A Diafilm-történeti Gyűjtemény az egyetlen hazai film-diapozitíveket őrző magángyűjtemény, amely több mint 35 éves kutató és rendszerező munka eredményeit tükrözi. Rendelkezik az 1920-as évektől napjainkig megjelent oktató, ismeretterjesztő és szórakoztatási célokat szolgáló diafilmek és diasorozatok érdemi teljességével. 

A kollekció legrégebbi tekercsei a Falu Urániájának és a Budapest Székesfőváros Pedagógiai Filmgyárának kiadványai közül valók. Jelentős részét képezi a múzeumnak a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a Népművelési Minisztérium Beszélő képek c. sorozata, amely az 1950-es évek diafilmkiadást reprezentálja. Szinte teljesnek mondható az Oktatásügyi Minisztérium Szemléltető Filmkirendeltsége, valamint az Iskolai Filmintézet kadásában megjelent tekercsek gyűjteménye. Majdnem hiánytalan a Magyar Diafilmgyártó Vállalat mese és ismeretterjesztő szalagjaiból álló állományrész. 

A kiadványokat lehetőség szerint eredeti csomagolásában (kiszerelésében) őrzik. A filmekhez tartozó szövegkönyvek, használati utasítások, korabeli kereskedelmi árjegyzékek, katalógusok, valamint a filmekhez tartozó hangfelvételek szintén megtalálhatók a diafilmgyűjteményben.

A Virtuális Diamúzeumban több ezer diafilmet lehet megnézni. 

A határeset ajánlja: Virtuális Diamúzeum

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a menekültügyi őrizet ésszerűtlen, embertelen, költséges és nemzetközi standardokkal ellentétes fogvatartási forma. Nem követtek el semmilyen bűncselekményt, mégis menedékkérőket zár el hónapokra és korlátozza kapcsolattartásukat a magyar állam. Leginkább azért kerülnek cudar körülmények közé, mert nincsenek útiokmányaik.

A 2013. július elsején hatályba lépett új menedékjogi szabályok alapján lehetővé vált a menedékkérők őrizete, melyet ún. menekültügyi őrzött befogadó központokban hajt végre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). A Bizottság az új jogintézmény bevezetése után fél évvel mindhárom állandó menekültügyi őrzött befogadó központot felkereste, látogatásaikról jelentést készítettek.

Bővebben a Magyar Helsinki Bizottság oldalán, a jelentéssel és a BÁH válaszával.

Részletek a Magyar Helsinki Bizottság jelentéséből: 

Debrecenben „álláspontunk szerint alkalmatlan helyszín a menekülteket befogadó állomás területe. A látogatás során számos, a hibás helyszínválasztásból fakadó problémára derült fény. A telephely biztonsági kerítésének kialakítása kifejezetten nyomasztó, megfélemlítő hatású, nem csak a fogvatartottakra, hanem a nyílt befogadó állomáson elhelyezett menedékkérőkre is. A kerítés megerősítésére telepített – a MÖBEK-hez hasonló idegenrendészeti őrzött szállásoknál nem található – őrtornyok továbberősítik ezt a hatást, egy fogolytábor vagy magas biztonsági fokozatú börtön benyomását keltve. A tény, hogy az őrizetesek közvetlen közelről látják a kerítés másik oldalán a nyitott befogadáson zajló életet és az ott szabadon mozgó menedékkérőket (akár a velük egy csoportban érkezett barátaikat, hozzátartozóikat) rendkívüli mértékben növeli a frusztrációt, ez által az agresszió és különböző rendkívüli események kockázatát.“


„A külvilággal két fő formában tarthatnak kapcsolatot az őrizetben levő menedékkérők: telefonon (önköltségen) vagy interneten (ingyenesen). Ez utóbbi különösen fontos az őrizetből fakadó napi frusztráció csökkentése érdekében, ezért a hatékony internethasználat biztosítása a Hivatalnak is érdeke. Különösebb problémát nem tapasztaltak a Bizottság megfigyelői a külvilággal való kapcsolattartás körében, a nyírbátori MÖBEK kivételével, ahol a látogatást megelőző napokban állítólag egy incidens során több számítógépet megrongált az egyik őrizetes, és emiatt csak csökkentett kapacitással volt elérhető ez a szolgáltatás. A MÖBEK vezetője arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nagyon fontos lenne, hogy korszerűbb és gyorsabb számítógépeket kapjanak adományként, bár az internetkapcsolat minősége szerinte nem kifogásolható. Ezzel szemben az őrizetesek közül többen panaszkodtak arra, hogy nagyon lassúak a számító gépek, és a családtagokkal való kommunikáció szempontjából kulcsfontosságú Skype-szoftver sem működik („mire minden betölt, lejár a rendelkezésre álló idő”). 

Mindhárom helyen kifogásolták a fogvatartott menedékkérők, hogy nem használhatják mobiltelefonjaikat, még azokat sem, amelyek kép és hangrögzítésre sem alkalmasak. A saját mobiltelefon használata a külvilággal való kapcsolattartást sokszor legfontosabb eszköze, mivel a legtöbben ebben tárolják családtagjaik, ismerőseik telefonszámát, és sokan pénz nélkül nem tudnak telefonkártyát vásárolni. Álláspontunk szerint a saját mobiltelefonok használatának legalább korlátozott engedélyezése nagyban csökkentené a fogvatartottak frusztrációját és a fogvatartásból fakadó feszültséget.“ 

kapcsolódó bejegyzés: Menekültek - van, aki csak egy ebédjeggyel tudja igazolni magát 

az illusztráció innét

Mint egy fogolytáborban – így élnek az őrizetes menekültek Magyarországon

Abaj szobrát 15 éve Almatyban kaptam lencsevégre.
Éreztem én, hogy egyszer még kelleni fog...
Megint fölhördült az ellenzék, miután a fővárosi közgyűlés húsz kormánypárti és egy jobbikos képviselő szavazatával elfogadta, hogy szobrot kaphasson a Városligetben Abaj Kunanbajev (pontosabban: Kunanbajuli) kazah költő.

A magyarnarancs.hu pl. ezt írta: az előterjesztésből "kiderült, hogy a kiváló magyar-kazah kapcsolatok eredményeként, a "kazah nép ajándékaként" kerülne az emlékmű a Városligetbe. 

Sőt azt is megtudhattuk, hogy az előterjesztés szerint Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán elnöke június 4-én személyesen avatja fel a szobrot. 

De ki volt a "kazah nép nagy gondolkodója", akinek a tiszteletére összesen három méter magas alkotást készül állítani a testvéri magyari nép? Abaj Kunanbajogli* (1845-1904) költő a 18-19. századi nagy kazah népi írók kiemelkedő alakja, aki a kazah felvilágosodás élharcosaként mind lírájában, mind közéleti tevékenységében fölemelte szavát a feudális kánságok elnyomása és túlkapásai ellen. Mindezek alapján határozottan leszögezhetjük, hogy Kunanbajogli tántoríthatatlanul képviselte a haladás eszméjét."

*A Narancs megjegyzi, hogy ez a megfelelő átirata a névnek. Más forrásokban: Kunanbajuli, és valószínűleg ez lesz a jó megoldás (Абай Құнанбайұлы).

Szerintem meg nem kéne átesni a ló túloldalára, és kézzel-lábbal ágálni Abaj ellen, ő ugyanis nem tehet róla. Sőt, kifejezetten vállalható a munkássága. 

Magyar nyelvű irodalom igen kevés van róla a neten, a német Wikipediából kiderül pl. hogy már 13 évesen verseket írt, falta a nyugati irodalmat, Puskin és Lermontov mellett Goethe és Byron volt rá nagy hatással. Igazán komolyan 40 éves korában kezdett el írni; verseire, aforizmáira és filozófiai szövegeire nem csak a kazahok, de az oroszok is felfigyeltek. 

Dagmar Schreiber Kasachstan: Nomadenwege zwischen Kaspischem Meer und Altaj című könyvében azt írja Kunanbajuliról, hogy apja gazdag főúr volt, aki Korán-iskolába küldte fiát, Ibrahimot. Az Abaj nevet ő választotta magának (jelentése: Igaz(ságos), Becsületes). Az orosz és az európai irodalom számos művét lefordította kazahra. Irodalmi és filozófiai hagyatéka, a Szavak könyve a kazah nemzeti identitás kérdéseivel foglalkozik.

Visszatérve az aktuálpolitikához, persze, hogy nem szeretjük, ha a kedves kormányunk diktátorokkal parolázik. 

Ugyanakkor itt ez a két évvel ezelőtti hír, amelyből az derül ki, hogy a kortárs orosz értelmiség számára Abaj az ellenzékiség (Putyin-ellenesség) egyik emblematikus figurája lett: "Több ezren vettek részt vasárnap Moszkva belvárosában a neves orosz író, Borisz Akunyin által meghirdetett sétán, ekképpen támogatva a Vlagyimir Putyin államfő és Dmitrij Medvegyev kormányfő vezette orosz hatalom továbbélése ellen egy hete tartó csendes utcai tiltakozást. (...) 

Az egyfajta irodalmi sétának is tekinthető demonstráció részvevői Alekszandr Puskin szobrától előbb az Ész bajjal jár című dráma szerzője, Alekszandr Gribojedov 19. századi író emlékművéhez vonultak. Ott szinte lerohanták Ljudmila Ulickaját, aki legalább egy órán keresztül írta alá könyveit a rajongóinak. A többség Gribojedov emlékművétől a Csisztije prudi (Tiszta tavak) elnevezésű közkedvelt parkba vonult Abaj Kunanbajev szobrához, hogy kifejezze szolidaritását az ott néhány napja táborozó tiltakozókkal. A modern kazah irodalom megteremtőjének emlékműve körül szerda óta valóságos moszkvai Hyde Park alakult ki." (Origo - MTI, 2012. május 13.)

Végül álljon itt egy vers Abajtól, Körmendi Lajos fordításában:

Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek 

Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek,
Képmutatásukkal csak megtévesztenek.
Magadban bízz, magadat húzd a bajból,
Segítőd a munkád, használd eszedet.

Hiszékeny ne légy, mért áltatnád magad,
Baj, ha dicséret, hízelgés elragad.
Másokkal együtt csak becsapjátok egymást,
Hát kell neked kergetni délibábokat?

Ha bánat emészt, magadat ne add meg,
Rádtörő szenvedélynek soha ne engedj.
Szállj magadba, szíved mélyéig merülj,
Mit ott találsz, az a kincs, csak az tartsd meg.

Kell-e nekünk Abaj, és egyáltalán, ki az?

EU-történet (MTI-grafika)