"A bori munkaszolgálatosok tragikus sorsáról viszonylag sokan sokat tudnak – hiszen Radnóti Miklós utolsó versei, majd meggyilkolásának története – ma még – tananyag.

Hét év szorgos munkájával Csapody Tamás hangyaszorgalommal gyűjtötte össze a még fellelhető információkat arról, kik és hogyan működtették a bori munkatáborokat."

A Vince Kiadónál megjelent könyvről Dési János írt ajánlót, a bejegyzést a tumblres fotolexikonon találjuk.

Amikor a hadifelszerelés oda kerül, ahova való: múzeumba. Pár napja, a Savaria Történelmi Karnevál alatt újabb elemmel bővült a Szombathely katonatörténetét bemutató kiállítás. A Trianont követő évtizedekből származó kitüntetéseket, katonai egyenruhákat és honvédségi felszereléseket bemutató tárlatot Hende Csaba honvédelmi miniszter avatta fel. 

A Karneváliroda mögött, az Aréna utcai udvarban találjuk a kiállítás bejáratát. Az emeleten, a most átadott termekben a Magyar Királyi Honvédség mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást, de kiállítottak egy dán tengerész egyenruhát is. Az úr, aki felajánlotta a múzeum számára, néhány hete járt Szombathelyen, és kérdezte, elfogadnak-e efféle hozzájárulást. Elfogadták. 

A teljes anyag a római légióktól kezdve dolgozza fel a város katonai életét, és szorosan kapcsolódik a szomszédos Történelmi Témaparkhoz. Honlapjuk: www.temapark.hu

Elemér bácsi vidám, barátkozó – megmondja a „tutit” mindenkinek. Gyakran találkozhatunk vele a Szombathelyi Zsidó Hitközség székházában, hiszen fontosnak érzi hogy amennyi időt csak lehet, hittestvérei társaságában töltse. 

Spiegler Elemér 1912. augusztus 24-én született Felsőőrött. Századik születésnapján, pénteken a Szombathelyi Zsidó Hitközségnél fogja felköszönteni a város polgármestere, a hitközség elöljárói, ismerősei, barátai és családja.

Római limes őrtornyot avattak a szombathelyi Történelmi Témaparkban. A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal volt. A Savaria Történelmi Karnevál egyik kulcshelyszínéül szolgáló parkban modern technológiát használva bár, de küllemében az I. századinak megfelelő tornyot emeltek.

A részleteket tegnap megírtam az Alonra, katt.

A kínai kortárs művészet felvirágzása a gazdasági növekedéssel egy időben zajlott le. A globalizáció kihívásait felvállaló ország legutolsó évtizedeinek művészete szorosan kötődik az ország társadalmi valóságához, mely 1949, a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta folyamatos változásban van. A kortárs kínai művészetre jelentőségteljesen hatottak az Európából és Amerikából érkező művészeti tendenciák (az expresszionizmustól kezdve a pop-arton át az akcióművészetig); a másféle látásmód és az új kifejezési eszközök keresése olyasfajta, napjainkban is tartó folyamatot eredményeztek, amely magába olvasztja az újat, s változó intenzitással, de a hagyománnyal is fenntartja a kapcsolatot.


Kísérletezéseik tárgyát, mely egy újszerű vizuális nyelvezet kialakítására törekszik, a legváltozatosabb hordozókon és különböző technikákkal alkotják meg: a tinta- és olajfestményeken, grafikákon, fametszeteken túl a fotográfia és a videóművészet is hangsúlyos jelentőségre tett szert Kína elmúlt évtizedeinek művészetében. 

Közvetlenül 1949 után a művészet hagyományosan az ideák megjelenítésére, nem pedig a valóság realista ábrázolására szolgált, az alkotók pedig sokszor elkülönülten, a világtól elzárva dolgoztak. A klasszikus monokróm tintaképek madár-és-virág, valamint tájábrázolásai, melyek az ember és a természet egységét hirdető filozófiát fejezték ki vizuális eszközökkel, lassan érvényüket veszítették, mert nem tették lehetővé a kézzel fogható valóság realista megjelenítését.


Ezzel szemben az Európától átvett olajfestészeti technika vált a politikai kormányzat kedvelt eszközévé, amelynek segítségével kiválóan meg lehetett jeleníteni a történelmi-forradalmi eseményeket és szereplőit. Emellett az 1966–1976 közötti „kulturális forradalom” alatt a művészeti élet gyakorlatilag megszűnt, magukat az alkotókat meghurcolták, vidékre telepítették. 

