Szülei lemkók (ruszinok) voltak, és Magyarországon, Mikón születtek – Andy már Pittsburghben. A kivándorlókkal ellentétben Mikó nem ment sehova, időnként mégis országot cserél; tegnap, mikor a környéken jártunk, Szlovákiában volt.
A közeli Mezőlaborcon 1991-ben nyílt meg a világ első Andy Warhol múzeuma. Mezőlaborc (Medzilaborce) közeli pl. a lengyel, vagy akár az ukrán határtól nézve is, tőlünk kevésbé: Kassától is még majdnem 3 óra vonattal, Homonnáig gyors, ahol át kell szállni, menni bele az időtlenségbe. A Kárpátok lábánál apró falvak és nem sokkal nagyobb városok, bennük takaros porták és elhagyatott ipari épületek, ortodox templomok és hipermarketek, a vonaton wifi, a síneken túl utcagyerekek... ezzel a mixelt létezéssel érkezel Mezőlaborcra.
A Warhol-szentélyben Júlia (Andy Warhol anyukája) énekes imakönyve mellé Velvet Underground szól, persze Marilyn, Lenin, a konzervek és a többi ikon mellé is. Mindenki szelfizik, mert tényleg mindenki híres 15 percre, Andy meg nagyon röhög egy másik, innen nézve egész közeli univerzumban. A miénkben ma, 2020. augusztus 6-án lehetne 92 éves.
💜
Happy Birthday, Andy Warhol!
By admin
Új tudományos vizsgálatok segítségével azonosítottak egy több mint 110 éve a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében lévő antik szobortöredéket. A fej nélküli mellszobron látható viseletnek és a szobor anyagának közelmúltbeli vizsgálata során derült fény arra, hogy a szobor Hadrianus római császárt ábrázolja, ráadásul ebből a szobortípusból összesen csak négy darab lelhető fel a világon.
A szoborral az Antik Gyűjtemény Muszeion elnevezésű kamarakiállítás-sorozatának új tárlatán találkozhatnak a látogatók. Ez a sorozat a Múzeum 2018-as újranyitása után indult el, és folytatása nagysikerű elődjének (Az évszak műtárgya, 2003. tél – 2014. tél).
A töredékes mellszobor 1908-ban került a Szépművészeti Múzeumba. Első látásra nagyon kevés tárul fel belőle. A fej hiányzik, a ruhátlan férfi bal vállán csupán egy ruhakapcsoló tűvel rögzített köpenyt látunk, a mellén pedig egy keresztbe húzódó szíjat. Hogyan lehet ebből kitalálni, kit ábrázol a szobor?
A köpeny és a szíj könnyen meghatározható. Az előbbi a római hadvezérek jellegzetes rangjelző ruhadarabja, a paludamentum, az utóbbi pedig egy kardszíj. A büszt tehát harcosként és katonai parancsnokként jeleníti meg az ábrázolt személyt. Hans Rupprecht Goette berlini régész, aki az Antik Gyűjtemény készülő szobrászati katalógusának egyik szerzője, felfigyelt egy további részletre is: a kettős kardszíj megcsavarodik a mellen. Ez a látszólag jelentéktelen apróság segít eldönteni, hogy kiről készült a büszt. A motívum ugyanis mindössze három további római mellképen fordul elő, amelyek fürtös hajú, szakállas ifjút ábrázolnak. A budapesti büsztöt is hasonló fejjel kell elképzelnünk.
Az ifjú könnyen azonosítható római éremképek alapján: Hadrianus császár ő, aki 117–138 között uralkodott (korábban Pannonia helytartója is volt). Ez a portrétípus eltér a császár szokásos ábrázolásmódjától, és csupán két nagyon rövid időszakban fordul elő. Kr. u. 118-ban, amikor Hadrianus trónra került, és uralkodása legvégén. A büszt stilisztikai jellemzői a későbbi keltezést támasztják alá – a szobor tehát Kr. u. 137–138 körül készülhetett.
