Nora romvárost Szardínia déli partján, Pula településen találjuk, Cagliaritól 40 kilométerre. Ez a Pula tehát nem összekeverendő a horvátországi Pulával, ami szintén kiváló antik múlttal bír, se a magyarországi Pulával, ami meg nem.
Pauszaniasz görög író, utazó, geográfus (aki a 2. században járta be a Földközi-tenger medencéjét) leírása szerint a hajdani ibér – vagyis részint föníciai származású – telepesek Norax ősi szardíniai mitológiai hős vezetésével érkeztek a szigetre, és első itteni városukat a főnökükről nevezték el.
(A föníciaiak – akikből tkp. a punok lettek, a föníciai gyarmatosítók utódai voltak, és Fönícia hatalmának meggyengülését követően fokozatosan függetlenítették magukat, fejlett államot hozva létre karthágói központtal – szardíniai jelenlétének látványos nyomait fedezhetjük fel a sziget mai fővárosában, Cagliariban is. A Tuvixeddu nekropoliszról szóló korábbi bejegyzésem ide kattintva érhető el.)
Karthágó uralma után a város Róma fennhatósága alá került i. e. 238-ban, a város a Tabula Peutingerianában, a római birodalom úthálózatának leírásában is szerepel. A császárkorban Nora municípium volt, azaz polgárai teljes római polgárjoggal és önkormányzattal rendelkeztek.
A birodalom elbukott, Szardínián is feltűntek a vandálok, ennek következtében Nora az 5. század közepétől hanyatlásnak indult. Aztán 535-ben a kelet-rómaiak kezére került a sziget, ők 300 évig uralták.
Nora városa az arab hódítást követően, 698-ban vesztette el gazdasági funkcióját, egyszerű erőddé vált (Nora praesidium). A település valószínűleg a 8. században néptelenedett el. (Aztán a középkori kalózok dúlása se tett jót a maradéknak.)
A ma látható Nora messze nem fedi le az egész egykori város területét. Egy részét azért nem láthatjuk, mert a tengerbe süllyedt (hasonló sorsra jutott a közeli Bithia, de az teljesen), egy másik része meg az olasz hadsereghez tartozó területen van, azt nem is tárták fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése