"Gyakran hallani, hogy az emberek mások életét akarják föláldozni. Jó harsányak, és folyton beszélnek. Ott szónokolnak a templomokban, az iskolákban, az újságokban, a törvényhozásban, a kongresszusban. Legyen az ő dolguk! Csodásan hangzik, amit mondanak. Inkább a halál, mint a becstelenség! Ezt a földet szent vér áztatta. Ezek az emberek hősi halált haltak. Nem haltak meg hiába. Dicső halottaink.

Hmmmm. 

Mit szólnak erre a halottak? 

Visszajött valaki közülük, akár egy a milliókból, visszajött valaki is, hogy elmondja, Istenemre, boldog vagyok, hogy meghaltam, mert inkább a halál, mint a becstelenség? Mondta valaki: boldog vagyok, hogy meghaltam, mert a világban győzött a demokrácia? Mondta valaki, inkább a halált választom, mint hogy elveszítsem a szabadságot? Mondta valaha bárki közülük, jó arra gondolni, hogy a hazám becsületéért fordultak ki a beleim? Mondta, hogy nézz rám, halott vagyok, de az emberi méltóságért adtam az életemet, s ez több, mint az élet? Mondta valaki, itt vagyok, itt rohadok két éve egy idegen sírban, de csodálatos érzés a szülőföldért meghalni? Mondta valaki, hurrá, a nőkért haltam meg, boldog vagyok, nézzétek, hogy énekelek, pedig a számat eltömik a férgek?"

Dalton Trumbo könyvének, a Johnny háborújának főszereplője egy fiatal amerikai katona, aki az első világháborúban súlyosan megsebesül: elveszti mindkét karját, lábát, a fél arcát, megvakul és megsüketül. De él és gondolkozik. 

A regény először 1939-ben jelent meg, magyarra Lázár Júlia fordította, a Cartaphilus adta ki 2008-ban. Én pár napja vettem meg az egyik Alexandrában, a nyári leárazáson, 90 % kedvezménnyel (még tart az akció, szeptember 16-ig). 

Mit szólnak a halottak?

"Gyakran hallani, hogy az emberek mások életét akarják föláldozni. Jó harsányak, és folyton beszélnek. Ott szónokolnak a templomokban, az iskolákban, az újságokban, a törvényhozásban, a kongresszusban. Legyen az ő dolguk! Csodásan hangzik, amit mondanak. Inkább a halál, mint a becstelenség! Ezt a földet szent vér áztatta. Ezek az emberek hősi halált haltak. Nem haltak meg hiába. Dicső halottaink.

Hmmmm. 

Mit szólnak erre a halottak? 

Visszajött valaki közülük, akár egy a milliókból, visszajött valaki is, hogy elmondja, Istenemre, boldog vagyok, hogy meghaltam, mert inkább a halál, mint a becstelenség? Mondta valaki: boldog vagyok, hogy meghaltam, mert a világban győzött a demokrácia? Mondta valaki, inkább a halált választom, mint hogy elveszítsem a szabadságot? Mondta valaha bárki közülük, jó arra gondolni, hogy a hazám becsületéért fordultak ki a beleim? Mondta, hogy nézz rám, halott vagyok, de az emberi méltóságért adtam az életemet, s ez több, mint az élet? Mondta valaki, itt vagyok, itt rohadok két éve egy idegen sírban, de csodálatos érzés a szülőföldért meghalni? Mondta valaki, hurrá, a nőkért haltam meg, boldog vagyok, nézzétek, hogy énekelek, pedig a számat eltömik a férgek?"

Dalton Trumbo könyvének, a Johnny háborújának főszereplője egy fiatal amerikai katona, aki az első világháborúban súlyosan megsebesül: elveszti mindkét karját, lábát, a fél arcát, megvakul és megsüketül. De él és gondolkozik. 

A regény először 1939-ben jelent meg, magyarra Lázár Júlia fordította, a Cartaphilus adta ki 2008-ban. Én pár napja vettem meg az egyik Alexandrában, a nyári leárazáson, 90 % kedvezménnyel (még tart az akció, szeptember 16-ig). 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése