Ez a hír velem is szembejött ma: a törzs kb. 60 ezer éve él a szigeten, kb. 60 ezer éve változatlanul. (Messziről) lefilmezni őket 30-40 éve sikerült egy stábnak, de közülük is kapott valaki egy nyilat a combjába. Hivatalosan Indiához tartoznak, de az állam inkább autonómiát adott nekik. A cunami után volt némi para, hogy mi lehet a szentinelézekkel, helikopterrel küldtek nekik segélycsomagot, de nyilazni kezdték a helikoptert is.
Rose
Lehet ez a világ a szentinelézeké?
By admin
![]() |
| Abaj szobrát 15 éve Almatyban kaptam lencsevégre. Éreztem én, hogy egyszer még kelleni fog... |
A magyarnarancs.hu pl. ezt írta: az előterjesztésből "kiderült, hogy a kiváló magyar-kazah kapcsolatok eredményeként, a "kazah nép ajándékaként" kerülne az emlékmű a Városligetbe.
Sőt azt is megtudhattuk, hogy az előterjesztés szerint Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán elnöke június 4-én személyesen avatja fel a szobrot.
Sőt azt is megtudhattuk, hogy az előterjesztés szerint Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán elnöke június 4-én személyesen avatja fel a szobrot.
De
ki volt a "kazah nép nagy gondolkodója", akinek a tiszteletére összesen
három méter magas alkotást készül állítani a testvéri magyari nép? Abaj
Kunanbajogli* (1845-1904) költő a 18-19. századi nagy kazah népi írók
kiemelkedő alakja, aki a kazah felvilágosodás élharcosaként mind
lírájában, mind közéleti tevékenységében fölemelte szavát a feudális
kánságok elnyomása és túlkapásai ellen. Mindezek alapján határozottan
leszögezhetjük, hogy Kunanbajogli tántoríthatatlanul képviselte a
haladás eszméjét."
*A Narancs megjegyzi, hogy ez a megfelelő átirata a névnek. Más forrásokban: Kunanbajuli, és valószínűleg ez lesz a jó megoldás (Абай Құнанбайұлы).
Szerintem meg nem kéne átesni a ló túloldalára, és kézzel-lábbal ágálni Abaj ellen, ő ugyanis nem tehet róla. Sőt, kifejezetten vállalható a munkássága.
Magyar nyelvű irodalom igen kevés van róla a neten, a német Wikipediából kiderül pl. hogy már 13 évesen verseket írt, falta a nyugati irodalmat, Puskin és Lermontov mellett Goethe és Byron volt rá nagy hatással. Igazán komolyan 40 éves korában kezdett el írni; verseire, aforizmáira és filozófiai szövegeire nem csak a kazahok, de az oroszok is felfigyeltek.
Dagmar Schreiber
Kasachstan: Nomadenwege zwischen Kaspischem Meer und Altaj című könyvében azt írja Kunanbajuliról, hogy apja gazdag főúr volt, aki Korán-iskolába küldte fiát, Ibrahimot. Az Abaj nevet ő választotta magának (jelentése: Igaz(ságos), Becsületes). Az orosz és az európai irodalom számos művét lefordította kazahra. Irodalmi és filozófiai hagyatéka, a Szavak könyve a kazah nemzeti identitás kérdéseivel foglalkozik.
Visszatérve az aktuálpolitikához, persze, hogy nem szeretjük, ha a kedves kormányunk diktátorokkal parolázik.
Ugyanakkor itt ez a két évvel ezelőtti hír, amelyből az derül ki, hogy a kortárs orosz értelmiség számára Abaj az ellenzékiség (Putyin-ellenesség) egyik emblematikus figurája lett: "Több ezren vettek részt vasárnap Moszkva belvárosában a neves orosz író, Borisz Akunyin által meghirdetett sétán, ekképpen támogatva a Vlagyimir Putyin államfő és Dmitrij Medvegyev kormányfő vezette orosz hatalom továbbélése ellen egy hete tartó csendes utcai tiltakozást.
(...)
Az egyfajta irodalmi sétának is tekinthető demonstráció részvevői Alekszandr Puskin szobrától előbb az Ész bajjal jár című dráma szerzője, Alekszandr Gribojedov 19. századi író emlékművéhez vonultak. Ott szinte lerohanták Ljudmila Ulickaját, aki legalább egy órán keresztül írta alá könyveit a rajongóinak. A többség Gribojedov emlékművétől a Csisztije prudi (Tiszta tavak) elnevezésű közkedvelt parkba vonult Abaj Kunanbajev szobrához, hogy kifejezze szolidaritását az ott néhány napja táborozó tiltakozókkal. A modern kazah irodalom megteremtőjének emlékműve körül szerda óta valóságos moszkvai Hyde Park alakult ki." (Origo - MTI, 2012. május 13.)
Végül álljon itt egy vers Abajtól, Körmendi Lajos fordításában:
Az egyfajta irodalmi sétának is tekinthető demonstráció részvevői Alekszandr Puskin szobrától előbb az Ész bajjal jár című dráma szerzője, Alekszandr Gribojedov 19. századi író emlékművéhez vonultak. Ott szinte lerohanták Ljudmila Ulickaját, aki legalább egy órán keresztül írta alá könyveit a rajongóinak. A többség Gribojedov emlékművétől a Csisztije prudi (Tiszta tavak) elnevezésű közkedvelt parkba vonult Abaj Kunanbajev szobrához, hogy kifejezze szolidaritását az ott néhány napja táborozó tiltakozókkal. A modern kazah irodalom megteremtőjének emlékműve körül szerda óta valóságos moszkvai Hyde Park alakult ki." (Origo - MTI, 2012. május 13.)
Végül álljon itt egy vers Abajtól, Körmendi Lajos fordításában:
Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek
Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek,
Képmutatásukkal csak megtévesztenek.
Magadban bízz, magadat húzd a bajból,
Segítőd a munkád, használd eszedet.
Hiszékeny ne légy, mért áltatnád magad,
Baj, ha dicséret, hízelgés elragad.
Másokkal együtt csak becsapjátok egymást,
Hát kell neked kergetni délibábokat?
Ha bánat emészt, magadat ne add meg,
Rádtörő szenvedélynek soha ne engedj.
Szállj magadba, szíved mélyéig merülj,
Mit ott találsz, az a kincs, csak az tartsd meg.
Kell-e nekünk Abaj, és egyáltalán, ki az?
By admin
A berlini Margarete Hamm olvassa fel Rose Ausländer verseit
október 5-én, szombaton a Kultúrfórumban.
A költőnő 1901-ben született Rosalie Beatrice Scherzer néven
a bukovinai Csernyivciben, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához
tartozott. A család az I. világháború alatt előbb Budapestre, majd Bécsbe menekült.
Rose 1921-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol
hamarosan megjelentek első versei. 1923-ban hozzáment Ignaz Ausländerhez, majd
három év múlva elváltak.
1931-ben Rose visszatért szülőföldjére. A II. világháború
alatt kényszermunkán volt, majd a gettóban. Végül egy pincében bujkált.
A háború után ismét New Yorkba ment, de sosem tudott ott igazán
otthonra lelni. 1964-ben Bécsbe költözött, majd egy év múlva Düsseldorfba, ahol
haláláig (1988) élt.
Rose Ausländer több mint ezer verset írt. Az emberi lét
alapkérdései foglalkoztatták, feldolgozta tapasztalatait és az átélt
szenvedéseket. Lírája tükrözi a világmindenség, a természet és az emberek
szeretetét is. Ismertté csak a hetvenes évek közepén vált, attól fogva számos
elismerésben részesült.
A szombaton Monyorókeréken fellépő színésznő, Margarete Hamm
évek óta intenzíven foglalkozik Rose Ausländer életével és munkáival.
Az irodalmi est 2013. október 5-én 19:30-kor kezdődik.
Lírai ív Csernyivcitől Monyorókerékig: Rose Ausländer versei a Kultúrfórumban
By admin
Holger Johannes barátommal, aki Bonnban él, régóta "dolgozunk" együtt. Idézőjelbe tettem, mert igazából ez persze nem munka egyinkőnknek sem. Én készítem a képeket, ő írja a verseket. Hol a fotókhoz íródnak a sorok, hol a költeményekhez keresek passzoló képet. Szépen gyűlik az anyag a holinda (holger+melinda) munkacím alatt. Ha minden jól megy, jövőre lesz egy közös kiállításunk.
Wer bin ich denn frag ich mich
Die Frage die uns ausmacht
Das fragst du wohl auch dich
Die Antwort schenkt uns Kraft
Wir sind ähnlich aber nicht gleich
Denn anders sind wir immer
Ein jeder hat sein eignes Reich
Jeder bezieht sein eignes Zimmer
Denn jeder muss sich definieren
Jeder zieht seine eigne Grenze
Erhebt sich so von seinen Vieren
Kann gesehen werden in Gänze
Ami még nem volt a határeseten: vers!
By admin
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



