Bécs 22. kerülete Donaustadt. Ahogy a belváros felől átérünk a Reichsbrückén, felhőkarcolók, üvegből és betonból emelt iroda- és lakóházak tömbjei fogadnak. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek épületei, a hozzájuk kapcsolódó lakóparkkal képezik Donau Cityt.

A 2014-ben átadott, 250 méter magas DC Tower 1 ma Bécs legmagasabb háza, egyben második legmagasabb építménye. Ami megelőzi, az is csak 2 méterrel nyúlik följebb: a Donauturm, amely itt áll a szomszédban, a Donaupark közepén.

A metró Donau Citynél a föld felett száguld, a bejáratánál pedig megfér egy orosz nyelvű emléktábla is, vörös csillagostul.

Az égbe törő üvegpaloták tövében régimódi kis épület: egy templom. Ez a Koptische Markuskirche, a koptok legrégebbi temploma Bécsben, és sokáig az egyetlen is volt. Az épületet 1917-ben emelték Otto Prutscher tervei alapján. Ekkor szükségtemplomként funkcionált az orosz hadifoglyok számára.

Az 1970-es évektől az itt dolgozó ENSZ-hivatalnokok használták, a hangsúly pedig lassan a koptok irányába helyeződött át, akiknek nem volt más templomuk, cserébe lettek már ötezren a 90-es évekre. (2004-ben adták át az új, jóval nagyobb kopt templomot, szintén a 22. kerületben.)

Ha meg a másik irányba (észak felé) megyünk tovább a Donauparkból, pár perc sétával elérjük azt a mecsetet, amely 1975 és 1979 között épült Fejszál szaúdi király megbízásából. (A király nem érte meg az eredményt, még 75-ben meggyilkolta egyik unokaöccse.)

A minaret 32 méter magas, a kupola átmérője 20 méter. Az impozáns komplexum nem csak mecset, hanem az iszlám kultúra ápolásának központja is az osztrák fővárosban, az Islamisches Zentrum Wien, látogatható, csak be kell előre jelentkezni – legközelebb bemegyünk, az a terv.

Szülőfaluja, Balf (német nevén Wolfs) templomának modelljét őrzi otthon Hans Lipp – írja a Main-Post. A Holzkirchhausenben élő férfi 1932-ben született Magyarországon, szüleivel és négy testvérével együtt 1946-ban telepítették ki. 

A Szent Wolfgang-templom makettje fából készült, 100x40 cm alapterületű, a torony 130 cm magas. Egy beépített szerkezetnek köszönhetően harangozni is lehet vele.

A minitemplomot készítésétől (1980) Uffenheimben őrizték, ahol minden évben a Magyarországról elűzött németek tartották találkozóikat. Az évek-évtizedek múlásával öregek lassan elfogytak, így 2006 óta Hans Lipp vigyáz a kicsinyített mására annak a templomnak, amelyben annak idején megkeresztelték, elsőáldozó és ministráns is volt. 

Hogy kerültem én Rönökre? Még tavaly tavasszal, amikor a pornóapáti Ómajorral foglalkoztam, egy facebookra feltöltött kép alatt alakult ki egy beszélgetés. 

Sibinger János írta: Egyszer "találtam" egy templomot közvetlenül az országhatáron... érdekes történet kerekedett belőle. Akkor még műszaki zár volt, de az osztrákok szerették volna felújítani, használni a magyar területen álló templomot. Az egyház, az akkori püspök nem akart pénzt áldozni rá. Megírtam, Benkő Sanyi megfotózta, és kétoldalú megállapodásként Horn Gyula magyar külügyminiszter és Alois Mock osztrák külügyminiszter a szombathelyi városházán írták alá az okmányokat. Abban a világban ez nagyon érdekes volt. Természetesen a templomot felújították, a torony keresztjét II. János Pál pápa szombathelyi látogatás alkalmával szentelte meg. Miközben alakultak, formálódtak a dolgok érdekes emberekkel találkoztam, például a templom utolsó plébánosával, aki a szentelésre elhozta magával azt a fogót, amivel átvágta magát a "dróton", miközben az ÁVO-sok dörömböltek a plébánia ajtaján... 

Innentől kezdve érdekelt a hely... ősszel oda is értem. (Most meg úgy jutott eszembe, hogy a nemrég bemutatott Határvidék című dokumentumfilmben is szerepel.)

Rönök a 8-as út mellett található, Szentgotthárd közelében. A Szent Imre templom helyén régen egy másik, egy Árpád-kori templom állt. Ez egy viharban annyira megrongálódott 1898. utolsó vasárnapján, hogy le kellett bontani.

Az új templom alapkövét 1902. november 9-én tették le. Az ünnepélyes szertartást Baumgarten Ferenc címzetes kanonok és kerületi esperes végezte, Bartl József szentimrei plébános segédletével. 

A templom Baumgarten Sándor építész tervei alapján épült. A munkálatokat Lang József szentgotthárdi építőmester vezette. A Szent Imre templom hossza és magassága 35 méter, szélessége 15 méter. Az építés költsége százezer korona volt. A kőfaragó munkákat olasz mesterek végezték, a három harang Temesváron készült, Novotny Antal műhelyében. 

A felszentelésre 1904. pünkösdvasárnapján került sor. Az akkori plébánoshoz, Bartl Józsefhez még négy község tartozott: Borosgödör (Inzenhof), Jakabháza, Rábafüzes és Sándorhegy. 

A trianoni békeszerződés után a templom néhány méterre került az új határtól (a magyar oldalon maradt). 

1945 után, mivel a határsávban volt, megtiltották a híveknek a templom látogatását. Egész pontosan 1951. december 9-ig funkcionált templomként, ezen a napon menekült nyugatra a Sibinger János által is említett plébános, Kőmíves János. 

A templom berendezését ezután elhordták, az épületet sorsára hagyták. A határőrség magasfigyelőként használta. 

A szomszédos burgenlandi települések lakossága szomorú szemmel nézte a templom pusztulását, és mikor a politikai helyzet lehetővé tette, mozgalom indult a templom megmentésére. 

1990. március 12-én Szombathelyen írták alá az egyezményt a rönöki Szent Imre-templom megközelíthetőségéről a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között. (Magyarországon az egyezményt a 10/1991. (I. 18.) Korm. rendelet hirdette ki.) 

A helyreállítási munkák 1990 szeptemberében kezdődtek. A torony keresztjét II. János Pál pápa 1990. augusztus 19-én szombathelyi látogatásakor áldotta meg.

A felújított templomot 1992. szeptember 22-én szentelték fel. Az ünnepi szentmisét dr. Konkoly István szombathelyi és dr. Stefan László kismarton (eisenstadti) megyés püspökök vezette, több ezer hívő jelenlétében.

Azóta rendszeresek a heti szentmisék. A Szent Imre-templom ma kocsival is könnyen megközelíthető.