1978-tól kezdődően, Teng Hsziao-ping vezetésével újfajta ideológiai trendek kezdtek el meghatározóvá válni Kína művészetének alakulásában. A nyugatról érkező kortárs áramlatok megkérdőjelezték a pusztán realista szempontú szemléletmódot, és modern kifejezőeszközökkel való kísérletezésre, de egyúttal a hagyományos művészeti formák újragondolására is ösztönöztek. A tradicionális kínai festészet spirituális töltete az absztrakció és az expresszionizmus eszköztárainak segítségével egy új stílusirányzat születését eredményezte ebben az időszakban. 

A 80-as, 90-es években újabb trendek jelentek meg: ezek közé tartozott a vidék életét feldolgozó „rurális realizmus”, az európai gyökerű „klasszicizmus”, a nyugati avantgárd tendenciái, így az expresszionizmus (ami az erőteljesen szubjektív szimbolikus tartalmai miatt vonzotta a művészeket), a szürrealizmus és a hiperrealizmus is. A kortárs kínai művészetben az avantgárd mellett a régi műfajok is erőre kaptak, ám tartalmukban jelentősen megújultak. A hagyományos tustechnikával vagy fametszetes nyomtatással készült, a klasszikus kínai esztétikát és szimbolikát megőrző képek napjainkban is jelen vannak, de ezúttal már a modern társadalom képe tükröződik rajtuk.


A „reform és nyitás” következtében újjászerveződött az intézményrendszer, a kötöttségek megszűntek, az alkotók szabadon kísérletezhetnek. Az elmúlt bő három évtized alkotásait soha nem látott változatosság jellemzi, s ezzel együtt a kínai alkotók nemzetközi elismertsége is megnőtt. A kortárs kínai művészek állandó szereplőivé váltak a nemzetközi kiállításoknak, és 2011-ben a nemzetközi árverések legtöbb bevételt hozó tíz művésze közül öt kínai volt, a budapesti kiállításon is bemutatkozó Vu Kuan-csung (Wu Guanzhong) alkotásaiért 2011-ben összesen 212 millió dollárt fizettek. 

A tárlat három részben mutatja be az elmúlt harminc év képzőművészetét: 

A „reform és nyitás” politika 1978-as meghirdetése után a korábban meghurcolt művészek visszatérhettek hivatásukhoz, és megindult az új művésznemzedékek képzése is. Az alkotók igyekeztek szakítani a szocialista realizmus sablonos ábrázolásmódjával, s új irányzatok sokasága jelent meg. Az első években kialakult a „sebhelyek” művészete, amelynek alkotásai a megelőző évtizedek megpróbáltatásait dolgozták fel. A kialakuló ideológiai vákuumban a művészek próbáltak választ találni a nemzeti sorskérdésekre, és elkezdték keresni saját identitásukat.


A történelmi-politikai témák ábrázolása mellett az alkotók igyekeznek pontosan megörökíteni a villámgyorsan változó kínai valóságot, a korábbi idealizált munkások és parasztok helyett a képeken valódi emberek és sorsok tűnnek fel. Az urbanizáció, a globalizáció, a piacgazdaság térnyerése, a társadalom gyökeres átalakulása új témákat ad. A gyors növekedés új lehetőségeket és alapvetően optimista szellemiséget hozott, ugyanakkor folyamatosan új problémák kerülnek felszínre. Az itt látható művek nem csupán műalkotások, hanem egyben e viharos korszak kordokumentumai is. 

A természet költészete 

A több mint ezer éves múltra visszatekintő kínai tájképfestészet szemléletmódja alapvetően eltér a nyugatitól: célja nem a táj objektív megörökítése, hanem az ember és a természet kapcsolatának megragadása, egy eszményi spirituális otthon megteremtése. A kínai tájkép nem a valóságos tájat, hanem a festő belső világát ábrázolja. Az ősi hagyomány az 1950–70-es évek között megszakadt, ebben az időszakban az ember a természet része helyett annak meghódítójává vált.


Az 1970-es évek végétől a természet és az ember egységének eszméje újjáéledt, és a kínai tájábrázolás visszatért gyökereihez. Ugyanakkor a műfaj jelentősen megújult. Az alkotók mára szétfeszítették a hagyományos tusfestészet kereteit, a tájképek egy része nyugati olajfestészeti technikával vagy modern grafikai eljárással készül, a hagyományos eszmények megragadására a legkülönbözőbb anyagokat, megközelítésmódokat, stílusokat használják. Egyes művészek a táj térbeli ábrázolására törekednek, és ma már az ábrázolható tájak jellegét megszabó előírások sem érvényesek.

Az új korszakban a kínai művészek szabadon megválaszthatják témájukat és technikájukat, bátran kísérletezhetnek, kereshetik saját művészi kifejezésmódjukat. Megnyílt előttük a világ, ötvözhetik a régit és az újat, a kínait és a külföldit, létrehozhatják saját egyéni nyelvezetüket. A sokféle stílus és technika a mai kínai képzőművészetet rendkívül színessé, változatossá, mozgalmassá teszi: együtt élnek és hatnak egymásra a hagyományos tusfestők és a posztmodern médiaművészek, a realista olajfestészet képviselői és az absztrakt kísérletezők.


Virágkorukat élik mind a hagyományos műfajok, mind a kortárs irányzatok. A művészeti ágak közötti határok elmosódtak, a hagyományos kategóriák Kínában is érvényüket vesztették. A kínai művészeti élet nemzetközivé vált: a kínai művészek ma már részei és alakítói a globális áramlatoknak, miközben nemzeti sajátosságaikat is igyekeznek megőrizni.

Jimmy Cliff, aki a jamaikai reggae örökös toplistájában valószínűleg rögtön Bob Marley után következik, 1970-ben írta ezt a dalt. A Vietnamot Bob Dylan minden idők legjobb protest songjának nevezte. Túl azon, hogy a mondanivalója miatt mindig aktuális (cseréljük Vietnamot tetszés szerint Irakra, Afganisztánra, stb.), az apropót most az osztrák-magyar határon zajló picture on fesztivál adja, ahol a 64 éves élő legenda péntek este koncertezik. Yaman!

Hey Vietnam, Vietnam, Vietnam, Vietnam

Yesterday I got a letter from my friend fighting in Vietnam
An this is what he had to say:
'Tell all my friends that I'll be coming home soon
My time'll be up some time in June
Don't forget', he said, 'to tell my sweet Mary
Her golden lips are sweet as cherry'

And it came from Vietnam, Vietnam, Vietnam, Vietnam
Vietnam, Vietnam, Vietnam

It was just the next day his mother got a telegram
It was addressed from Vietnam
Now mistress Brown, she lives in the USA
And this is what she rode and said:
'Don't be alarmed', she told me the telegram said
'But mistress Brown your son is dead'

And it came from Vietnam, Vietnam, Vietnam, Vietnam
Vietnam, Vietnam - hey - Vietnam
Somebody please stop that war now!

Vietnam, Vietnam, Vietnam, Vietnam - oh
Vietnam, Vietnam - oh - Vietnam, oh oh oh oh - somebody please stop it
Vietnam, Vietnam - oh - Vietnam, Vietnam, oh oh oh oh
Vietnam - hey - Vietnam - aha - Vietnam - oh oh yeah
I wanna say now somebody stop that war - Vietnam .... - oh yeah, aha ....  

Ha enni akarsz, akkor "kék abrosz", magánháznál olyat eszel, amit sehol máshol - mondta Keszthelyi Imre (Tilos Rádió), aki mostanában az összes magyarországi fellépésen becsatlakozik énekesként a Técsői Bandához, és fogyasztás tekintetében többnyire igaza van. A vasárnapi báránytokány puliszkával így festett Buda Gézánál: 

És hinnétek, hogy ezt ezer forint alatt? - 850 volt, ha jól emlékszem (és de jól esett utána a Palya-udvarban lazulni a függőágyban). Apropó, Técsői Banda. A kárpátaljai zenekar délutánonként a "bóttal" szemközti Katlan Tóninál húzta. 

Vásározók, szíves vendéglátás, hangulatok és falurészletek a képeken az underfészekben! (Szívem szerint azt írtam voltam, hogy kapolcsódó galéria, de ezt a kapolcs-kapcsol poént őszinte bánatomra Harle már ellőtte a Vaskarikán...)

Ki a Pinka vizét issza, vágyik annak szíve wossa... Tavaly már kortyoltunk egy nagyot a bildeini picture on fesztiválból (beszámoló az Alonon), és idén jöhet a folytatás! 

A picture on fesztivál programja teljesen összeállt! Olyan sztárokat sikerüt szerződtetni, mint a friss Grammy díjas sum41, a reggae egyik még utolsó élő főpapja, Jimmy Cliff, az extravagáns frizuráiról és elszabadult hangulatú koncertfellépéseiről hírhedt Leningrad Cowboys, a magyar fesztiválok nagy kedvence, a Quimby, a színpadot lángbaborító német In Extremo, vagy a funkyval kevert indie rockot játszó belga dEUS. 

A táncolni szerető közönség szívébe itt is belopja majd magát a Los de Abajo. Az alternatív dallamok kedvelőinek pedig az almáskerti Uhudler-színpadon fellépő Francis International Airport fog felejthetetlen élményt szerezni. Az igazán kemény zene hívei már most kezdhetik nyakizmaik edzését felkészülendő a Black Inhale koncertjére. A csütörtöki nyitóbulit a fesztiválkempingben Ramazuri és a magyar swing-punk-rock-banda, a Big Bunny Hall Swinger Club celebrálja.

A keretprogram szélesedett: lesz “nyugis kemping”, sőt a tradícionális borivás szerelmesei kedvéért egy igazi “buschenschank” (klasszikus osztrák hegyi borozó) is kitelepül a kempingbe, ahol idén zumbázni is lehet majd. A magaskultúrára vágyók a Pinka-parti felolvasó programokon pallérozhatják elméjüket...

A fesztivál mindemellett idén visszatér a gyökereihez: az idei picture on ismét kétnapos lesz, augusztus 10-én és 11-én várják a határok nélküli zenei élményekre vágyókat a Szombathelytől alig 20 km-re, a határon fekvő kis faluba. (Ami annyira kicsi, hogy be kellett látni, a három nap sok egy kicsit... :D) Ennek megfelelően a fesztiváljegyek is olcsóbbak lettek (39 és 59 euró). Magyarországon a körmendi Lokálpatrióta Klubban, a szombathelyi Pianho Hangszerboltban, a www.eventim.hu oldalon, és – egy a készlet erejéig tartó meglepetésakció keretében – a www.quimby.hu történő regisztrációval vásárolhatók. (Részletek a Quimby oldalán!) FESZTIVÁLHONLAP:  www.pictureon.at 

Ilyesmi csak a 370 lelkes határfaluban lehetséges. Többnapos rockfesztivál a falu kellős közepén, a templomkertben! Közvetlenül a templom mellett, egy hatalmas platán koronája alatt áll a nagyszínpad. Pár méterrel arrébb húzódva az üvegfalú borarchívumból – egy pohárka „Pinkavüzet“ (Pinkawossa) kortyolgatva – lehet figyelni, hogyan zúznak a sztárok. Ritkán van a halandó fesztiválozónak alkalma rá, hogy nemzetközi sztárokat ilyen intim közelségből éljen meg. Az egykori pajtából modern rendezvényhelyszínné avanzsált Bor-Kultúr-Házban rendezett after-show partikat már legendák övezik. 

A program szégyentelenül tarkára mixelt, keresztül-kasul merítve a zene világából, sztárokkal és nyalánkságokkal megspékelve – mindenkinek jut valami. Az összetevők sehol máshol nem harmonizálnak egymással ilyen brutálisan jól: a reggaetől a keményrockig, az elektronikus zenétől a metálig, az indietől a skáig, a punktól a világzenéig, a folktól a jazzig – a picture on a zene határtalan ünnepe. Idén körülbelül 20 fellépés hozza rocklázba a Pinkát. A hagyományos nemzetközi top-formációk mellett idén is fellépnek természetesen kiváló osztrák és magyar együttesek is. Mellettük láthatunk még érdekes utánpótlás-zenekarokat, sőt még sramlizene is lesz! 

Megnövelt chill-out zónájával igazi lazításra csábít az almáskertben felállított Uhudler-színpad. A fogadó és a bolt pedig mintegy a fesztiválterület részei. De a közvetlen közelben van egy kávézó is. Tökéletes a kemping elhelyezkedése is, parkolójával a falu szélén várja a Pinkarockereket, akik akár a Pinka pár lépésnyi távolságban nyújtózkodó homokos strandján is kipihenhetik a hajnalig tartó bulikat. 

A picture on fesztivált kb. 150, nagyrészt önkéntes munkatárs szervezi. Nem a nyereségmaximalizálás, a túlszabályozás, kontroll-őrület és más hasonló őrületek állnak a középpontban, hanem maga a látogató – aki maga is felelősségteljes zenerajongó, aki becsülni tudja a rockfesztiválhoz való komplikációmentes bildeini hozzáállást. Fair árak, kellemesen stresszmentes kemping-házirend, előzékeny biztonságiak és rendezők, és olyan apróságok tükrözik vissza ezt a filozófiát, mint pl. a betétes poharak mellőzése. Bildein egyszerűen más… 

A zene lebontja a határokat a fejekben is. A nagyszabású zenei rendezvényt magyar partneregyesületekkel közösen szervezik. A vasfüggöny „jóvoltából“ évtizedeken át egymástól elválasztott, németül, magyarul és horvátul beszélő régiók újra összenőnek. Rocksztár leszek! A fesztivált megelőzően július utolsó hetében rendezik a Rockszeminárium Rocktábort, ahol elismert profik tanítanak egy héten át 35 hallgatót. A fiatal tehetségek nyitják a fesztiválnapokon a színpad műsorát. 

A Pinkarockereknél a folyamatos fejlődés magától értetődő. Ezért minden évben tesznek egy-egy ici-pici lépést a kicsit zöldebb rendezvény irányába: ingajáratban közlekedő buszjáratok a környék településein át, szelektív szemétgyűjtés, szemétmérséklés, regionális ételek és italok, bio-fesztiválpóló, stb. Lépésről-lépésre honosítják meg a környezettudatos gondolkodást, és pár év múlva szeretnék magukat Low-Waste fesztiválként pozicionálni. 

A szervezők hálásak minden konstruktív ötletért, amik segítettek jobbá tenni a fesztivált! Ezekre mindig nyitottak: a vendégekkel együtt szeretnék a picture on fesztivált még vonzóbbá tenni. Minden aktuális infó fent van a fesztiválhonlapon: www.pictureon.at 

2000. szeptember 23-át írunk. Vénasszonyok nyara, kellemes hőmérséklet. Pontosan 14.30-kor felhangzik a „Can’t Explain” – a vérbeli indie pop banda, a The Dictation a The Who klasszikusával megnyitja a picture ON rockkonfrontációt. Útjára indítva ezzel azt az ambiciózus próbálkozást is, melynek célja egy, a különböző zenei irányzatokat felvonultató fesztivál létrehozása Dél-Burgenlandban. Egy Bildein nevű falucskában. Annak is a közepén. Az egykori papi pajtában. A hőmérséklet emelkedik. Tripzoo. Az ártatlan bildeini föld vibrál. Elönti a placcot a forróság. 330 mle – a forróság nő. Stahl: a pajta, mint egy kazán…: 150 rajongó hajnalig bulizik. A kemping dús füvű rétje érintetlen marad, egyetlen kósza sátor sem téved a kis határ menti faluba… 11 évvel később: A picture on fesztivál jegyei már napokkal a fesztivál előtt elkelnek. Az – azóta mintaszerűen felújított – pajtába már a bár sem fér be… A színpad évek óta a szabad ég alatt áll, a hatalmas platán árnyékában. Ma már az almáskertben is külön színpad várja a fesztiválozókat. A kempingben nem igen akad szabad hely. A PO A fesztivál Délkelet-Ausztriában... 

A fesztiválkultúra meghonosítására irányuló első bátor próbálkozás tehát 2000-ben esett meg, akkor még mint egynapos buli a régi pajtában. A fiatal és elképesztően lelkes szervezőcsapatnak köszönhetően a rendezvény évről évre fejlődött. 2001 óta szabadtéri fesztivál. 2002-ben magyar partnerek segítségével segítségével EU projekt része lett. Időközben több mint tízszeresére nőtt a látogatók száma is. 

Számtalan nemzetközi topformáció, mint Leningrad Cowboys, Ektomorf, Uriah Heep, Whitesnake, Clawfinger, Jimmy Cliff, Life Of Agony, Wir sind Helden, Soulfly, Guano Apes, Marla Glen, Jestofunk, New Model Army, Therapy?, The (Intern.) Noise Conspiracy, I Am X, Mad Caddies, M3 Classic, Sugarplum Fairy és a Liquido már mind bemutatkoztak. Ehhez jönnek még a legjobb osztrák fellépők és Magyarország kiválóságai. Ma a picture on fesztivál Dél-Burgenland, Kelet-Stájerország és Nyugat-Magyarország fesztiválnyarának egyik fénypontja.

Az Interpress Magazin e havi számának központi témája a berlini fal. 

"A berlini fal több évtizedes történetét számtalan hihetetlennek tűnő legenda kíséri, melyek azonban éppen azért megdöbbentőek, mert abszurditásuk ellenére többségük igaz. Cikkünk illusztrációinak nagy része a keletnémet kormánypropaganda tevékenységének briliáns ötlete: képeslapokon jelentették meg a fotókat az 1960-as években, amelyeket egymásnak lehetett küldözgetni üdvözlőlapként." 

A szerzők: Slachta Krisztina és Varga Miklós.