Lánctalpas traktort vezető urat látunk egy 1930-ban készült felvételen. "A képen apám a Budapesti Tenyészállat Vásáron mutatja be a Caterpillar cég egyik gépét. Nagybirtokokon, mezőgazdasági vásárokon tartott traktorbemutatókat. Apám perfekt német volt és jó megjelenésű, valószínűleg ennek is szerepe volt abban, hogy a Caterpillar őt bízta meg, hogy bevezesse Közép-Európába a lánctalpas traktort" – olvashatjuk a kép mellett Domonkos István visszaemlékezését, aki szüleivel együtt egy védett házban vészelte át a háborút.
Tornaöltözékes fiúk vonulnak egy 1942-ben, Pápán készült fényképen. Dr. Berecz Endre története: "Éppen tornavizsgára megyünk a gimnáziumból. A kép közepe táján a szemüveges fiú én vagyok. Katolikus gimnáziumba jártam, mert apámnak az volt a mániája, hogy papokhoz ad, mert azok a tanítással foglalkoznak, nincs családjuk. Én voltam egyedül zsidó. Még első osztályos koromban elkezdtek zsidózni, és ezt meghallotta az osztályfőnök. Óriási ribilliót csapott, hogy ha ő még egyszer meghall ilyesmit... Ez volt az első és a gettóig az utolsó antiszemita atrocitás, ami engem ért." Berecz Endre munkaszolgálaton volt, Németkéren szabadult fel.
A Történetek egy családi albumból című kiállítás betekintést enged abba a 220, magyar nyelven készített interjúba, melyeknek alanyai részint Magyarországon, részint a mai Szlovákia, Ukrajna, Szerbia és Románia területén élő, magyar ajkú zsidók voltak.
E vidékek zsidó közösségei szinte mind elpusztultak a holokauszt idején. Mára alig maradtak túlélők, akik hitelesen beszélhetnek arról, milyen volt az élet a háború előtt. Ha már ők sem lesznek köztünk, elvész egy nagyon fontos fejezet Magyarország történelméből.
A vállalkozás célja az volt, hogy az új technológiákkal megmentsék és megőrizzék az emlékeket, régi családi fényképeket. Az összeállítást készítő Centropa (zsidó családtörténeti nonprofit intézmény) weboldalán közel 5000 digitalizált fotót és okmányt tár az érdeklődők elé, az 1870-es évektől egészen napjainkig. Ezekből válogatták a most Szombathelyen látható kiállítás anyagát.
A tablókon megannyi magával ragadó történet tárul elénk a gyermekkorról, az iskolás évekről, szerelemről, házasságról, családról, és arról, kinek-kinek hogyan sikerült túlélnie a holokauszt borzalmait és újrakezdenie életét.
A kiállítás egyszerű emberek történeteit dolgozza fel, olyanokét, akik akár a szomszédaink is lehetnének: pékek, gyári munkások, tanárok, ápolónők... hétköznapi magyar emberek.
A Centropa magyar nyelvű archívumából válogatott utazó kiállítás januárig látható Szombathelyen, a Weöres Sándor Színház aulájában. Hivatalos megnyitója a hétvégén zajlott Tolerancia Fesztiválon volt, kommunikáció szakos hallgatók a következő hetekben-hónapokban tárlatvezetéseket fognak tartani.
A Centropa oldala: http://www.centropa.hu/
Egy elveszett világ képei – a Centropa utazó kiállítása Szombathelyen
By admin
Németh Antal, a Vasvári Újság alapítója és főszerkesztője, a Vasvári Múzeum megalapítója 45 hónapos frontszolgálata alatt végig naplót vezetett az I. világháborúban.
Feljegyzéseit most dédunokája dolgozza fel, jövőre szeretné könyv formájában megjelentetni. részletekért katt az itt megjelent írásomra
Feljegyzések a frontvonalról - Németh Antal naplója
By admin
Az ünnepség szeptember 21-én, szombaton volt, a cikket a Vas Népébe írtam, utána hétfőn jelent meg.
