VivArt! Fesztivál '13, azaz kulturális fieszta, a kreativitás ünnepe Budapest multikulturális negyedében – zene, urban design, fashion, performansz, kiállítás, tánc – 2013. május 25.-június 2., Budapest, VI-VII. kerület


A kilenc napos hagyományteremtő fesztivál – amely az Urbitális Majális idei kiemelt programja is egyben – egy olyan vízió és civil kezdeményezés, amely a VI. és a VII. kerület, illetve általában Budapest lakói számára kívánja visszanyerni a városrész örökségét, a történelmi területeket, a városi látképet, a városi életminőséget, a kerület(ek) szellemét, spiritualitását, és megteremteni a korszellem igényelte funkcionalitást és gazdasági prosperitást.

A VivArt! egy kizárólag civilek és önkéntesek által életre hívott, külső anyagi támogatás nélkül megvalósuló belvárosi „házibuli”, amelynek központi témája a VI. és VII. kerület kreatív újjáélesztése, a két kerület újragondolása. Az idei évben ennek a tervezett revitalizációnak és egyben újratöltésnek az első lépése történik meg a fesztiválon keresztül, párhuzamot vonva Barcelona és Budapest között és mintegy példaként állítva a fesztivál kiemelt vendégeit, a meghívott spanyol művészeket, a kultúra területén tevékenykedőket, és urbanista szakembereket a hazai fejlődési irányok kijelöléséhez.


Ízelítő az eseményekből: Menyus kiállítása a Gödörben, Király utcai dúcok festése, vezetett városi séták, Lakatos Márk katalán gourmet-art-showja, divattervezők bemutatkozása, bográcsozás a spanyol vendégekkel, Van Gogh álmai 3D kiállítás a VAM Design Centerben... 

A részletes program a fesztivál facebook-oldalán: http://www.facebook.com/vivartfesztival

budapest fesztivál

vivart! fesztivál '13

Nyílt napot hirdettek, nem hagyhattuk ki. A morbid poénokon (a látogatóknak kitett pogácsa vajon hamuban sült pogácsa-e, kijelölt dohányzóhelyek és hamutartók kérdésköre) túl két órás látogatáson vettünk részt, az igazgató idegenvezetésével. Haláli hely.

Bár a kemencéket gázzal fűtik fel, az elhunytakat nem közvetlen gázlángon hamvasztják. A samott annyira felmelegszik, illetve meg is tartja a hőmérsékletet, hogy a 700-1100 fokos hőmérsékleten, ami az égéstérben van, öngyulladás következik be. 


Az elhunytakról hamvasztás előtt minden nemesfémet eltávolítanak, az értékek nyilvántartása végett (a hozzátartozók netán keresnék), de az implantátumok maradnak. A szilikon elég, az orvosi fémek egyben maradnak, azokat kiszedik a hamvak közül. A hamvasztókoporsóból - ami egy egyszerű szerkezet, nyárfából és/vagy papírból, és csak arra szolgál, hogy a személyzetnek ne kelljen közvetlen a holttestekhez nyúlni - nem marad semmi. 

csömör krematórium temető

Porrá leszünk – látogatás a csömöri krematóriumban

ausztria bildein bor

Ilyen volt az idei Bortavasz :-)

Vándorboy – Közép-Ázsia – Csonka Gábor előadása – 2013. május 7., kedd 18.00,  AGORA – Szalon

Vándorboy, a legtöbbet utazott magyar hátizsákos utazó a világ tetejére kalauzol el bennünket. Ízelítőt kapunk Kazahsztánról, illetve a tadzsikisztáni Pamír hegység környékéről, melyek kultúrája és népei kevesek számára ismertek. A rendezvényre a belépés ingyenes.
ázsia szombathely vándorboy

Programajánló: Vándorboy előadása Szombathelyen

Prága, 2013. április 29., hétfő (MTI) - Csehszlovákia kettéosztását önálló Csehországra és Szlovákiára 1992-ben a hivatalos tárgyalásokon első ízben Václav Klaus akkori cseh miniszterelnök javasolta - állítja Michal Kovác volt szlovák államfő abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh lap közölt hétfőn. 

Prága és Pozsony között azután kezdődtek tárgyalások a szövetségi csehszlovák állam további sorsáról, hogy az 1992-es tavaszi parlamenti választást Csehországban a Polgári Demokratikus Párt (ODS), míg Szlovákiában a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) nyerte. A Václav Klaus, illetve Vladimír Meciar vezette tömörülések és kormányok jövőképe jelentősen eltért egymástól, ezért a felek hivatalos tárgyalásokat kezdtek Csehszlovákia jövőjéről. 

Kovác szerint a szlovák fél államszövetséget akart, amelynek keretében a nemzeti államok nagy önállósággal bírtak volna. A cseh fél ezzel az elképzeléssel nem értett egyet, míg a szlovákok számára a szövetségi berendezkedés fenntartása volt elfogadhatatlan. Klaus ekkor azt mondta, hogy "az egyetlen, amiben egyetértünk, az a kettéosztás (Csehszlovákiáé)" - állítja az önálló Szlovákia első elnöke. Hozzátette: a szlovák felet ez meglepte, gondolkodási időt kért, "majd a szétválás javaslatát végül elfogadtuk" - jelentette ki Kovác. 

Csehek és szlovákok körében általában az a meggyőződés él, hogy Csehszlovákia kettéosztását elsősorban a Vladimír Meciar vezette szlovák fél szorgalmazta, bár néhány szlovák politikus ismételten azt állította, hogy ez nem így volt. A tárgyalások hátterének összes dokumentuma azonban ma sem ismert. 

Kovác azt is elmondta, hogy a szlovákiai magyarság politikai képviselői ellenezték Csehszlovákia felosztását, mert a szövetségi állam keretében "nagyobb biztonságban érezték magukat". Hogy miért volt ez így, azt tőlük kell megkérdezni - jegyezte meg Kovác, aki 1993 és 1995 között az új Szlovák Köztársaság első elnöke volt.
csehszlovákia

Csehszlovákia kettéosztását először Václav Klaus javasolta

fotósorozat r33 retro romkocsma

legjobb burok a roburok

ausztria bor

Programajánló: Bortavasz Dél-Burgenlandban


MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Zenei Együttlét
Tavaszi fényírás a virágzás jegyében
Komárom, Monostori Erőd
2013. 04. 30. - 05. 04.


Április 30-án startol a 23. MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Zenei Együttlét. Igazi majális költözik május első hétvégéjén a Monostori Erődbe, filmvetítések és koncertek mellett a szervezők közösségteremtő programokkal is várják az együttlétre látogatókat.

Május elseje a tavaszi virágzás és a zsendülés, a fiatalság ébredező szerelmének ünnepe, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. A Mediawave a munkásünnep helyett ennek jegyében köszönti az együttlétre látogatókat. Igazi kultúrwellness élményben lehet részük azoknak, akik a hosszú hétvégét a Duna mellett, a Monostori Erődben töltik.

Grencsó Kollektíva
A nemzetközi filmes programban 89, a magyarban 76 film szerepel stílus és tematika szerinti válogatásban. A játék- és kisjátékfilm zsűrijét Durst György producer, Iliana Kitanova színésznő (Bulgária) és a Tofifest igazgatónője, Kafka Jaworska (Lengyelország) alkotja, míg a dokumentum-, animációs- és kísérleti film zsűrijének tagjai Boris Mitic dokumentumfilm rendező (Szerbia), Vera Neubauer animációs rendező (Anglia) és Radu Igazság animációs és kísérleti film rendező (Románia). A zenei filmek zsűrijét a koncertet is adó Iva Bittová (Csehország), valamint Grencsó István és Lakatos Mónika énekesnő alkotják.

