Néhány óra alatt végigjárható kiránduló-útvonal, az elején egy olyan látnivalóval, amit a fővárosiak többsége sem ismer. Szentföld, úttörők és a budai hegyek.

Rögtön az elején csalunk: nem Hűvösvölgy végállomástól indulunk, már eggyel előbb leszállunk a villamosról, hogy benézzünk a Heinrich István utcába, a Magyar Szentföldet keresve.

Az épülettorzó története a hg.hu 2010-es cikkéből megismerhető, összefoglalva: a bauhaus építészt, Molnár Farkast 1937-ben kereste fel a szentföldi biztos egy Szentföld-templom megépítésének ötletével. Molnár modernista, kupolával fedett, ovális teret tervezett, 21 zarándokhely másolatával. Az alapozás 1940-ben kezdődött, de még ezután is módosultak a tervek (Molnárra nagy hatással volt az időközben meglátogatott jeruzsálemi Szent Sír-templom). A belső tér 20 méter magasságot ért volna el, az épület 45 méter hosszú és 25 méter széles lett volna. 1944-ig tíz szentély épült fel, és elkészültek a központi tér oldalfalai.

A háborút az épület megúszta, az építész nem. A munkát dr. Szendrő Jenő folytatta 1946-ban, de igen lassan haladtak. 1949-re a vasbetonból készülő kupola ácsolata már készen állt, de ekkor jött az államosítás, a szerzeteseket elvitték, aztán a templomból is mindent, ami mozdítható volt.