A szociáldemokrácia előfutára és kozmopolita reformer –
ilyennek látják Széchenyit
Széchenyi István gróf születésének 222. évfordulójára
szerveztek megemlékezést a döblingi szocialisták és a zöldek.
A reformer mellszobra az egykori Görgen elmegyógyintézet
épülete (ma: kerületi bíróság) előtt áll Bécs 19. kerületében, az
Obersteinergasse végén áll. A szűk utca elején kordon és rendőrök, precízen
megadják, hol lehet parkolni. Amerikai követségi lakások, nyugdíjas otthon és
bírósági épületek vannak a környéken
Az egykor
tizenegy különálló településből álló Döbling most építi a testvérvárosi, akarom
mondani, testvérkerületi kapcsolatokat Budapest XIX. kerületével, Kispesttel. A
legnagyobb magyar remek találkozási pontnak bizonyult. Legalább ilyen fontosak
azok a kapcsolatok, amelyek az osztrák és a magyar zöldek között vannak már
évek óta. Az előbbi kontaktus okán Gajda Péter kispesti polgármester, utóbbi
révén a Vas és a Győr-Sopron-Moson megyei LMP képviselői is részt vettek a
szombati Széchenyi-ünnepen.
Szombathelyről Horváth Zoltán önkormányzati képviselő,
valamint György István Péter és György Gábor vettek részt. Útközben Bécs felé
megálltak Nagycenken is, ahol koszorút helyeztek el Széchenyi István szobránál.
A döblingi emlékhelynél rövid üdvözletek hangzottak el mind
az osztrák szervezők, mind a magyar vendégek részéről, majd megkoszorúzták
Széchenyi mellszobrát. (Azt csak nagyon halkan jegyezzük meg, hogy a szemetet
valaki igazán összekapkodhatta volna előtte. Az egész gesztust most tekintsük
fontosabbnak.)
Bécsben ünnepelték a legnagyobb magyart
By admin
A mi városunkban: soha!
kulturális programok a
tolerancia jegyében
Az Egyesült Államokból induló mozgalom, a „Not in our Town”,
Magyarországon is időszerűvé vált. A közelmúlt történelme során sem ismeretlen
negatív diszkrimináció az utóbbi években ismét nehezíti a hazánkban élő
kisebbségek életét. Mintha a demokrácia csak a tökéletes állampolgárokra
vonatkozna. A rendezők fontosnak tartják olyan kulturális és közéleti programok
szervezését, melyek hangot adnak az elhallgattatott másságnak,
párbeszédet kezdeményeznek a társadalom befalazott színterei között, oldják a
megkülönböztetésekből eredő feszültségeket és kézfogásra invitálják a
társadalmi diverzitás szereplőit.
A Szombathelyen 2013. november 15-16-án megrendezendő Tolerancia Fesztivál, „A mi városunkban: soha”, a kisebbségi kultúrák,
különösen a zsidó és roma kultúra, találkozási helye, a közöttük kialakuló
párbeszéd színtere. A szombathelyi Weöres Sándor Színház, a zsidó hitközség, a
városi és megyei roma önkormányzat ad teret és időt erre az eddig elhanyagolt
párbeszédre, a kulturális programokra, és várja városunk lakóit a közös
eszmecserére, az igényes együtt ünneplésre, szórakozásra.
A rendezvény szervezői a Savaria Egyetemi Központ kommunikáció
szakos diákjai és tanáruk, Murai Gábor.
November 15., péntek
14:00 Megnyitó a Weöres Sándor
Színházban, Karyn Posner-Mullen (sajtó- és kulturális tanácsos, Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége) és dr. Puskás Tivadar
(Szombathely város polgármestere)
A Centropa kiállítás megnyitása: „Zsidó örökség Magyarországon”.
„…együtt maradni…” Nők a holokausztban. Pécsi Katalin kiállításának megnyitása.
