Ahol 70 évvel ezelőtt tömegsírok és halottak százai feküdtek a hótól takartan a szabad ég alatt, most A pesti gettó emlékezete című installáció két különböző, de egymást kiegészítő emlékezet-koncepcióval állít emléket az áldozatoknak. 

A magyar, amerikai, izraeli és német forrásokból összeállított, történeti kiállításon még soha nem látott, megdöbbentő képek és dokumentumok jelennek meg a gettó áldozatairól, tömegsírjairól, temetkezéséről, a gettólakók kivonulásáról. 

Emellett a Trauma – Tér – Terápia alcímet viselő kortárs képzőművészeti kiállításon, a magas falak között kialakított épületben pedig fiatal művészek elgondolkodásra ösztönző alkotásaikkal fejezik ki személyes viszonyukat a helyhez és a tragikus eseményekhez.  

1944 budapest gettó háború kiállítás magyarország zsidóság

A gettó falain belül – kiállítás a Klauzál téren

(Vas Népének írtam, Alonnak fényképeztem)

Ez az emlékkő arra fog emlékeztetni, hogy soha többé ne történhessen meg, amit a nácik 1944-45-ben elkövettek - emelte ki dr. Adi Lang történész a zsidó kényszermunkások emlékkövének avatásán. Beszédet mondott Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke is.

A Délkeleti Fal építésén több ezer munkaszolgálatos zsidó dolgozott, férfiak és nők egyaránt. Emlékezni nem azért fontos, hogy újra és újra felidézzük a megtörtént eseményeket, újra és újra felszaggassuk a sebeket. A jelent nem lehet megérteni a múlt nélkül, s múlt nékül nem lehet jelent sem építeni, szögezte le Siklósi Vilmos.

A zalaegerszegi hitközségi vezető hangsúlyozta, egyre kevesebben vannak köztünk, akik átélték ezeket a szörnyű eseményeket, ezért fontos, hogy mindig legyenek, akik a túlélőktől átvéve a stafétabotot, hogy emlékeztessenek a múltra.

Walter Temmel, a szomszédos Beled (Bildein) polgármestere felidézte Giora Karny és az őt megmentő Legath család történetét. A szombathelyi zsidó fiatalember egy barátjával szökött meg a kényszermunkáról, és a közeli Némethásosban (Deutsch Ehrensdorf) leltek menedékre. Legathék életük kockáztatásával rejtegették őket, egészen a Vörös Hadsereg megérkezéséig. Walter Temmel szólt arról is, hogy ezen a tájon évszázadokon keresztül sokféle nép élt békében egymás mellett, egészen a II. világháborúig. Négyezer zsidóra és hétszáz romára ma már csak emlékezni lehetséges. 

Monyorókerékre 1944 végén és 1945 elején hétszáz, jórészt magyar zsidót vezényeltek kényszermunkára. A kastély melléképületeiben, embertelen körülmények között elszállásolt munkaszolgálatosok feladata a náci birodalom védvonalának szánt, Szlovákiától Triesztig tartó Délkeleti Fal építése volt. A kényszermunkások közül harmincan itt lelték halálukat, a többieket 45 márciusában indították útnak nyugatra, a koncentrációs táborokba...

Sokféle válasz létezik arra, miért nem akadályozta meg a helybeli lakosság a náci rémtetteket. Mi nem ítélhetjük az akkor élt embereket, de bocsánatot kérhetünk", mondta Verena Dunst tartományi képviselő.

Az emlékkőavatáson Johann Weber monyorókeréki polgármester köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek az emlékkőállítás megvalósításában, mindenekelőtt a kezdeményező dr. Michael Muhrnak, a Kulturforum Südburgenland vezetőjének.

A beszédeket követően a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség vezetői koszorút helyeztek az emlékkőnél, amelyet a helyi katolikus plébános és az evangélikus lelkész közös ceremóniával áldott meg.
1944 1945 ausztria dél-keleti fal emlékhely monyorókerék munkaszolgálat zsidóság

Soha többé! - Magyar zsidó kényszermunkások emlékköve Monyorókeréken

A II. világháború idején, mielőtt a magyar koronát nyugatra menekítették volna, több hónapig föld alatti rejtekhelyeken őrizték a Kőszegi-hegységben. A Vas Népe most arról számolt be, hogy azt a bunkert, amely Kőszegen, a Kálvária-hegy lábánál található, hamarosan látogatható emlékhellyé alakítják. A ma még elhanyagolt bunker felújítását hamarosan megkezdik, a belső térben kiállítást rendeznek. Ide 1945 márciusában, rövid időre hozták a koronát, majd 33 évig külföldön volt. 

A korona határ menti története azonban nem itt kezdődik. 1944 végén a menekülő Szálasi-kormány a közeli Velemben rendezkedett be. A miniszterelnökséget a Stirling-villában (ma ez az alkotóház) helyezték el, december 24-én itt tartották az utolsó országgyűlést. A szent koronát az udvaron található pincében (barlang?) őrizték 1944. december 29. és 1945. március 19. között.



1944 1945 kőszeg magyarország szent korona velem

Korona a határon

A szabadtéri múzeum a dél-keleti fal építésében részt vett több tízezer kényszermunkásnak, köztük a rohonci keresztpajtánál egy éjszaka alatt lemészárolt 180 magyar zsidónak állít emléket.  

Rohoncon 1991-ben indult el a kezdeményezés, hogy a náci uralom rémtetteire és az 1945 márciusában történt mészárlásra emlékezzenek. 1992-ben alakult meg a RE.F.U.G.I.U.S Egyesület. 1993-ban megvásárolták a keresztpajtát. Két évvel később, a mészárlás 50. évfordulóján felavatták Karl Prantl emlékkövét, amely kiegészíti az emlékhelyet. Azóta minden év márciusában megemlékeznek a helyszínen a tömeggyilkosság áldozatairól. 


Az egyesület azon fáradozik, hogy az emlékhely olyan élő mementó legyen, amely különféle rendezvényeknek (jótékonysági koncerteknek, kiállításoknak, szimpóziumoknak) is otthon ad. 2000-ben újabb telekvásárlással bővítették az emlékhely területét, majd juharfákat telepítettek. Felmerült egy múzeum ötlete, amely a dél-keleti fal építése áldozatainak állítana emléket. 2009-re összeállt a szakmai koncepció, a finanszírozás nem volt még biztosítva. Ez valósult meg mára, uniós és osztrák állami, tartományi és privát támogatással (a teljes költség 400.000 euró). A szabadtéri múzeum avatására 2012. március 25-én került sor.

Az újonnan létesített szabadtéri múzeum tablókkal, videókkal és tárgyi emlékkel dokumentálja, mi vezetett oda, hogy 1944-45-ben civilek, vendégmunkások és kényszermunkások a dél-keleti falat megépítsék. Közülük tízezrek, magyar zsidók számára mindez gyötrelmeket és halált jelentett, az építkezés során, vagy a mauthauseni koncentrációs táborba tartó halálmenetekben.

1944 1945 ausztria dél-keleti fal munkaszolgálat múzeum rohonc zsidóság

A rohonci Kreuzstadl / Keresztpajta Emlékhely

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)