Iva régi visszatérő vendég a Mediawave-en. utoljára 2010-ben Őriszentpéteren hallhattuk a Mediawave Szelektíven. Itt beszélték meg a világhírű dobossal, Hamid Drake-kel, hogy egyszer kellene közösen is muzsikálniuk. Idén ismét láthatjuk és hallhatjuk őket, május 3-án az erőd Ékes termében lépnek fel közösen. Leena Conquest amerikai fekete énekesnő neve is ismerős lehet a fesztiválozók számára, ő 2004-ben és 2005-ben járt a Mediawave-en William Parker Quartetjének vendégeként. Szólóban és a Tóth Viktor Tercettel közösen is fellép idén. Viktorral új lemezre készülnek, de fiatal énekesek számára műhelyt is fog tartani.

Az idei egyik specialitás az egész rendezvényt végigszövő moldvai csángó lakodalmas lesz. A nyitónapon, április 30-án a leánykéréssel indul a projekt és egyben a fesztivál. A menyasszonyt és a májusfát lovasfogatokkal hozzák a szomszédos Ácsról. A nyitóest csúcspontját Ferenczi György és a Rackajam, valamint J. G. Thirlwell, a John Zorn istállóhoz tartozó hírhedt manhattani zeneszerző csapata, a Manorexiaadja. Az este zárása a Csángó Analóg Diszkó lesz, olyan népzenei előadók és etnozenészek részvételével, mint például a Ritka Magyar Folkband.

Iva Bittova
A fesztivál életében erőteljes szerepe van a fiatal tehetségek nevelésének, erre szolgálnak a több mint 6 éve zajló filmes és zenei workshopok. Ebben az előzőekben említett muzsikusok is részt vállalnak. Az előbb már említett Leena Conquesten kívül Ferenczi György is vezet akusztikus zenei műhelyt, valamint csángó népi műhely is indul az Erődben. A Méhkasaula Project fényfestői évek óta kísérik a Mediawave-et, tavaly gyönyörű, színes hátteret festettek esténként a Dunai bástyára. Ők idén bevonják az érdeklődőket is: fényfestő workshopjukon bárki kipróbálhatja, hogyan kell üveget festeni, ezeket a munkákat este le is vetítik.

A Mediawave a korábbi években is számos kísérletet tett a közösségi terek újraélesztésére. Idén több olyan civil szervezet is csatlakozik, akik hasonlóan gondolkodnak a kulturális újrahasznosításról. Együttműködő partnerként csatlakozik alkotóival a MÜSZI és a FÜGE, akik még több kreativitással dobják fel az Együttlét még kihasználatlan lehetőségeit. Nem véletlen, hogy a rendezvény sajtótájékoztatójának is a Jurányi Inkubátorház adott otthont.

A fesztivál ideje alatt indul az Etnikai Kisebbségek Film- és Fotóarchívuma, amelynek alapját a Mediawave Nemzetközi Filmfesztivál 1991 óta gyűlő filmarchívuma és saját készítésű filmjei szolgáltatják. Elsősorban a magyarországi és a határokon kívüli magyar kisebbségek film és fotó archívuma szándékozik lenni, de a gyűjtemény nyitott a rokon népek és a világ többi kisebbségének bemutatására is. Nem csak a kisebbségekről készült filmek és fotók, hanem a kisebbségek által készített alkotásokat is tartalmaz.

Thea Soti Quartet byLangPeter
A filmes és zenei programok mellé az elmúlt években a gasztronómiais felfejlődött. Ahogy azt a korább is megszokhattuk, a szervezők az egész ország borait hozzák és kínálják. Pincészetek, borászok a teljesség igénye nélkül: Haraszti (Palkonya-Villány), Deé (Pannonhalmi Borvidék), Fritz (Szekszárd), Csernyik István (Gyöngyöstarján). De a sört kedvelők sem maradnak különlegességek nélkül: az ínyencek a Főzdebusznál a győrzámolyi, óbudai, fóti, békésszentandrási, valamint a rozsnyói serfőzde kézműves söreit kóstolhatják.

Jó hír a fesztiválra vonattal érkezőknek: a MÁV-Start Zrt. az Együttlétre utazók számára 50%-os alkalmi menettérti jegyet nyújt a teljesárú jegy árából a fesztivál idejére. Magyarul: az oda útra szóló jegy lepecsételtetve a visszaútra is érvényes lesz. A vonatok többsége kerékpárt is szállít, aki kerékpárral érkezik, az Erődön belüli tárolóban zárhatja le azokat.

A fesztivál megvalósításában komoly partnerként szállt be a Monostori Erőd, amely tavaly az egész Dunai bástyát a fesztivál rendelkezésére bocsátotta. Idén már egy felújított helyszínen zajlik a Mediawave: európai uniós forrásból megújult a bástya és környezete. Ugyan a teljes felújítás csak júniusban fejeződik be, a látogatók április 30. és május 4. között már frissen festett falak között fesztiválozhatnak.

Az Erőd velünk van!
fesztivál film koncert mediawave zene

mediawave 2013

A cikk a Vas Népe Hétvége rovatában jelent meg 2013. március 9-én. A print korlátai miatt erősen húzott verzió az online kiadásban itt érhető el. A teljes szöveg csak a határeseten:

Andreas Lehner osztrák képzőművész és projektmenedzser tíz éve él Szombathelyen. Egy szerelem hozta ide… 

Munkája miatt ma is naponta ingázik. Az elmúlt két évtized során számos fejlesztési és kulturális projekt gazdája volt, kiállításokat szervez, és elképzelései nyomán született meg a Határélmény-park a közeli Beleden (Bildeinben). Szeptember óta a Südburgenland Plus nevű szervezetnél dolgozik, regionális menedzserként a strukturális fejlesztési projektekért felelős – mindezt rengeteg magyar kapcsolattal, közös feladatokkal. 

Kiállításfronton a városszalónaki (stadtschlainingi) vár programja, a virágvasárnap nyitó Baumkircher – a Lovag aktuális most. Az Andreas Lehner rendezte tárlatnak szintén van magyar vonatkozása: a lovag pályafutását a III. Frigyes császár és a magyar Mátyás király közti politikai konfliktus erőterében mutatja be.

A magyar társadalmi és politikai helyzetet már régebb óta figyeli, minthogy ide költözött. Különösen foglalkoztatja a cigányság helyzete. Ez még 1995-re nyúlik vissza: abban az évben február 4-éről 5-re virradó éjszaka bombát robbantottak Felsőőr (Oberwart) romatelepén. A gyilkosságnak négy roma áldozata volt. 

Mindez két héttel Andreas Lehner fia születése után történt, s ő nem akarta, hogy a gyereke olyan társadalomban nőjön fel, ahol származása miatt megölhetnek valakit. Vagy egyáltalán, olyanban, ahol diszkrimináció létezik. Ma több, a cigányság problémáival foglalkozó civil szervezet munkáját segíti. 

ausztria magyarország

Éles meglátások, sajátos nézőpontból: Andreas Lehner

Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című sorozatának Vas vármegyéről (nála: Vasvármegyéről) szóló kötete 1898-ban jelent meg. A Vasvármegye népe című fejezetnek több szerzője van: a magyarokat Sziklay János, a magyarok nyelvjárását dr. Csapodi István, a hienczeket Vende Ernő, a horvátokat Béry István, a vendeket Sinkovich Elek írta; az egészet átnézte dr. Sziklay János és Katona Lajos. Részletek:

A vasmegyei embert mindenkoron megfogjuk különböztetni, teljesen soha át nem alakúló kiejtésének és szóalakjainak eredetiségéről, mely ősiségének legjobb bizonyítéka. Pedig a vasmegyei magyar nép más tekintetben sem a czivilizáczióval, sem az idegen szokásokkal és divatokkal szemben nem tanusít szilárd állhatatósságot. A milyen fogékony a műveltség eszközeinek megértése és alkalmazása iránt, épp úgy szívesen utánozza a maga szokásai, viselete eredetiségének rovására az úri népet, kiváltképen pedig a városiakat. Nagyobb város nincs ugyan a megye területén, de annál több a kis város, melyek mindegyikének volt bizonyos fontosságú szerepe a közelmúltban s ma is lépést igyekeznek tartani a haladó korral; ott vannak ezenkívűl a szomszéd megyék közel eső nagyobb városai, melyek a határtól csak pár órányira lévén, szintén állandó hatással vannak a népre, végre nem tagadhatjuk el a közeli Ausztria, első sorban Stiria befolyását sem, melyet elég alkalmuk van a határmenti s a megye kövein túl is elvándorló megyebeli németeknek a magyarokkal közvetíteni.

A nép külső faji jellegét illetőleg termetük középszerü, általában 160-165 czentiméter magas, inkább ösztövér, mint köpczös; általában brachikephalok; a férfiak feje és arcza kerekebb, mint a nőké, a kiké inkább tojásdad; az arcz színe rendszerint barna, a férfiaké úgy, mint a nőké; hajuk merev, szálas, gesztenyebarna (a nők közt több a szőke); szemük nagyrészt széles mandolametszetü, nagy és nyílt, általában barna, de gyakori a kék szem is, mig a szürke és sárga már ritkábban, elvétve fordul elő. A nők ösztövér termetük, rendszerint kemény, merev vonású arczuk miatt legnagyobbrészt nem szépek; legalább olyan kecses arczidomokat, mint a Tisza mentén, vagy a Kis-Alföld csallóközi és sopronmegyei részében, (Csorna és Kapuvár vidékén) nem igen találhatunk.

Vasvármegye nemzetisége térképe. Rajzolta dr. Sziklay János.
Szombathely szomszédságában, Oladon, Ondódon, Asszonyfán már szeret czifrálkodni az asszonynép. Ondódon piros és kék csipkével díszíti ruháját; a duplaelejü, színváltó derekat viseli, vagyis blúzt; függővel, üveggyöngygyel ékeskedik, Oladon még gránát-gyöngysort is aggat a nyakába. Ugyanígy ékesítik magukat a seéi leányok és asszonyok. Kisasszonyfán piros kivarrással díszítik a ruhát; ékszerűl fehér vagy sárga gyöngy ezüst kereszttel szolgál; függővel is ékesgetik magukat.

A megváltozott mezőgazdasági, birtokjogi és pénzviszonyok, az új állami élet követelményei, melyek a kisbirtokosokra nagy terhet róttak és rónak, fölkeltették a népben a vagyonszerzés, magában véve becsülendő, de nem mindig nemes vágyát, kiölik belőle a régi magyar szívességet s önzővé, haszonlesővé teszik. Meginog itt-ott az az erénye, melylyel őseinek földjéhez ragaszkodott s nem mindig a megélhetés szükségétől űzetve, hanem spekuláczióból is eladja földjét, hogy Szlavoniában olcsóbban többet vásároljon. A míg a német ajkúak Ausztria felé huzódnak, ámde jobbára ideiglenes tartózkodásra; a magyarok inkább Horvát-Szlavonországba veszik utjokat.

Általános a hit, hogy pénteken semmit sem szabad kezdeni, mert az szerencsétlenül fog végződni. Az igézés, szemmelverés tartja magát a köztudatban. Ennek különben meg van a maga valószerű alapja; csakhogy a nép valami rossz szellem tényének tartja azt, a mit ma a hipnotizmus tüneményeiből megmagyarázhatunk. A tehenek megrontását szintén többfelé tartják. A boszorkányok és rossz szellemek hivésével függ össze az a hit is, hogy a viharokat, jégesőt egy gonosz szellem, garbonciás diák hozza, a ki a harangozótól elriad. Azért még mindig vannak falvak, a hol a felhő elé harangoznak. (Nárai.)

Hienczeknek nevezik Vas, Sopron és Mosonvármegyék azon németajkú lakosságát, a melynek nyelve, sajátságainál fogva, úgyszólván külön dialektikust képez az összes német nyelvjárások között és a mely nép maga is, szokásaira és gondolkozásmódjára nézve, eltér a hazánkban és az azon kívül élő többi német népfajoktól. A magyarországi hienczek száma körülbelűl 300,000, a kiknek a zöme (125,000). Vasvármegye területén, a kőszegi, felső-eőri, körmendi, németujvári és a szt.-gotthárdi járásban tartózkodik, hegyes, dombos vidéken, melyet "Pugläte-Welt"-nek (púpos, görbe-világ) neveznek. 
 
nemzetiségek

Magyarok, hienczek, horvátok, vendek

Római határkövet talált a kertjében

ausztria bécs holokauszt steinhof

Szecessziós csodák és náci rémtettek Bécs határában

Az öt méter magas bronzszobrot a szlovák-bolgár Emil Venkov készítette 1988-ban, még a csehszlovák kormány felkérésére. Poprádban állították fel, de jött 1989, és Leninnek mennie kellett. 

Egy bizonyos Lewis E. Carpenter, aki akkoriban angoltanárként működött a városban, felfedezte, hogy használt fém árában eladó a szobor. Megvette, és hazavitte magával. Már épp letárgyalta a seattle-i városvezetéssel, hogy köztéren felállíthassa a kommunista vezért, amikor autóbalesetben életét vesztette. 

Lenin egy darabig a Carpenter-ház hátsó udvarán feküdt, végül 1995-ben került Seattle Fremont nevű városrészébe, előbb az Északi 34. utca és az Evanston sugárút sarkára, majd áthelyezték két tömbbel északabbra, az Evanston és a 36. kereszteződésébe, egy falafelbüfé elé. 2004 óta minden karácsonyra feldíszítik, mint egy fenyőfát. 

(eredeti képek: waymarking.com, blog.seattlepi.com)

amerika lenin seattle szobor usa

A seattle-i Lenin-szobor

határátkelő magyarország szentpéterfa

Tétlen határátkelő


Kőszeg, március 22., péntek

Kőszegen március 22-én az erődítő munkatáborok kiürítésekor, 1945. március 22-25. között kivégzett munkaszolgálatosokra emlékeznek. Betegek és mozgásképtelenek egy csoportját a téglagyár területén lévő fészerbe zárták, és a légtérbe engedett gázzal elpusztították. Bővebben. 

A Kőszegi Baráti Kör kezdeményezésére 28. éve minden márciusban a város iskolái, több politikai és társadalmi szervezet képviselői, a város lakosai koszorúzással emlékeznek a téglagyár előtti obeliszknél a tömeggyilkosság áldozataira. A kőszegi önkormányzat és a Kőszegi Baráti Kör szervezésében 11:30-kor kezdődik az egykori téglagyár barakkjaiban megölt munkaszolgálatosok emlékhelyének koszorúzási ünnepsége. Beszédet mond Kovács Ferenc országgyűlési képviselő, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke.

Az ausztriai program csak németül van meg, így is közlöm, a konferenciára úgyis csak az megy, gondolom, aki beszéli a nyelvet. A szombat esti dokumentumfilmben megszólal a németlövői mészárlás egyik valószínűsíthető tettese, Adolf Storm SS szakaszvezető, akit soha nem vontak felelősségre. A film készítője, Walter Manoschek 63 év elteltével interjúvolta meg... A vasárnapi program pedig a minden évben megtartott megemlékezés a Keresztpajtánál.

