A Diafilm-történeti Gyűjtemény az egyetlen hazai film-diapozitíveket őrző magángyűjtemény, amely több mint 35 éves kutató és rendszerező munka eredményeit tükrözi. Rendelkezik az 1920-as évektől napjainkig megjelent oktató, ismeretterjesztő és szórakoztatási célokat szolgáló diafilmek és diasorozatok érdemi teljességével. 

A kollekció legrégebbi tekercsei a Falu Urániájának és a Budapest Székesfőváros Pedagógiai Filmgyárának kiadványai közül valók. Jelentős részét képezi a múzeumnak a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a Népművelési Minisztérium Beszélő képek c. sorozata, amely az 1950-es évek diafilmkiadást reprezentálja. Szinte teljesnek mondható az Oktatásügyi Minisztérium Szemléltető Filmkirendeltsége, valamint az Iskolai Filmintézet kadásában megjelent tekercsek gyűjteménye. Majdnem hiánytalan a Magyar Diafilmgyártó Vállalat mese és ismeretterjesztő szalagjaiból álló állományrész. 

A kiadványokat lehetőség szerint eredeti csomagolásában (kiszerelésében) őrzik. A filmekhez tartozó szövegkönyvek, használati utasítások, korabeli kereskedelmi árjegyzékek, katalógusok, valamint a filmekhez tartozó hangfelvételek szintén megtalálhatók a diafilmgyűjteményben.

A Virtuális Diamúzeumban több ezer diafilmet lehet megnézni. 

Bővebben a Magyar Helsinki Bizottság oldalán, a jelentéssel és a BÁH válaszával.

Részletek a Magyar Helsinki Bizottság jelentéséből: 

Debrecenben „álláspontunk szerint alkalmatlan helyszín a menekülteket befogadó állomás területe. A látogatás során számos, a hibás helyszínválasztásból fakadó problémára derült fény. A telephely biztonsági kerítésének kialakítása kifejezetten nyomasztó, megfélemlítő hatású, nem csak a fogvatartottakra, hanem a nyílt befogadó állomáson elhelyezett menedékkérőkre is. A kerítés megerősítésére telepített – a MÖBEK-hez hasonló idegenrendészeti őrzött szállásoknál nem található – őrtornyok továbberősítik ezt a hatást, egy fogolytábor vagy magas biztonsági fokozatú börtön benyomását keltve. A tény, hogy az őrizetesek közvetlen közelről látják a kerítés másik oldalán a nyitott befogadáson zajló életet és az ott szabadon mozgó menedékkérőket (akár a velük egy csoportban érkezett barátaikat, hozzátartozóikat) rendkívüli mértékben növeli a frusztrációt, ez által az agresszió és különböző rendkívüli események kockázatát.“


„A külvilággal két fő formában tarthatnak kapcsolatot az őrizetben levő menedékkérők: telefonon (önköltségen) vagy interneten (ingyenesen). Ez utóbbi különösen fontos az őrizetből fakadó napi frusztráció csökkentése érdekében, ezért a hatékony internethasználat biztosítása a Hivatalnak is érdeke. Különösebb problémát nem tapasztaltak a Bizottság megfigyelői a külvilággal való kapcsolattartás körében, a nyírbátori MÖBEK kivételével, ahol a látogatást megelőző napokban állítólag egy incidens során több számítógépet megrongált az egyik őrizetes, és emiatt csak csökkentett kapacitással volt elérhető ez a szolgáltatás. A MÖBEK vezetője arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nagyon fontos lenne, hogy korszerűbb és gyorsabb számítógépeket kapjanak adományként, bár az internetkapcsolat minősége szerinte nem kifogásolható. Ezzel szemben az őrizetesek közül többen panaszkodtak arra, hogy nagyon lassúak a számító gépek, és a családtagokkal való kommunikáció szempontjából kulcsfontosságú Skype-szoftver sem működik („mire minden betölt, lejár a rendelkezésre álló idő”). 

Mindhárom helyen kifogásolták a fogvatartott menedékkérők, hogy nem használhatják mobiltelefonjaikat, még azokat sem, amelyek kép és hangrögzítésre sem alkalmasak. A saját mobiltelefon használata a külvilággal való kapcsolattartást sokszor legfontosabb eszköze, mivel a legtöbben ebben tárolják családtagjaik, ismerőseik telefonszámát, és sokan pénz nélkül nem tudnak telefonkártyát vásárolni. Álláspontunk szerint a saját mobiltelefonok használatának legalább korlátozott engedélyezése nagyban csökkentené a fogvatartottak frusztrációját és a fogvatartásból fakadó feszültséget.“ 

A magyarnarancs.hu pl. ezt írta: az előterjesztésből "kiderült, hogy a kiváló magyar-kazah kapcsolatok eredményeként, a "kazah nép ajándékaként" kerülne az emlékmű a Városligetbe. 

Sőt azt is megtudhattuk, hogy az előterjesztés szerint Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán elnöke június 4-én személyesen avatja fel a szobrot. 

De ki volt a "kazah nép nagy gondolkodója", akinek a tiszteletére összesen három méter magas alkotást készül állítani a testvéri magyari nép? Abaj Kunanbajogli* (1845-1904) költő a 18-19. századi nagy kazah népi írók kiemelkedő alakja, aki a kazah felvilágosodás élharcosaként mind lírájában, mind közéleti tevékenységében fölemelte szavát a feudális kánságok elnyomása és túlkapásai ellen. Mindezek alapján határozottan leszögezhetjük, hogy Kunanbajogli tántoríthatatlanul képviselte a haladás eszméjét."

*A Narancs megjegyzi, hogy ez a megfelelő átirata a névnek. Más forrásokban: Kunanbajuli, és valószínűleg ez lesz a jó megoldás (Абай Құнанбайұлы).

Szerintem meg nem kéne átesni a ló túloldalára, és kézzel-lábbal ágálni Abaj ellen, ő ugyanis nem tehet róla. Sőt, kifejezetten vállalható a munkássága. 

Magyar nyelvű irodalom igen kevés van róla a neten, a német Wikipediából kiderül pl. hogy már 13 évesen verseket írt, falta a nyugati irodalmat, Puskin és Lermontov mellett Goethe és Byron volt rá nagy hatással. Igazán komolyan 40 éves korában kezdett el írni; verseire, aforizmáira és filozófiai szövegeire nem csak a kazahok, de az oroszok is felfigyeltek. 

Dagmar Schreiber Kasachstan: Nomadenwege zwischen Kaspischem Meer und Altaj című könyvében azt írja Kunanbajuliról, hogy apja gazdag főúr volt, aki Korán-iskolába küldte fiát, Ibrahimot. Az Abaj nevet ő választotta magának (jelentése: Igaz(ságos), Becsületes). Az orosz és az európai irodalom számos művét lefordította kazahra. Irodalmi és filozófiai hagyatéka, a Szavak könyve a kazah nemzeti identitás kérdéseivel foglalkozik.

Visszatérve az aktuálpolitikához, persze, hogy nem szeretjük, ha a kedves kormányunk diktátorokkal parolázik. 

Ugyanakkor itt ez a két évvel ezelőtti hír, amelyből az derül ki, hogy a kortárs orosz értelmiség számára Abaj az ellenzékiség (Putyin-ellenesség) egyik emblematikus figurája lett: "Több ezren vettek részt vasárnap Moszkva belvárosában a neves orosz író, Borisz Akunyin által meghirdetett sétán, ekképpen támogatva a Vlagyimir Putyin államfő és Dmitrij Medvegyev kormányfő vezette orosz hatalom továbbélése ellen egy hete tartó csendes utcai tiltakozást. (...) 

Az egyfajta irodalmi sétának is tekinthető demonstráció részvevői Alekszandr Puskin szobrától előbb az Ész bajjal jár című dráma szerzője, Alekszandr Gribojedov 19. századi író emlékművéhez vonultak. Ott szinte lerohanták Ljudmila Ulickaját, aki legalább egy órán keresztül írta alá könyveit a rajongóinak. A többség Gribojedov emlékművétől a Csisztije prudi (Tiszta tavak) elnevezésű közkedvelt parkba vonult Abaj Kunanbajev szobrához, hogy kifejezze szolidaritását az ott néhány napja táborozó tiltakozókkal. A modern kazah irodalom megteremtőjének emlékműve körül szerda óta valóságos moszkvai Hyde Park alakult ki." (Origo - MTI, 2012. május 13.)

Végül álljon itt egy vers Abajtól, Körmendi Lajos fordításában:

Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek 

Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek,

Képmutatásukkal csak megtévesztenek.

Magadban bízz, magadat húzd a bajból,

Segítőd a munkád, használd eszedet.

Hiszékeny ne légy, mért áltatnád magad,

Baj, ha dicséret, hízelgés elragad.

Másokkal együtt csak becsapjátok egymást,

Hát kell neked kergetni délibábokat?

Ha bánat emészt, magadat ne add meg,

Rádtörő szenvedélynek soha ne engedj.

Szállj magadba, szíved mélyéig merülj,

Mit ott találsz, az a kincs, csak az tartsd meg.

A család generációk óta borászkodik a Gaas (Pinkakertes) melletti szőlőhegyen, ahol a borászatról szóló első írásos emlékek a 15. századból származnak. A minőségi borászati munkát a jelenlegi borosgazda, Ronald Herczeg édesapja alapozta meg.

A Herczeg pincészetről bővebben az Alonon!

Két napja jelent meg az osztrák Kurierban egy összeállítás azokról a szavakról, amelyek szinte már feledésbe merültek Ausztriában, mivel más német szót használnak helyettük.

A 21 szó közül több a magyarban is megvan. Van, amelyik nálunk is régiesnek számít, van, amelyik nem. 

Hogy melyik származik melyik nyelvből, és melyik egy harmadikból, azt válogassák ki a nyelvészek... Én csak érdekesnek találtam így egyben, meg magát a jelenséget, hogy vannak szavak, amik az egyik nyelvből kikopnak, és a másikban élnek tovább (a ribizli pl. tuti nem magyar eredetű).

Többes szám első személyben fordul elő sok nyelvben az a nyelvtani jelenség, hogy megkülönböztetnek inkluzív és exkluzív mi-t. Ez a kluzivitás. 

Az inkluzív mi az, amikor hozzád beszélek, azt mondom, hogy mi, és ezt úgy értem, hogy te meg én. (Vagy a Mancika, te meg én.) Exkluzív mi-t akkor mondok neked, ha csak a Mancikára és magamra gondolok.

Például: „megyünk nyaralni, csomagolj” – ha csak nem az inasom vagy, akkor itt arra gondolok, hogy te is jössz – inkluzív mi. De: „megyünk nyaralni, majd küldök képeslapot”, nos, ebben az esetben téged nem viszünk, sajnálom – exkluzív mi. A magyarban tehát ugyanazt a névmást és ugyanazt az igét használjuk mindkét esetben (de németül, angolul, stb. is). 

Az inkluzív és exkluzív mi megkülönböztetése Balthasar Bickel és Johanna Nichols kutatása szerint a világ nyelveinek 40 százalékában figyelhető meg. Előfordul minden kontinensen, de különösen Délkelet-Ázsiában, Óceániában, illetve az észak- és dél-amerikai indián nyelvekben. 

A csiroki indiánok még tovább mennek a variálásban, mivel azt is megkülönböztetik nyelvtanilag, hogy hány embert érint az adott cselekvés: 

Dalpályázat indul 89after néven március elejétől a fiatal tehetségek felkarolásáért. A pályázó zenészek feladata, hogy dalban mondják el, mit gondolnak a rendszerváltoztatásról. 

A 89after pályázatra olyan fiatal zenészek jelentkezését várják, akik a szocializmust leginkább a filmekből és a szüleiktől ismerik, de megvan a mondanivalójuk az elmúlt huszonöt évről. A jelentkezők a dal műfaját tekintve szabad kezet kapnak, lehet nevezni szólóban vagy együttessel a legkülönbözőbb műfajokban, a slammeléstől az elektromos zenéig. 

A beérkező pályázatok közül Harcsa Veronika jazzénekesnő, Kemény Lili költőnő, Menyhárt Jenő, az Európa Kiadó frontembere és Nagy Feró, a Beatrice énekese választja ki a legjobb dalt. 

A nyertes 500.000 ezer forintnyi lendületet kap a zenei pályájához. Jelentkezni itthonról és a határon túlról is magyar nyelvű dalokkal lehet. A pályázatok beérkezésének határideje 2014. május 11.

A pályázati kiírás a facebookon. 

Tavaly tizenkilencezren (nyolcszor annyian, mint egy évvel korábban) kértek Magyarországon menedékjogot – jobb híján. 

A többségében a Balkánról és a Közel-Keletről érkező migránsok túlnyomó többsége illegálisan lép az ország területére. Jellemzően nem hazánkban képzelik el hátralévő életüket, Nyugatra igyekeznek. 

A schengeni határnyitás óta szabad az út Magyarország és Ausztria között, s a határrendészeti feladatokat a rendőrség vette át. Határőrizet csak az Európai Unió külső határainál van, de mélységi ellenőrzéseket is végeznek. 

Ez lehet a fő magyarázata annak, miért látni nap mint nap rendőrautót a bucsui és a kőszegi határon. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint az ott szolgálatot teljesítők „közterületi szolgálatot látnak el, feladataik közé tartozik többek között az illegális migránsok és egyéb jogsértések kiszűrése is”.

A Győr-Moson-Sopron megyei rendőrök szinte naponta kapcsolnak le menekülteket, akiknek sokszor papírjaik sincsenek. Nemrég az autópályán fogtak el egy afgán férfit, aki egy, a Debreceni Befogadó Állomás által kiállított ebédjeggyel igazolta magát.

Részletek és statisztikai adatok a Vas Népében.