Tavaly tizenkilencezren (nyolcszor annyian, mint egy évvel korábban) kértek Magyarországon menedékjogot – jobb híján. 

A többségében a Balkánról és a Közel-Keletről érkező migránsok túlnyomó többsége illegálisan lép az ország területére. Jellemzően nem hazánkban képzelik el hátralévő életüket, Nyugatra igyekeznek. 

A schengeni határnyitás óta szabad az út Magyarország és Ausztria között, s a határrendészeti feladatokat a rendőrség vette át. Határőrizet csak az Európai Unió külső határainál van, de mélységi ellenőrzéseket is végeznek. 

Ez lehet a fő magyarázata annak, miért látni nap mint nap rendőrautót a bucsui és a kőszegi határon. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint az ott szolgálatot teljesítők „közterületi szolgálatot látnak el, feladataik közé tartozik többek között az illegális migránsok és egyéb jogsértések kiszűrése is”.

A Győr-Moson-Sopron megyei rendőrök szinte naponta kapcsolnak le menekülteket, akiknek sokszor papírjaik sincsenek. Nemrég az autópályán fogtak el egy afgán férfit, aki egy, a Debreceni Befogadó Állomás által kiállított ebédjeggyel igazolta magát.

Menekültek - van, aki csak egy ebédjeggyel tudja igazolni magát

Az Afrikai Unió 2002. július 9-én alakult a dél-afrikai Durban városában. Elődje az Afrikai Egységszervezet, melyet 32 független afrikai ország hozott létre 1963. május 25-én. 

A szervezet célja az afrikai államok egységének előmozdítása, szuveneritásuk és függetlenségük védelme, a gyarmatosítás maradványainak felszámolása. 


Az Afrikai Unió egységes gazdasági programja az Új partnerség az afrikai fejlődésért (NEPAD) elnevezést viseli, melynek keretében a tömörülés legfőbb célja, hogy az afrikai kontinensre vonzza a külföldi befektetéseket és a fejlett országokból érkező segélyeket. (MTI)

Az Afrikai Unió tagállamai

Erdélyi János: A nyomsávon - vetítés és beszélgetés (Szombathely, 2014. február 25.)

Nemcsak Spanyolországba, hanem Portugáliába is visszatérhetnek majd a középkorban elűzött zsidók leszármazottjai - közölte izraeli látogatásán a portugál idegenforgalmi miniszter. 

Adolfo Mesquita Nunes miniszter az izraeli közszolgálati tévé egyik hétvégi műsorában jelentette be, hogy országának parlamentje egyhangúlag megszavazta az új törvényjavaslat első változatát, és a törvény végleges változata várhatóan nyárra készül el. Ennek alapján portugál állampolgárságért folyamodhatnak azok, akik bizonyítani tudják, hogy felmenőik az inkvizíció idején, az 1492-es spanyol kiűzetést követő zsidóüldözések idején menekültek el az országból. 

Portugáliában 1537-ben kezdődött el az inkvizíció hulláma, amely főként a korábban a szomszédos Spanyolországból átmenekült szefárd zsidókat érintette. A mintegy negyvenezer áldozat nagy része katolikus hitre áttért zsidó, korabeli nevén „conversos” vagy „marannos” volt, akiket azzal vádoltak, hogy titokban tovább őrzik a zsidó hagyományokat. 

Az üldözöttek tömegesen menekültek el az országból a portugál gyarmatokra vagy Európa különböző országaiba. Többfelé, például Amszterdamban saját zsinagógát emeltek maguknak, és évszázadokig megtartották saját „portugál” közösségeiket, amelyek irataival, illetve a korabeli inkvizíciós feljegyzésekkel lehet majd igazolni az állampolgárság igénylésének jogát. 

Portugália izraeli nagykövete, Miguel de Almeida e Sousa szerint körülbelül tizenöt generáció előtti leszármazásról van szó, s az új törvény világosan meghatározza majd a jogosultak körét. Előzőleg a madridi törvényhozás határozott február elején arról, hogy több mint fél évezreddel a spanyolországi inkvizíció borzalmai után az 1492-ben elűzött zsidók leszármazottai állampolgárságot kaphatnak Spanyolországban, anélkül, hogy le kellene mondaniuk jelenlegi állampolgárságukról. (MTI)

Spanyolország, Portugália: állampolgárságot kaphatnak a századokkal ezelőtt elűzött zsidók leszármazottai