Kőszeg, március 22., péntek

Kőszegen március 22-én az erődítő munkatáborok kiürítésekor, 1945. március 22-25. között kivégzett munkaszolgálatosokra emlékeznek. Betegek és mozgásképtelenek egy csoportját a téglagyár területén lévő fészerbe zárták, és a légtérbe engedett gázzal elpusztították. Bővebben. 

A Kőszegi Baráti Kör kezdeményezésére 28. éve minden márciusban a város iskolái, több politikai és társadalmi szervezet képviselői, a város lakosai koszorúzással emlékeznek a téglagyár előtti obeliszknél a tömeggyilkosság áldozataira. A kőszegi önkormányzat és a Kőszegi Baráti Kör szervezésében 11:30-kor kezdődik az egykori téglagyár barakkjaiban megölt munkaszolgálatosok emlékhelyének koszorúzási ünnepsége. Beszédet mond Kovács Ferenc országgyűlési képviselő, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke.

Az ausztriai program csak németül van meg, így is közlöm, a konferenciára úgyis csak az megy, gondolom, aki beszéli a nyelvet. A szombat esti dokumentumfilmben megszólal a németlövői mészárlás egyik valószínűsíthető tettese, Adolf Storm SS szakaszvezető, akit soha nem vontak felelősségre. A film készítője, Walter Manoschek 63 év elteltével interjúvolta meg... A vasárnapi program pedig a minden évben megtartott megemlékezés a Keresztpajtánál.

Felsőőr, március 23., szombat

Tagung: Feindbilder. Konstruktionen II

13:00 - 18:00 Rathaussaal, Hauptplatz 9, Oberwart

Begrüßung: Paul Gulda (RE.F.U.G.I.U.S.), Bürgermeister Georg Rosner (Stadtgemeinde Oberwart)

"Wie schon 2012 beschäftigt sich die RE.F.U.G.I.U.S. Tagung auch dieses Jahr wie der mit Feindbildern und deren Konstruktion. Rassismus und Fremdenfeindlichkeit beruhen auf eigenen Vorurteilen, eigenen Aggressionen, auf konstruierten Feindbildern und weniger auf tatsächlichen Eigenschaften des "Andern". Die jeweiligen Opfer sind weitgehend austauschbare Sündenböcke. Rassismus ist kein Randgruppen- oder Minderheitenphänomen, sondern funktioniert herkunftsund schichten übergreifend. Gleichzeitig bringt die Migrationsgesellschaft mit ihren vielfältigen Identitäts- und Geschichtsbezügen neue Spannungsfelder mit sich. Ein Großteil der ungarischen Gesellschaft toleriert seit zwei Jahrzehnten die offene Hetze gegen Juden, „Zigeuner“ und Homosexuelle und „Linke“. Zahlreiche WählerInnen lassen sich von einfachen rassistischen Antworten auf komplexe Probleme beeindrucken. Wir wollen uns der Diskussion über gesellschaftliche Entwicklungenin Europa, die vorurteilsbehaftet und damit hinsichtlich eines harmonischen Zusammenlebens der Gesellschaft bedenklich sind, stellen."

Magdalena Marsovszky (Kulturwissenschaftlerin, Lehrbeauftragte der Hochschule Fulda) – Ungarn "konservative Revolution". Die völkischethnonationalen Tendenzen und der Rassismus im heutigen Ungarn.

Mag. DDr. MAS Gernot Haupt (Institut für Erziehungswissenschaften und Bildungsforschung der Universität Klagenfurt; Institut für Sozialarbeit) – Roma als Nomaden und Bettler. Über die Funktion und Wirkung antiziganistischer Stereotype

Dr. Christa Markom (Institut für Kultur– und Sozialanthropologie derUniversitätWien) – In der Mitte der Gesellschaft - Rassismus und Antirassismus als Gruppenphänomen

Mag. Heidi Weinhäupl (Institut für Kultur– und Sozialanthropologie derUniversitätWien) – Die Anderen im Schulbuch: Zur Darstellung von Migration in österreichischen Schulbüchern

17:00 Abschlussdiskussion, Moderation: Walter Reiss

Dann bin ich ja ein Mörder – Ein Film von Walter Manoschek

19:30 Offenes Haus Oberwart, Lisztgasse 12

Filmvorführung und Gespräch mit Ao. Univ.-Prof. Dr.Walter Manoschek

Am 29. März 1945 werden im burgenländischen Deutsch Schützen etwa 60 ungarisch-jüdische Zwangsarbeiter von drei SS-Männern erschossen. Einer der mutmaßlichen Mörder ist SS-Unterscharführer Adolf Storms, der für diese Tat niemals zur Rechenschaft gezogen wurde. 63 Jahre nach der Tat gelingt es Walter Manoschek ihn zu interviewen. In Gesprächen mit Storms, tatbeteiligten HJ-Führern und Juden, die das Massaker überlebten, wird das Verbrechen rekonstruiert und Fragen nach dem Vergessen, dem Verdrängen und der Verantwortung gestellt.

Dokumentarfilm, Österreich, 2012, 70 Minuten

Rohonc, március 24., vasárnap

Gedenkfeier für alle Opfer des Südostwallbaus

14:30 Mahnmal Kreuzstadl Rechnitz – mit Paul Gulda (RE.F.U.G.I.U.S.), VertreterInnen der evangelischen und der katholischen Kirche, Oberkantor Shmuel Barzilai, Vertreter der Israelitischen Kultusgemeinden Wien und Zalaegerszeg. Hauptredner: Thomas Macho (Professorfür Kulturgeschichte an der Humboldt Universität zu Berlin).

Kapcsolódó bejegyzés: A rohonci Kreuzstadl / Keresztpajta emlékhely

(Vas Népének írtam, Alonnak fényképeztem)

Ez az emlékkő arra fog emlékeztetni, hogy soha többé ne történhessen meg, amit a nácik 1944-45-ben elkövettek - emelte ki dr. Adi Lang történész a zsidó kényszermunkások emlékkövének avatásán. Beszédet mondott Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke is.

A Délkeleti Fal építésén több ezer munkaszolgálatos zsidó dolgozott, férfiak és nők egyaránt. Emlékezni nem azért fontos, hogy újra és újra felidézzük a megtörtént eseményeket, újra és újra felszaggassuk a sebeket. A jelent nem lehet megérteni a múlt nélkül, s múlt nékül nem lehet jelent sem építeni, szögezte le Siklósi Vilmos.

A zalaegerszegi hitközségi vezető hangsúlyozta, egyre kevesebben vannak köztünk, akik átélték ezeket a szörnyű eseményeket, ezért fontos, hogy mindig legyenek, akik a túlélőktől átvéve a stafétabotot, hogy emlékeztessenek a múltra.

Walter Temmel, a szomszédos Beled (Bildein) polgármestere felidézte Giora Karny és az őt megmentő Legath család történetét. A szombathelyi zsidó fiatalember egy barátjával szökött meg a kényszermunkáról, és a közeli Némethásosban (Deutsch Ehrensdorf) leltek menedékre. Legathék életük kockáztatásával rejtegették őket, egészen a Vörös Hadsereg megérkezéséig. Walter Temmel szólt arról is, hogy ezen a tájon évszázadokon keresztül sokféle nép élt békében egymás mellett, egészen a II. világháborúig. Négyezer zsidóra és hétszáz romára ma már csak emlékezni lehetséges. 

Monyorókerékre 1944 végén és 1945 elején hétszáz, jórészt magyar zsidót vezényeltek kényszermunkára. A kastély melléképületeiben, embertelen körülmények között elszállásolt munkaszolgálatosok feladata a náci birodalom védvonalának szánt, Szlovákiától Triesztig tartó Délkeleti Fal építése volt. A kényszermunkások közül harmincan itt lelték halálukat, a többieket 45 márciusában indították útnak nyugatra, a koncentrációs táborokba...

Sokféle válasz létezik arra, miért nem akadályozta meg a helybeli lakosság a náci rémtetteket. Mi nem ítélhetjük az akkor élt embereket, de bocsánatot kérhetünk", mondta Verena Dunst tartományi képviselő.

Az emlékkőavatáson Johann Weber monyorókeréki polgármester köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek az emlékkőállítás megvalósításában, mindenekelőtt a kezdeményező dr. Michael Muhrnak, a Kulturforum Südburgenland vezetőjének.

A beszédeket követően a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség vezetői koszorút helyeztek az emlékkőnél, amelyet a helyi katolikus plébános és az evangélikus lelkész közös ceremóniával áldott meg.