Reich 
Jeder bezieht sein eignes Zimmer 

Denn jeder muss sich definieren 
Jeder zieht seine eigne Grenze 
Erhebt sich so von seinen Vieren 
Kann gesehen werden in Gänze

Ami még nem volt a határeseten: vers!

hűség