Ha az antik világ ránk maradt épületeire gondolunk, legtöbbször hófehér márvány templomok és szobrok jutnak az eszünkbe, pedig az ókori világ tobzódott a színek fantasztikus tarkaságában. Savaria épületei sem voltak olyan hófehérek, mint azt az Iseum helyreállított szentélyére nézve gondolnánk! A színeknek annyi árnyalata volt, hogy össze sem számolhatták a savariai polgárok. S hogy honnan tudhatjuk ezt manapság?! Vitathatatlan forrásként ott van nekünk egy vulkán hamuja alól kiszabadított színpompás város, Pompei, melynek épületei megőrizték számunkra egy letűnt világ csodás színharmóniáját. 

Szombathelyen 1937-től kezdve kerülnek elő az ókori belváros és a keleti szentélykörzet területéről falfestmény- és vakolattöredékek. Az elmúlt 60 évben (2000 előtt) kevés figyelmet fordítottak a színvonalas falfestmények feldolgozására és publikálására. Az Éva-malom (Rákóczi utca - Thököly utca sarka) területén 1996-ban feltárt leletegyüttes volt az, amely a kezdetét jelentette a savariai falfestmény-kutatásnak. 

Napjainkig a régészeti ásatási naplók és jelentések kb. 25 lelőhellyel kapcsolatban említenek római kori falfestményeket. Ebből 8 lelőhelyen végezhető látványos feldolgozás. A falfestménnyel díszített épületek többsége középület volt (fürdő, császári palota, szentély), de a nagyobb magánházak falainak festése is gyakran előfordult. Nemcsak az épületek belső terei, hanem a külső falfelületek is díszítésre kerültek. 

Azonban addig míg e „képhez" hozzá­ férhetünk, igencsak küzdelmes utat kell végigjárnunk. A falképek feltárása, felszedése, konzerválása, restaurálása és rekonstrukciója - szemben más emlékcsoportokkal - az előkerülés pillanatától, a kutathatóság és értelmezhetőség pillanatáig sokszor évek munkája. Ezeket a gondolatokat dr. Zsidi Paula, régész, főmuzeológus fogalmazta meg és adott ösztönzést számomra, hogy kezdjek el a Savariában feltárt római falfestmények rekonstrukciójával behatóbban foglalkozni és törekedni arra, hogy ne csak a szakma, hanem a nagyközönség is felfedezhesse a városunk egykori lakóinak elveszett színpompás hétköznapjait! 

Várnainé Balogh Beáta

régésztechnikus 

Érdekel a téma részletesebben? 

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjában 2019. május 15-én (szerdán) 17 órakor Várnainé Balogh Beáta vetítettképes előadást tart a Savaria, az eltűnt színek városa címmel.

Savaria eltűnt színei


Ha az antik világ ránk maradt épületeire gondolunk, legtöbbször hófehér márvány templomok és szobrok jutnak az eszünkbe, pedig az ókori világ tobzódott a színek fantasztikus tarkaságában. Savaria épületei sem voltak olyan hófehérek, mint azt az Iseum helyreállított szentélyére nézve gondolnánk! A színeknek annyi árnyalata volt, hogy össze sem számolhatták a savariai polgárok. S hogy honnan tudhatjuk ezt manapság?! Vitathatatlan forrásként ott van nekünk egy vulkán hamuja alól kiszabadított színpompás város, Pompei, melynek épületei megőrizték számunkra egy letűnt világ csodás színharmóniáját. 

Szombathelyen 1937-től kezdve kerülnek elő az ókori belváros és a keleti szentélykörzet területéről falfestmény- és vakolattöredékek. Az elmúlt 60 évben (2000 előtt) kevés figyelmet fordítottak a színvonalas falfestmények feldolgozására és publikálására. Az Éva-malom (Rákóczi utca - Thököly utca sarka) területén 1996-ban feltárt leletegyüttes volt az, amely a kezdetét jelentette a savariai falfestmény-kutatásnak. 

Napjainkig a régészeti ásatási naplók és jelentések kb. 25 lelőhellyel kapcsolatban említenek római kori falfestményeket. Ebből 8 lelőhelyen végezhető látványos feldolgozás. A falfestménnyel díszített épületek többsége középület volt (fürdő, császári palota, szentély), de a nagyobb magánházak falainak festése is gyakran előfordult. Nemcsak az épületek belső terei, hanem a külső falfelületek is díszítésre kerültek. 

Azonban addig míg e „képhez" hozzá­ férhetünk, igencsak küzdelmes utat kell végigjárnunk. A falképek feltárása, felszedése, konzerválása, restaurálása és rekonstrukciója - szemben más emlékcsoportokkal - az előkerülés pillanatától, a kutathatóság és értelmezhetőség pillanatáig sokszor évek munkája. Ezeket a gondolatokat dr. Zsidi Paula, régész, főmuzeológus fogalmazta meg és adott ösztönzést számomra, hogy kezdjek el a Savariában feltárt római falfestmények rekonstrukciójával behatóbban foglalkozni és törekedni arra, hogy ne csak a szakma, hanem a nagyközönség is felfedezhesse a városunk egykori lakóinak elveszett színpompás hétköznapjait! 

Várnainé Balogh Beáta

régésztechnikus 

Érdekel a téma részletesebben? 

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjában 2019. május 15-én (szerdán) 17 órakor Várnainé Balogh Beáta vetítettképes előadást tart a Savaria, az eltűnt színek városa címmel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése