A határeset ajánlja: Iskola a határon

(Vas Népének írtam, Alonnak fényképeztem)

Ez az emlékkő arra fog emlékeztetni, hogy soha többé ne történhessen meg, amit a nácik 1944-45-ben elkövettek - emelte ki dr. Adi Lang történész a zsidó kényszermunkások emlékkövének avatásán. Beszédet mondott Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke is.

A Délkeleti Fal építésén több ezer munkaszolgálatos zsidó dolgozott, férfiak és nők egyaránt. Emlékezni nem azért fontos, hogy újra és újra felidézzük a megtörtént eseményeket, újra és újra felszaggassuk a sebeket. A jelent nem lehet megérteni a múlt nélkül, s múlt nékül nem lehet jelent sem építeni, szögezte le Siklósi Vilmos.

A zalaegerszegi hitközségi vezető hangsúlyozta, egyre kevesebben vannak köztünk, akik átélték ezeket a szörnyű eseményeket, ezért fontos, hogy mindig legyenek, akik a túlélőktől átvéve a stafétabotot, hogy emlékeztessenek a múltra.

Walter Temmel, a szomszédos Beled (Bildein) polgármestere felidézte Giora Karny és az őt megmentő Legath család történetét. A szombathelyi zsidó fiatalember egy barátjával szökött meg a kényszermunkáról, és a közeli Némethásosban (Deutsch Ehrensdorf) leltek menedékre. Legathék életük kockáztatásával rejtegették őket, egészen a Vörös Hadsereg megérkezéséig. Walter Temmel szólt arról is, hogy ezen a tájon évszázadokon keresztül sokféle nép élt békében egymás mellett, egészen a II. világháborúig. Négyezer zsidóra és hétszáz romára ma már csak emlékezni lehetséges. 

Monyorókerékre 1944 végén és 1945 elején hétszáz, jórészt magyar zsidót vezényeltek kényszermunkára. A kastély melléképületeiben, embertelen körülmények között elszállásolt munkaszolgálatosok feladata a náci birodalom védvonalának szánt, Szlovákiától Triesztig tartó Délkeleti Fal építése volt. A kényszermunkások közül harmincan itt lelték halálukat, a többieket 45 márciusában indították útnak nyugatra, a koncentrációs táborokba...

Sokféle válasz létezik arra, miért nem akadályozta meg a helybeli lakosság a náci rémtetteket. Mi nem ítélhetjük az akkor élt embereket, de bocsánatot kérhetünk", mondta Verena Dunst tartományi képviselő.

Az emlékkőavatáson Johann Weber monyorókeréki polgármester köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek az emlékkőállítás megvalósításában, mindenekelőtt a kezdeményező dr. Michael Muhrnak, a Kulturforum Südburgenland vezetőjének.

A beszédeket követően a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség vezetői koszorút helyeztek az emlékkőnél, amelyet a helyi katolikus plébános és az evangélikus lelkész közös ceremóniával áldott meg.

Soha többé! - Magyar zsidó kényszermunkások emlékköve Monyorókeréken

Holger Johannes barátommal, aki Bonnban él, régóta "dolgozunk" együtt. Idézőjelbe tettem, mert igazából ez persze nem munka egyinkőnknek sem. Én készítem a képeket, ő írja a verseket. Hol a fotókhoz íródnak a sorok, hol a költeményekhez keresek passzoló képet. Szépen gyűlik az anyag a holinda (holger+melinda) munkacím alatt. Ha minden jól megy, jövőre lesz egy közös kiállításunk.


Wer bin ich denn frag ich mich 
Die Frage die uns ausmacht 
Das fragst du wohl auch dich 
Die Antwort schenkt uns Kraft 

Wir sind ähnlich aber nicht gleich 
Denn anders sind wir immer 
Ein jeder hat sein eignes Reich 
Jeder bezieht sein eignes Zimmer 

Denn jeder muss sich definieren 
Jeder zieht seine eigne Grenze 
Erhebt sich so von seinen Vieren 
Kann gesehen werden in Gänze

Ami még nem volt a határeseten: vers!

Menni kéne, menni kéne, a francba is a hideg napokkal... A gyenesi tourinformosok küldték ezt az ajánlót:

Gyenesdiás legújabb látnivalója a Darnay Bormúzeum és Szőlészeti Bemutatóudvar 2012. november 16-án nagy érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit. Az új látványosságot az ún. Darnay pince, ill. présház felújításával, illetve a hozzá kapcsolódó telek rendbetételével, szőlészeti bemutatóudvar kialakításával, és a helyszínen rendezvénypajta építésével hozta létre a Forrásvíz Természetbarát Egyesület és Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata pályázati forrásokból. 


A törökkori boronapince mestergerendáján olvasható évszám tanúsága szerint a kis diási pince 1644-ben épült, majd ehhez építettek a 19. sz. közepe táján egy présházat. Az épületet az 1. világháború utáni években a neves tudós kutató és polihisztor Dr. Darnay (Dornyay) Béla fedezte fel és mentette meg az enyészettől. 

A 2012-ben felújított pinceépületben, illetve a keszthelyi Georgikon Majormúzeum kihelyezett kiállításán a látogatók megismerkedhetnek a település és a Balaton-felvidék szőlészeti és borászati múltjával. A múzeumlátogatás mellett borkóstolóra is lesz lehetőség előzetes bejelentkezés alapján. (info:  Tourinform iroda, +36 83/511-790, gyenesdias@tourinform.hu)


kirándulni kéne... (darnay bormúzeum)

94 éve, 1918. november 16-án kiáltották ki az (első) Magyar Köztársaságot. A 4K! budapesti aktivistái reggel az évforduló kapcsán „Lesz még Magyar Köztársaság!” feliratot erősítettek a Fidesz-székházra, a szombathelyiek kora délután a Városházára. 



A frissen bejegyzett párt azt szeretné, ha november 16-a, Magyarország függetlenségének és az első magyar köztársaság kikiáltásának napja nemzeti ünnep, a Köztársaság Ünnepe lenne. Az őszirózsás forradalom és a köztársaság kikiáltása a modern Magyarország történelmének három nagy, igazi, alulról kezdeményezett forradalma közé tartozik: ilyen volt a 1848-as és 1956-os forradalom, és ide tartoznak az 1918-as események is. 

Az 1918-as forradalmat követően Károlyi Mihály lett a köztársasági elnök, az ő döntéseinek helyességét illetve személyét lehet és kell is kritizálni, a 4K! azonban a magyar nép forradalmát, nem Károlyi Mihály személyét tartja ünneplésre méltónak. A Tanácsköztársaság a kommunisták puccsával jött létre, annak szellemiségével és tetteivel a 4K! nem azonosul, a Tanácsköztársaság létrejötte (1919. márciusa) után és az előtte történt eseményeket élesen el kell határolni.

Első köztársaság, Negyedik Köztársaság

Évforduló: a berlini fal leomlása

Ritka jól sikerült a Zsidó Fesztivál Szombathely 5773 (2012. november 10 - 18.) logója: hegedűs, de nem a ház-, hanem a zsinagógatetőn. 

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szombathelyi zsinagóga ma nem zsinagógaként, hanem hangversenyteremként funkcionál, pláne telitalálat. 

A fesztiválprogram egyébként itt (teli)található.

hegedűs a zsinagógatetőn

"Halottak napján jelentették be, hogy a Honvédelmi Minisztérium bevállalta a Rongyos Gárda egy tagja, Vámossy Tibor sírjának helyreállítását. Az túlzás, hogy a téma tabu lenne, de közel van hozzá." 

A "magyar történelemnek ezen reflektorfényen kívüli szürke zónájáról" szóló, sok hasznos linket tartalmazó cikk az Alonon olvasható.

Egy ideje már én is tervezek egy lajtabánsági bejegyzést, lassan, de biztosan gyűlik hozzá az anyag, szöveg is, fotók is. 

A határeset ajánlja: A nyugat-magyarországi felkelés és a Rongyos Gárda az interneten

Száz éve még elmehettünk volna Szombathelyről Rumba, vagy akár Pinkafőre is vonattal. A szakaszok jó része ma Ausztriában van, ahova szinte egyáltalán nincs tömegközlekedés: Felsőőr (Oberwart) a szombathelyiek kedvelt bevásárlási célpontja (nem is beszélve a rengeteg ingázó munkavállalóról), és havonta egyetlen napon indul volánbusz.

De említhetjük Bükfürdőt is. Az ország egyik legnépszerűbb gyógyfürdője augusztusban ünnepelte 50. születésnapját. 38 éve megközelíthetetlen vonattal.

Hol volt, hol nem volt... - megszűnt vasi vasutak