Egy most lezáruló vizsgálat során a genfi kutató, Danielle Decrouez és munkatársai végigelemezték az Antik Gyűjtemény márványait, hogy meghatározzák, hol bányászták a követ. Sikerült megállapítaniuk, hogy a szobrot göktepei márványból faragták. Ezt a márványfajtát csak nemrégiben fedezték fel Törökországban, az ókori nagyváros, Aphrodisziasz mellett. A Kr. u. 2. században ez számított a legjobb minőségű márványnak, ebből faragták az uralkodó réteg és a császár számára készülő szobrok színe-javát. És végül még egy apróság: hátul a büszt támasztéka gomba alakú. Ezt a formát az athéni szobrászműhelyek használták.
Összegezve tehát: a büszt, amelyet athéni szobrász faragott a legjobb minőségű (göktepei) márványból, Harianus császárt ábrázolja élete végén (Kr. u. 137–138 körül), fiatal harcosként és hadvezérként.
Forrás: Szépművészeti Múzeum
Fejvesztett felfedezés: Hadrianus a Szépművészetiben
By admin
Apró zászlók lógnak a Nap utca felett, jelezve, hogy jó helyen jársz, ha a józsefvárosi Zászlómúzeumot keresed. Ez a világ első olyan állandó kiállítása, ahol Földünk országainak zászlói, címerei láthatók.
A Zászlómúzeum Balogh László gyűjteménye, melyet 1983-tól kezdve a világ országainak és közigazgatási egységeinek vezetőitől, államfőktől, királyoktól és diktátoroktól szerzett. (A kiállított anyag csak egy része a gyűjteménynek.) Az állandó kiállítás anyagát földrészenként rendszerezték, a következő sorrendben: Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Óceánia.
A Nagykörúttól pár lépésre eső pincében kialakított múzeum nem nagy, de inkább kicsi (szmájli), a méretért olyan különlegességek kárpótolnak, mint a de facto állam Transznisztria, az Athosz-hegyi kolostori köztársaság vagy az Antarktisz lobogója.
A fal melletti vitrinekben azok az ajándékok kaptak helyet, amelyeket a múzeumnak, ill. Balogh Lászlónak küldtek a világ minden tájáról: a máltai lovagrend kitüntetésétől az új-zélandi miniszterelnöktől kapott faragott bábun át Kadhafi Zöld könyvéig.
A Zászlómúzeum honlapja: http://www.zaszlok.hu/
(A képeket telefonnal csináltam...)
Zászlovaglás a Nyóckerben
By admin
Nem csak Rembrandt miatt érdemes bemenni mostanában a Szépművészetibe, a lenti termekben van ugyanis az Immendorff. Éljen a festészet!, 2015. február 15-ig.
Jörg Immendorff a II. világháború utáni (nyugat-)német festészet sokak számára ma is nehezen emészthető, de megkerülhetetlen figurája. Egy időben a festéssel is fölhagyott a politikai aktivizmus kedvéért, a maga részéről már a '70-es években lebontotta volna a berlini falat, és Joseph Beuys (aki tényleg a tanára volt) mellett Marcel Duchampot tartotta mesterének.
2007-ben, 62 évesen halt meg. Amiotrófiás laterálszklerózisa (ALS) volt, ami egy igen gonosz és gyógyíthatatlan dolog, például Stephen Hawking tudna róla mesélni.
A Szépművészeti Múzeum ismertetője ezen a linken érhető el.
Kultúrtipp: Immendorff a Szépművészetiben
By admin
Rocco Turi újságíró és szociológus* mutatja be az olasz közönség számára** Goják Sándor felsőcsatári Vasfüggöny Múzeumát a Rubettino Editorén.
A cikk a vasfüggönyről és a berlini falról szóló sorozat 4., befejező része, de a korábbiakban is bőséggel esik szó Rocco Magyarországon szerzett tapasztalatairól. Linkelem sorban: 1. rész, 2. rész, 3. rész.
A cikk a vasfüggönyről és a berlini falról szóló sorozat 4., befejező része, de a korábbiakban is bőséggel esik szó Rocco Magyarországon szerzett tapasztalatairól. Linkelem sorban: 1. rész, 2. rész, 3. rész.
*valamint a picture on fesztivál visszatérő vendége ;-)
**Mindazon olvasóimnak, akik nem tudnak olaszul, fordítás hiányában egy saját, 2009-ben írt cikkemet tudom felkínálni a Vasfüggöny Múzeumról.
**Mindazon olvasóimnak, akik nem tudnak olaszul, fordítás hiányában egy saját, 2009-ben írt cikkemet tudom felkínálni a Vasfüggöny Múzeumról.
Cikk az olasz Rubettino Editorén a felsőcsatári Vasfüggöny Múzeumról
By admin
"Pest egy részét ma is városfal veszi körbe, csak épp nem látjuk. Hol a pincékben, hol a kiskörúti házak kertjében fut, néhány helyen az utcára is kitüremkedik. És most van újra kiállítóhelye is." - Hamvay Péter szeptemberben írt igen részletesen a pesti városfalról a Magyar Narancsban.
Egy-két képet tennék csak hozzá... :-)
| balra: a Hatvani kapu a XIII. század végén (a mai Astorián), jobbra: fali makett az egykori városfalról a Királyi Pál utcai kiállítóhelyen |
A pesti városfal
By admin
A Diafilm-történeti Gyűjtemény az egyetlen hazai film-diapozitíveket őrző magángyűjtemény, amely több mint 35 éves kutató és rendszerező munka eredményeit tükrözi. Rendelkezik az 1920-as évektől napjainkig megjelent oktató, ismeretterjesztő és szórakoztatási célokat szolgáló diafilmek és diasorozatok érdemi teljességével.
A kollekció legrégebbi tekercsei a Falu Urániájának és a Budapest Székesfőváros Pedagógiai Filmgyárának kiadványai közül valók. Jelentős részét képezi a múzeumnak a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a Népművelési Minisztérium Beszélő képek c. sorozata, amely az 1950-es évek diafilmkiadást reprezentálja. Szinte teljesnek mondható az Oktatásügyi Minisztérium Szemléltető Filmkirendeltsége, valamint az Iskolai Filmintézet kadásában megjelent tekercsek gyűjteménye. Majdnem hiánytalan a Magyar Diafilmgyártó Vállalat mese és ismeretterjesztő szalagjaiból álló állományrész.
A kiadványokat lehetőség szerint eredeti csomagolásában (kiszerelésében) őrzik. A filmekhez tartozó szövegkönyvek, használati utasítások, korabeli kereskedelmi árjegyzékek, katalógusok, valamint a filmekhez tartozó hangfelvételek szintén megtalálhatók a diafilmgyűjteményben.
A Virtuális Diamúzeumban több ezer diafilmet lehet megnézni.
A határeset ajánlja: Virtuális Diamúzeum
By admin
Az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes megvalósításáról szóló január végi kormányhatározatban a Szépművészeti Múzeum II. világháborúban megrongálódott Román Csarnokának felújítása is szerepel. A jelenleg raktárként funkcionáló, leromlott állapotban lévő terem 65 éve van elzárva a látogatók elől.
A múzeumnegyedről most azt állítja a kormányzat, hogy 2018-ra megvalósulhat a 70 milliárdos beruházás. Ennek része a közel 1000 négyzetméteres Román Csarnok felújítása is, ahol majd a Nemzeti Galériából érkező gótikus anyagot (szárnyasoltárok, etc.) állítják ki.
a látogatók elől elzárt román csarnok a szépművészetiben (képsorozat)
By admin
A németújvári
Kivándorlók Múzeuma a burgenlandiak* 19-20. századi Amerikába
vándorlását dokumentálja. Személyes tárgyak, korabeli újságok,
képek és dokumentumok segítségével mutatja be a kivándorlás
történetét, és a burgenlandiak életét Amerikában.
A barokk malomépületben
két múzeum van egy fedél alatt, a Kivándorlók Múzeumán kívül
itt kapott helyet a Josef Reichl Múzeum is. (Josef Reichl egy hiénc
tájnyelvi költő volt).
Kivándorlók Múzeuma, Németújvár / Auswanderermuseum, Güssing
By admin
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)































.jpg)