Felsőőr, március 23., szombat

Tagung: Feindbilder. Konstruktionen II
13:00 - 18:00 Rathaussaal, Hauptplatz 9, Oberwart
Begrüßung: Paul Gulda (RE.F.U.G.I.U.S.), Bürgermeister Georg Rosner (Stadtgemeinde Oberwart)

"Wie schon 2012 beschäftigt sich die RE.F.U.G.I.U.S. Tagung auch dieses Jahr wie der mit Feindbildern und deren Konstruktion. Rassismus und Fremdenfeindlichkeit beruhen auf eigenen Vorurteilen, eigenen Aggressionen, auf konstruierten Feindbildern und weniger auf tatsächlichen Eigenschaften des "Andern". Die jeweiligen Opfer sind weitgehend austauschbare Sündenböcke. Rassismus ist kein Randgruppen- oder Minderheitenphänomen, sondern funktioniert herkunftsund schichten übergreifend. Gleichzeitig bringt die Migrationsgesellschaft mit ihren vielfältigen Identitäts- und Geschichtsbezügen neue Spannungsfelder mit sich. Ein Großteil der ungarischen Gesellschaft toleriert seit zwei Jahrzehnten die offene Hetze gegen Juden, „Zigeuner“ und Homosexuelle und „Linke“. Zahlreiche WählerInnen lassen sich von einfachen rassistischen Antworten auf komplexe Probleme beeindrucken. Wir wollen uns der Diskussion über gesellschaftliche Entwicklungenin Europa, die vorurteilsbehaftet und damit hinsichtlich eines harmonischen Zusammenlebens der Gesellschaft bedenklich sind, stellen."

Magdalena Marsovszky (Kulturwissenschaftlerin, Lehrbeauftragte der Hochschule Fulda) – Ungarn "konservative Revolution". Die völkischethnonationalen Tendenzen und der Rassismus im heutigen Ungarn.

Mag. DDr. MAS Gernot Haupt (Institut für Erziehungswissenschaften und Bildungsforschung der Universität Klagenfurt; Institut für Sozialarbeit) – Roma als Nomaden und Bettler. Über die Funktion und Wirkung antiziganistischer Stereotype

Dr. Christa Markom (Institut für Kultur– und Sozialanthropologie derUniversitätWien) – In der Mitte der Gesellschaft - Rassismus und Antirassismus als Gruppenphänomen

Mag. Heidi Weinhäupl (Institut für Kultur– und Sozialanthropologie derUniversitätWien) – Die Anderen im Schulbuch: Zur Darstellung von Migration in österreichischen Schulbüchern

17:00 Abschlussdiskussion, Moderation: Walter Reiss

Dann bin ich ja ein Mörder – Ein Film von Walter Manoschek
19:30 Offenes Haus Oberwart, Lisztgasse 12
Filmvorführung und Gespräch mit Ao. Univ.-Prof. Dr.Walter Manoschek

Am 29. März 1945 werden im burgenländischen Deutsch Schützen etwa 60 ungarisch-jüdische Zwangsarbeiter von drei SS-Männern erschossen. Einer der mutmaßlichen Mörder ist SS-Unterscharführer Adolf Storms, der für diese Tat niemals zur Rechenschaft gezogen wurde. 63 Jahre nach der Tat gelingt es Walter Manoschek ihn zu interviewen. In Gesprächen mit Storms, tatbeteiligten HJ-Führern und Juden, die das Massaker überlebten, wird das Verbrechen rekonstruiert und Fragen nach dem Vergessen, dem Verdrängen und der Verantwortung gestellt.
Dokumentarfilm, Österreich, 2012, 70 Minuten

Rohonc, március 24., vasárnap

Gedenkfeier für alle Opfer des Südostwallbaus
14:30 Mahnmal Kreuzstadl Rechnitz – mit Paul Gulda (RE.F.U.G.I.U.S.), VertreterInnen der evangelischen und der katholischen Kirche, Oberkantor Shmuel Barzilai, Vertreter der Israelitischen Kultusgemeinden Wien und Zalaegerszeg. Hauptredner: Thomas Macho (Professorfür Kulturgeschichte an der Humboldt Universität zu Berlin).

Kapcsolódó bejegyzés: A rohonci Kreuzstadl / Keresztpajta emlékhely
ausztria felsőőr holokauszt kőszeg magyarország munkaszolgálat rohonc zsidóság

Megemlékezések a munkaszolgálatosokról a nyugati határnál, 2013. márc. 22-24.

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)