Állófogadás
16:00 Romano Teatro Színház: Antigonén - rockmusical
20:00 Karaván Família Együttes, Kopár Antal és zenekara - autentikus roma zene.
November 16., szombat
10:00 Ferkovics József kiállítása a Szombathelyi Zsidó
Hitközség házában
11:00 Uccu Alapítvány három órás projektje: „Roma
menekültek” - kiállítás, vetítés, előadás
15:00 „Not in our Town” - Matt Tullis (Marshalltown, Iowa), Szombathely tolerancia testvérvárosának
előadása a „Not in our Town!”amerikai mozgalomról és az iskolai
erőszakról. Vendégek: Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség vezetője, dr. Murai
Gábor egyetemi tanár, Daróczi Ágnes, a Roma Institutio Alapítvány vezetője,
Ferkovics József képzőművész, Horváth Aladár, a Roma Polgári Mozgalom alapítója
és vezetője.
17:30 Horváth Aladár: Dalok a jégveremből - zenés előadás a roma holokauszt
emlékére
19:00 Daróczi Ágnes Bari Károly költő verseiből összeállított műsora
20:30 Szilvási Gipsy Folk Band együttes - autentikus roma zene és világzene
Tolerancia Fesztivál, Szombathely, 2013. november 15-16.
By admin
A berlini Margarete Hamm olvassa fel Rose Ausländer verseit
október 5-én, szombaton a Kultúrfórumban.
A költőnő 1901-ben született Rosalie Beatrice Scherzer néven
a bukovinai Csernyivciben, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához
tartozott. A család az I. világháború alatt előbb Budapestre, majd Bécsbe menekült.
Rose 1921-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol
hamarosan megjelentek első versei. 1923-ban hozzáment Ignaz Ausländerhez, majd
három év múlva elváltak.
1931-ben Rose visszatért szülőföldjére. A II. világháború
alatt kényszermunkán volt, majd a gettóban. Végül egy pincében bujkált.
A háború után ismét New Yorkba ment, de sosem tudott ott igazán
otthonra lelni. 1964-ben Bécsbe költözött, majd egy év múlva Düsseldorfba, ahol
haláláig (1988) élt.
Rose Ausländer több mint ezer verset írt. Az emberi lét
alapkérdései foglalkoztatták, feldolgozta tapasztalatait és az átélt
szenvedéseket. Lírája tükrözi a világmindenség, a természet és az emberek
szeretetét is. Ismertté csak a hetvenes évek közepén vált, attól fogva számos
elismerésben részesült.
A szombaton Monyorókeréken fellépő színésznő, Margarete Hamm
évek óta intenzíven foglalkozik Rose Ausländer életével és munkáival.
Az irodalmi est 2013. október 5-én 19:30-kor kezdődik.
Lírai ív Csernyivcitől Monyorókerékig: Rose Ausländer versei a Kultúrfórumban
By admin
A tavalyi „Menekültek hosszú napja” négyezer látogatót
vonzott a burgenlandi kisvárosba, ahol 2013. szeptember 27-én, pénteken ismét
sok-sok ismeret és információ hangzik majd el a menekültek, menedékkérés,
bevándorlás témakörében.
Az idei
rendezvényen – amelyre ingyenes a belépés – 28 változatos programból
válogathatnak a látogatók. A felolvasások, kiállítások, focitorna, jam
sessionök és mozifilmek betekintést nyújtanak az Ausztriába érkező menekültek
életébe és világába.
Levetítik Peter Wagner A vashatár (Die eiserne Grenze) című
filmjét is, amely egy kalandvágyó osztrák tanárnő és egy magyar határőr
kapcsolatáról, egyben a politikai rendszerek közötti átmenetről szól. A film az
evangélikus lelkészi hivatalban lesz látható, este 7 órától.
A nap szervezője az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, együttműködésben több mint negyven partnerrel.
