Léka (Lockenhaus) vára sokkal inkább a magyar, mint az osztrák történelem része, érdemes rászánni egy délután. Ha Kőszegnél átléptük a határt, a 61-esről Rőtfalvánál (Rattersdorf) áttérve az 55-ösre már csak néhány kilométer.
A vár egyik része szállodaként üzemel, a másik azonban múzeum, ahol a vár történetét és a templomos lovagok világát mutatják be. Az Alonra 2008-ban írtam róla, frissítésként ide kívánkozik, hogy most 6,5 euró a felnőtt, 5 a diák/nyugdíjas, és 3 a gyerekjegy, ill. hogy idén júniusban nyílik egy új kiállítás a denevérekről.
A lékai vár honlapja: http://www.ritterburg.at
És egy kis fantázia...
"Rheingold lovag, szerelemre lobbanva a szépségem, játékos képzeletem, zabolátlan ábrándokban és szárnyaló ideákbanvaló gazdagságom iránt, szegény jobbágyszüleimtől elraboltat és a lékai várba hurcoltat, majd elrablóimat busásan megjutalmazza. De keserűen kell tapasztalnia, hogy nem viszonzom lángoló szerelmét. Mert én nagyobbra vágyom: engem a lovag hatalma és gazdagsága nem szédíthet meg. Foglyul ejtőm ugyan sokféleképp iparkodik a kedvemben járni, hogy szívemet maga felé hajlítsa, ám visszájára fordul minden igyekvése.
Ráébredek, hogy semmi, de semmi reményem a lékai várból való menekülésre. Rheingold lovag nem szűnő sürgetései felőrlik ellenállásomat. Látom jól, hogy nincs mit tennem: előbb-utóbb kénytelen leszek beadni a derekam. Tudtára adom hát a lovagnak, hogy beleegyezem a frigybe, de csak azzal a feltétellel, ha előbb a kedvemért egy mély medrű, széles és hosszú csatornát építtet.
A házasságkötés elhalasztására szolgál ez ürügyül, hiszen egy ilyen kanális megépítése évekbe is beletelik. Rheingold lovagot annyira megigézte szépségem, hogy a beleegyezésem legkisebb jelét is kéjes örömmel fogadja. Parancsot ad hát tervezőknek, építészeknek és kubikosoknak: haladéktalanul, költséget nem kímélve lássanak hozzá a csatorna építéséhez (ennek a csatornának a medrében folyik majd a Gyöngyös patak)."
(Molnár Miklós: Dalma és Witold)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése