Mikori is ez a szám? Ja, igen. Az 1969-es 10000 lépés nagylemezen jelent meg. Ezen volt a Gyöngyhajú lány is, például. Vagy hogy messzebb ne menjünk, a címadó dal. Az Omega tehát addigra már tisztességes zenét játszott, és túl volt a trombitásfrédis korszak beatmarhaságain. Erre jönnek ezzel. És ma sincs egyetlen retródiszkó, sem céges buli, ahol ne játszanák le. Jaj.

1968, Táncdalfesztivál. És a srácok nosztalgiáznak. Ma meg őket nosztizzák. Csókolom, ez most már így marad?

Friderika volt az első magyar, aki döntős volt az Eurovíziós Dalfesztiválon. 1994-ben történt mindez, Dublinban. Negyedik lett, ezzel a dallal. Miért? MIÉRT?

Még musicalt is szült az ország főjampija e dalocska köré, amely kicsit se nagyarcúan a saját életéről szól, hitelesítve a "made" kiejtést. S közben megtanultam újjászületni én, így a szöveg. Tényleg?

Nem volt könnyű a választás, Rózsitól szinte bármit beiktathattam volna a listára. (Nem akartam egy előadótól több számot.) Esélyes volt még a Hogyan tudnék élni nélküled, a Szerelem első vérig, vagy Honfoglalás zenéje is, de összességében úgy érzem, a Szerelemvonatot, minden magyar lagzik kötelező vonatozásra késztető megrontóját nem sikerült a mesternek überelnie.

Zságer Balázs előbb ügyesen összegyűjtött az ungerground zenei élet női előadói közül egy csokorra valót a legjobbakból, hogy aztán akkora szerephez juttassa őket, mint a 2.b osztály énekkaros lányait egy iskolai ünnepségen. És nagyjából azzal a hangzással.

Ezzel a párosítással nem lehet bukni, gondolhatták a producerek, és lám, tényleg bejött. Pedig a Bubamara évek óta lerágott csont. Lovasi még nem. Kár lenne érte.

Kihagyhatatlan. Azért csak második, mert hál' istennek pár év múlva már rossz emlék sem lesz, annyira elfelejtjük, De nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy még az mr2 tíz éves toplistáján is egészen a 15. helyig kúszott. Meg az a 9 és félmilliós adat a tecsőn. Nnna.

Verjetek meg érte, de. Nem a Kisstibi hiányzik ebből a számból (ez a dal már rég nem az a dal), nem hiányzik ebből semmi, végül is. Ebben csúcsosodik ki a csíkjelenség, hirtelen divat lett a népzene, nem, fenéket, az a valami, ami annak hangzik, és amit hallelujázva magasztal égig az összes okostojás, amelyik pár éve még sikítva kereste a menekülőutat mindentől, ami népi. A Bánat, bánat-ot miért nem tolja senki a fészen? Az is Csík, és milyen jó. Visszatérve a Most múlik...-hoz, ahhoz se fér kétség, hogy Majorosi Marianna állati jól énekel. De tényleg agyon kell sztárolni ezeket az öszvérdalokat?