Évtizedek óta nincs vasúti összeköttetés Szombathely és a tőle 40 kilométerre fekvő ausztriai Felsőőr közt. A probléma tízezreket érint, ám csak Ausztriában beszélnek róla. 

Csaknem 130 évvel ezelőtt, 1888. december 12-én indult meg a forgalom a Szombathely–Felsőőr (Oberwart)–Pinkafő (Pinkafeld) közötti több mint 50 kilométeres vasútvonalon. 

Ezt a vonalat azonban igencsak „megviselte” a történelem: előbb a trianoni határhúzás, majd 1953-ban a vasfüggöny végérvényesen kettévágta a viszonylatot. A magyar oldalon 1960. január 1-jéig még napi öt járat volt, később azonban a síneket is felszedték.

 Ám Ausztriában sincs már forgalom ezen a szakaszon: előbb a felsőlövői bánya zárt be (addig jelentős volt erre a vasúti teherforgalom), majd fokozatosan megszüntették a személyforgalmat is, az utolsó szakaszon 2011 nyarán. A helyzet ma az, hogy az osztrák oldalon még megvannak a használaton kívüli sínek, a magyaron már azok sincsenek.

Az, hogy újra kellene ez a vonal, nem új keletű gondolat... 

"Pest egy részét ma is városfal veszi körbe, csak épp nem látjuk. Hol a pincékben, hol a kiskörúti házak kertjében fut, néhány helyen az utcára is kitüremkedik. És most van újra kiállítóhelye is." - Hamvay Péter szeptemberben írt igen részletesen a pesti városfalról a Magyar Narancsban. 

Az első világháborúban több mint 30 bildeini/beledi esett el. A Was bleibt? (Mi marad?) című kiállítás azt a kérdést járja körül, hogy egy évszázaddal később ezekről az emberekről milyen emlékeket, történeteket őriznek még az élők. 

Ahogy a megfakult tábori levelezőlapok címzésén is látszik, Beled/Bildein akkor még Magyarország része volt, és Szombathely járásban két külön falu volt Alsó Beled és Felső Beled. 

A tegnap megnyitott kiállításnak a Burgenländisches Geschichte(n)haus, azaz a Burgenlandi Kortörténeti Múzeum ad otthont. 

Fotók: Andreas Lehner / Burgenländisches Geschichte(n)haus

A jövő hét végéig (2014. november) még ingyenesen látogatható a Parlament előtt a Lajta Monitor, azaz az S.M.S. Leitha hajó, hétfő kivételével 10-16:00-ig, fél óránként. Budapestről a Neszmélyi Hajóskanzenbe vontatják majd az egykori folyami hadihajót. 100 milliós uniós támogatásból újították fel, múzeumhajónak (mint jármű, működésképtelen). 

A hajó története a lajtamonitor.hu oldalról: 

A névadó USS MONITOR 

1861-ig a hadihajók ágyúit az oldalfalak mentén, hosszú ütegsorokban helyezték el, a lövegeket pedig nem lehetett forgatni. Így a hajóknak oldalukkal a célpont felé fordulva kellett tüzelni, ami különösen bonyolulttá tette a hajók együttes manőverezését Az 1858-ban épült első tengeri páncélos hadihajók még ugyanígy épültek. 1861-ben azonban Ericsson svéd mérnök az USA számára olyan páncélos hadihajót tervezett, amelynek az ágyúit a felső fedélzeten egy forgatható páncélozott ágyútoronyban helyezték el. A „Monitor” névre keresztelt hajó alig emelkedett ki a vízből (hogy minél kisebb célt jelentsen), gépei és kazánjai a vízvonal alatt, védve helyezkedtek el. Kis merülése miatt a tengeren és a folyókon is hasznát vehették. 

A Monarchia LEITHA-MAROS monitorpárosa 

Az USA-n kívül elsőként a Monarchia épített folyami monitort, s egyszerre mindjárt kettőt is, a LEITHA-t és a MAROS-t, amelyeket 1871-ben bocsátottak vízre Újpesten kifejezetten folyami használatra (a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum tulajdonát képező LEITHA az egyetlen a világon, amely a monitor-típus keletkezése utáni évtizedből fennmaradt). Tervezőjük az a Josef Romako volt, aki Ferdinánd Miksa felkérésére a Monarchia első tengeri páncélos (kazamata-) hajóit is tervezte. Feladata hihetetlenül bonyolult volt, hiszen míg az eredeti „Monitor” tervezőit nem korlátozta semmi, addig neki figyelembe kellett venni, hogy a Duna és a Tisza sekély gázlói miatt csak rendkívül kis merülésű hajók építhetők (ami viszont a nélkülözhetetlen páncél súlya miatt szinte kivitelezhetetlen), illetve, hogy alacsony vízállás mellett a szűkké vált mederben a hajók esetleg nem tudnak megfordulni, valamint, hogy a Duna magas jobb partját a mélyen lévő vízről nem lehet majd hajóágyúkkal hatásosan lőni. Romako csak kisebb ellenállású (csak 6 fontos ágyúknak ellenálló), vagyis könnyebb páncél és az ún. „csíkbogár-fedélzet” alkalmazásával elért súlycsökkentéssel oldotta meg a problémát (az orr és a tat felé ereszkedő fedélzet miatt az oldal kevesebb páncélzatot igényelt). A Monarchia haditengerészetében ez volt az első két vitorlák nélküli, kizárólag gőz által hajtott, teljesen fémből épült páncélozott (Bessemer-féle lemezeléssel és páncéllal felszerelt), forgatható lövegtornyú, két hajócsavarral meghajtott, vízöblítéses illemhellyel felszerelt hadihajó. 

A LEITHA / LAJTA monitor jelentős hadieseményei, érdekességei 

1878. augusztus 22-től október 14-ig: részt vett a boszniai okkupáció harcaiban a Száván. 

1914. augusztus 11-től december 1-ig: harcolt a Száván. Augusztus 12-én fedélzetén esett el a cs. és kir. Haditengerészet első magyar hősi halottja, Huj János matróz. (A tengeri flottát csak augusztus 26-án, az S.M.S. ZENTA elsüllyedésekor érte az első veszteség.) Október 3-án harcképtelenné válásáig lőtte a szerb állásokat (parancsnoki tornyát telitalálat érte, mindenki meghalt). November 22-től december 2-ig a Dunaflottilla parancsnoki hajója. 

1915. október 6-9.: részt vett Belgrád második elfoglalásában. 

1916. október 2-3.: Dunán átkelő románokat lőtte Rjahovónál. 

1916. november 22-26.: részt vett a központi hatalmak sistovi dunai átkelésének biztosításában. 

1919. június 2-24.: immár LAJTA néven, Esztergom és Komárom között harcolt a cseh intervenciósok ellen. 

1919. június 25-26.: részt vett a róla és testvérhajójáról elnevezett antikommunista „monitor lázadás”-ban, s a fedélzetén hunyt el csicseri Csicsery László sorhajóhadnagy, az utolsó volt cs. és kir. tengerésztiszt, aki egykori cs. és kir. hadihajón halt hősi halált. 

Utóélet

A hajót ezután leszerelték és polgári célra értékesítették. A LAJTA testéből kialakított JÓZSEF LAJOS, illetve FK-201-es elevátorhajó nevezetesebb munkái: 1930-31-ben dolgozott a Lágymányosi öböl északi részének a feltöltésén, és ezzel lehetővé tette a cs. és kir. Haditengerészet legnagyobb méretű emlékművének a felállítását. Részt vett Sztálinváros, a Szászhalombattai Hőerőmű, a Paksi Atomerőmű, az Óbudai Lakótelep építésében és a nagymarosi erőmű előkészítésében. 

A hajót 1993. október 6-án a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyilvántartásába vették. Felújítása 2010. augusztus 20-án fejeződött be. 

Képgaléria a Lajta Monitorról:

 

Amíg mi azon tötymörgünk, hogy ideje volna újrafényezni a hármas metrót, ha már negyven év tervezgetés után végre megvan a négyes, addig a kínaiak már azt tervezik, hogy alagutat fúrnak a Bering-szoros alatt, hogy közvetlen vasúti összeköttetést építsenek ki Ázsia és Amerika között - olvasom a német Huffposton.

Oroszországon és Kanadán keresztül suhanna a nagy sebességű vonat, és két nap alatt érne Kínából az Egyesült Államokba. 

Ha megvalósul a beruházás, amely a mai technológiákkal elvileg már kivitelezhető, a maga 200 kilométerével világ leghosszabb föld- és tengeralatti alagútja lesz.

A Diafilm-történeti Gyűjtemény az egyetlen hazai film-diapozitíveket őrző magángyűjtemény, amely több mint 35 éves kutató és rendszerező munka eredményeit tükrözi. Rendelkezik az 1920-as évektől napjainkig megjelent oktató, ismeretterjesztő és szórakoztatási célokat szolgáló diafilmek és diasorozatok érdemi teljességével. 

A kollekció legrégebbi tekercsei a Falu Urániájának és a Budapest Székesfőváros Pedagógiai Filmgyárának kiadványai közül valók. Jelentős részét képezi a múzeumnak a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a Népművelési Minisztérium Beszélő képek c. sorozata, amely az 1950-es évek diafilmkiadást reprezentálja. Szinte teljesnek mondható az Oktatásügyi Minisztérium Szemléltető Filmkirendeltsége, valamint az Iskolai Filmintézet kadásában megjelent tekercsek gyűjteménye. Majdnem hiánytalan a Magyar Diafilmgyártó Vállalat mese és ismeretterjesztő szalagjaiból álló állományrész. 

A kiadványokat lehetőség szerint eredeti csomagolásában (kiszerelésében) őrzik. A filmekhez tartozó szövegkönyvek, használati utasítások, korabeli kereskedelmi árjegyzékek, katalógusok, valamint a filmekhez tartozó hangfelvételek szintén megtalálhatók a diafilmgyűjteményben.

A Virtuális Diamúzeumban több ezer diafilmet lehet megnézni. 

Bővebben a Magyar Helsinki Bizottság oldalán, a jelentéssel és a BÁH válaszával.

Részletek a Magyar Helsinki Bizottság jelentéséből: 

Debrecenben „álláspontunk szerint alkalmatlan helyszín a menekülteket befogadó állomás területe. A látogatás során számos, a hibás helyszínválasztásból fakadó problémára derült fény. A telephely biztonsági kerítésének kialakítása kifejezetten nyomasztó, megfélemlítő hatású, nem csak a fogvatartottakra, hanem a nyílt befogadó állomáson elhelyezett menedékkérőkre is. A kerítés megerősítésére telepített – a MÖBEK-hez hasonló idegenrendészeti őrzött szállásoknál nem található – őrtornyok továbberősítik ezt a hatást, egy fogolytábor vagy magas biztonsági fokozatú börtön benyomását keltve. A tény, hogy az őrizetesek közvetlen közelről látják a kerítés másik oldalán a nyitott befogadáson zajló életet és az ott szabadon mozgó menedékkérőket (akár a velük egy csoportban érkezett barátaikat, hozzátartozóikat) rendkívüli mértékben növeli a frusztrációt, ez által az agresszió és különböző rendkívüli események kockázatát.“


„A külvilággal két fő formában tarthatnak kapcsolatot az őrizetben levő menedékkérők: telefonon (önköltségen) vagy interneten (ingyenesen). Ez utóbbi különösen fontos az őrizetből fakadó napi frusztráció csökkentése érdekében, ezért a hatékony internethasználat biztosítása a Hivatalnak is érdeke. Különösebb problémát nem tapasztaltak a Bizottság megfigyelői a külvilággal való kapcsolattartás körében, a nyírbátori MÖBEK kivételével, ahol a látogatást megelőző napokban állítólag egy incidens során több számítógépet megrongált az egyik őrizetes, és emiatt csak csökkentett kapacitással volt elérhető ez a szolgáltatás. A MÖBEK vezetője arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nagyon fontos lenne, hogy korszerűbb és gyorsabb számítógépeket kapjanak adományként, bár az internetkapcsolat minősége szerinte nem kifogásolható. Ezzel szemben az őrizetesek közül többen panaszkodtak arra, hogy nagyon lassúak a számító gépek, és a családtagokkal való kommunikáció szempontjából kulcsfontosságú Skype-szoftver sem működik („mire minden betölt, lejár a rendelkezésre álló idő”). 

Mindhárom helyen kifogásolták a fogvatartott menedékkérők, hogy nem használhatják mobiltelefonjaikat, még azokat sem, amelyek kép és hangrögzítésre sem alkalmasak. A saját mobiltelefon használata a külvilággal való kapcsolattartást sokszor legfontosabb eszköze, mivel a legtöbben ebben tárolják családtagjaik, ismerőseik telefonszámát, és sokan pénz nélkül nem tudnak telefonkártyát vásárolni. Álláspontunk szerint a saját mobiltelefonok használatának legalább korlátozott engedélyezése nagyban csökkentené a fogvatartottak frusztrációját és a fogvatartásból fakadó feszültséget.“ 

A magyarnarancs.hu pl. ezt írta: az előterjesztésből "kiderült, hogy a kiváló magyar-kazah kapcsolatok eredményeként, a "kazah nép ajándékaként" kerülne az emlékmű a Városligetbe. 

Sőt azt is megtudhattuk, hogy az előterjesztés szerint Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán elnöke június 4-én személyesen avatja fel a szobrot. 

De ki volt a "kazah nép nagy gondolkodója", akinek a tiszteletére összesen három méter magas alkotást készül állítani a testvéri magyari nép? Abaj Kunanbajogli* (1845-1904) költő a 18-19. századi nagy kazah népi írók kiemelkedő alakja, aki a kazah felvilágosodás élharcosaként mind lírájában, mind közéleti tevékenységében fölemelte szavát a feudális kánságok elnyomása és túlkapásai ellen. Mindezek alapján határozottan leszögezhetjük, hogy Kunanbajogli tántoríthatatlanul képviselte a haladás eszméjét."

*A Narancs megjegyzi, hogy ez a megfelelő átirata a névnek. Más forrásokban: Kunanbajuli, és valószínűleg ez lesz a jó megoldás (Абай Құнанбайұлы).

Szerintem meg nem kéne átesni a ló túloldalára, és kézzel-lábbal ágálni Abaj ellen, ő ugyanis nem tehet róla. Sőt, kifejezetten vállalható a munkássága. 

Magyar nyelvű irodalom igen kevés van róla a neten, a német Wikipediából kiderül pl. hogy már 13 évesen verseket írt, falta a nyugati irodalmat, Puskin és Lermontov mellett Goethe és Byron volt rá nagy hatással. Igazán komolyan 40 éves korában kezdett el írni; verseire, aforizmáira és filozófiai szövegeire nem csak a kazahok, de az oroszok is felfigyeltek. 

Dagmar Schreiber Kasachstan: Nomadenwege zwischen Kaspischem Meer und Altaj című könyvében azt írja Kunanbajuliról, hogy apja gazdag főúr volt, aki Korán-iskolába küldte fiát, Ibrahimot. Az Abaj nevet ő választotta magának (jelentése: Igaz(ságos), Becsületes). Az orosz és az európai irodalom számos művét lefordította kazahra. Irodalmi és filozófiai hagyatéka, a Szavak könyve a kazah nemzeti identitás kérdéseivel foglalkozik.

Visszatérve az aktuálpolitikához, persze, hogy nem szeretjük, ha a kedves kormányunk diktátorokkal parolázik. 

Ugyanakkor itt ez a két évvel ezelőtti hír, amelyből az derül ki, hogy a kortárs orosz értelmiség számára Abaj az ellenzékiség (Putyin-ellenesség) egyik emblematikus figurája lett: "Több ezren vettek részt vasárnap Moszkva belvárosában a neves orosz író, Borisz Akunyin által meghirdetett sétán, ekképpen támogatva a Vlagyimir Putyin államfő és Dmitrij Medvegyev kormányfő vezette orosz hatalom továbbélése ellen egy hete tartó csendes utcai tiltakozást. (...) 

Az egyfajta irodalmi sétának is tekinthető demonstráció részvevői Alekszandr Puskin szobrától előbb az Ész bajjal jár című dráma szerzője, Alekszandr Gribojedov 19. századi író emlékművéhez vonultak. Ott szinte lerohanták Ljudmila Ulickaját, aki legalább egy órán keresztül írta alá könyveit a rajongóinak. A többség Gribojedov emlékművétől a Csisztije prudi (Tiszta tavak) elnevezésű közkedvelt parkba vonult Abaj Kunanbajev szobrához, hogy kifejezze szolidaritását az ott néhány napja táborozó tiltakozókkal. A modern kazah irodalom megteremtőjének emlékműve körül szerda óta valóságos moszkvai Hyde Park alakult ki." (Origo - MTI, 2012. május 13.)

Végül álljon itt egy vers Abajtól, Körmendi Lajos fordításában:

Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek 

Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek,

Képmutatásukkal csak megtévesztenek.

Magadban bízz, magadat húzd a bajból,

Segítőd a munkád, használd eszedet.

Hiszékeny ne légy, mért áltatnád magad,

Baj, ha dicséret, hízelgés elragad.

Másokkal együtt csak becsapjátok egymást,

Hát kell neked kergetni délibábokat?

Ha bánat emészt, magadat ne add meg,

Rádtörő szenvedélynek soha ne engedj.

Szállj magadba, szíved mélyéig merülj,

Mit ott találsz, az a kincs, csak az tartsd meg.

A család generációk óta borászkodik a Gaas (Pinkakertes) melletti szőlőhegyen, ahol a borászatról szóló első írásos emlékek a 15. századból származnak. A minőségi borászati munkát a jelenlegi borosgazda, Ronald Herczeg édesapja alapozta meg.

A Herczeg pincészetről bővebben az Alonon!

Két napja jelent meg az osztrák Kurierban egy összeállítás azokról a szavakról, amelyek szinte már feledésbe merültek Ausztriában, mivel más német szót használnak helyettük.

A 21 szó közül több a magyarban is megvan. Van, amelyik nálunk is régiesnek számít, van, amelyik nem. 

Hogy melyik származik melyik nyelvből, és melyik egy harmadikból, azt válogassák ki a nyelvészek... Én csak érdekesnek találtam így egyben, meg magát a jelenséget, hogy vannak szavak, amik az egyik nyelvből kikopnak, és a másikban élnek tovább (a ribizli pl. tuti nem magyar eredetű).