2013. szeptember 27.: a nagy menekülés Szalónakra
By admin
A kiállításon mintegy 300 olyan plakát és hirdetmény látható, amelyek az 1949 és 1989 közötti korszakban születtek: a pártállami korszak politikai progandájának dokumentumai, a követendő életformát, közerkölcsöt, életmódot hirdető poszterek, illetve a korszakban bemutatott filmeket vagy más kulturális eseményeket propagáló hirdetmények.
A plakátokhoz kapcsolódó filmválogatás az 1949-es sztálinista alkotmány elfogadásától az 1980-as évek közepéig szemlézik az új "szocialista" rendszert éltető, a szocialist építőmunka meghitt családias idilljét, folyamatos sikereit ünneplő dokumentum- és propagandafilmekből.
A kiállítótérben elhelyezték az alaptörvény korabeli asztalát, amelyen brosúrák, népszerűsítő kiadványok, előadások, ünnepi szónoklattervezetek magyarázzák az új sztálini alkotmány forradalmi jelentőségét. A kiállított dokumentumokat a 2010-ben elfogadott Nemzeti Egyetértés Nyilatkozata és a 2011-ben elfogadott Nemzeti Hitvallás passzusai színesítik.
Kurátor: Kende Tamás történész. Nyitva 2013. június 20-tól július 28-ig. OSA, Centrális Galéria. A kiállítás hétfő kivételével 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható.
végképp eltörölni... kiállítás, osa, centrális galéria (képsorozat)
By admin
Andrea Diefenbach Szülők nélküli vidék (Land ohne Eltern) című sorozatában Moldova délkeleti részén fekvő falvakat keresett fel, ahonnan a munkanélküliség és a szegénység elől külföldre menekültek a munkaképes felnőttek, a gyerekek pedig otthon maradtak, ráutalva arra, hogy nagyon gyorsan felnőjenek. Fotók és további részletek a 444-en.
Andrea Diefenbach honlapja
A határeset ajánlja: Szülők nélküli vidék
By admin
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Együttműködés
gimnáziumok között című pályázati felhívására a budapesti Arany János Általános
Iskola és Gimnázium által benyújtott Mai Márciusi Ifjak című pályázatot a kiíró 1 220 000 forint összegű támogatásban részesítette. A pályázat célja a
határon túli, magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülése, a magyarországi és
külhoni fiatalok közötti kapcsolatok kialakulása, személyes találkozók,
valamint a diákok közösségi szerepvállalásának elősegítése. Szerdán számolnak
be a közösen elért eredményekről.
A projekt programjának előkészítő foglalkozásának a
legfontosabb feladata volt ráhangolni a budapesti diákokat az aradi diákokkal
és a tanárokkal való találkozóra. Megismertetni a gimnazistákat a határon túli
magyarok történelmével, életével, szokásaival és mindennapjaival. Erősíteni az
összetartozás érzését. Elsajátítani a márciusi ifjak hősi viselkedését.
„Akkoriban, amikor én voltam fiatal, nem nagyon beszéltek a
Trianonról. (…) Az érdélyiek bozgoroknak hívták a kintrekedt magyarokat, ami
annyit jelent románul: hazátlan. Nem volt szabad magyarul beszélni, de nem csak
Romániában, hanem a többi velünk határos országban sem, ahol az országhatár
mellett rengeteg magyar élt, sőt voltak magyarlakta települések is. Ha pedig
mégis beszéltek, akkor megverték őket. (…) Legyünk büszkék arra, hogy magyarok
vagyunk, becsüljük meg a kultúránkat és ne hagyjuk, hogy elkallódjon!” (Novák
János, a Sashegyi Arany Iskolaalapítvány Kuratóriumi elnöke, a Sashegyi
Néptáncegyüttes mentora, Erdély szakértője)
Határtalanul - gimnazisták közös programja Budapesten és Aradon
By admin
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







.jpg)
.jpg)













