Tavaly tizenkilencezren (nyolcszor annyian, mint egy évvel korábban) kértek Magyarországon menedékjogot – jobb híján.
A többségében a Balkánról és a Közel-Keletről érkező migránsok túlnyomó többsége illegálisan lép az ország területére.
Jellemzően nem hazánkban képzelik el hátralévő életüket, Nyugatra igyekeznek.
A schengeni határnyitás óta szabad az út Magyarország és Ausztria között, s a határrendészeti feladatokat a rendőrség vette át. Határőrizet csak az Európai Unió külső határainál van, de mélységi ellenőrzéseket is végeznek.
Ez lehet a fő magyarázata annak, miért látni nap mint nap rendőrautót a bucsui és a kőszegi határon. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint az ott szolgálatot teljesítők „közterületi szolgálatot látnak el, feladataik közé tartozik többek között az illegális migránsok és egyéb jogsértések kiszűrése is”.
A Győr-Moson-Sopron megyei rendőrök szinte naponta kapcsolnak le menekülteket, akiknek sokszor papírjaik sincsenek. Nemrég az autópályán fogtak el egy afgán férfit, aki egy, a Debreceni Befogadó Állomás által
kiállított ebédjeggyel igazolta magát.
Menekültek - van, aki csak egy ebédjeggyel tudja igazolni magát
By admin
Az Afrikai Unió 2002. július 9-én alakult a dél-afrikai Durban városában. Elődje az Afrikai Egységszervezet, melyet 32 független afrikai ország hozott létre 1963. május 25-én.
A szervezet célja az afrikai államok egységének előmozdítása, szuveneritásuk és függetlenségük védelme, a gyarmatosítás maradványainak felszámolása.
Az Afrikai Unió egységes gazdasági programja az Új partnerség az afrikai fejlődésért (NEPAD) elnevezést viseli, melynek keretében a tömörülés legfőbb célja, hogy az afrikai kontinensre vonzza a külföldi befektetéseket és a fejlett országokból érkező segélyeket. (MTI)
Az Afrikai Unió tagállamai
By admin
Nemcsak Spanyolországba, hanem Portugáliába is visszatérhetnek majd a középkorban elűzött zsidók leszármazottjai - közölte izraeli látogatásán a portugál idegenforgalmi miniszter.
Adolfo Mesquita Nunes miniszter az izraeli közszolgálati tévé egyik hétvégi műsorában jelentette be, hogy országának parlamentje egyhangúlag megszavazta az új törvényjavaslat első változatát, és a törvény végleges változata várhatóan nyárra készül el. Ennek alapján portugál állampolgárságért folyamodhatnak azok, akik bizonyítani tudják, hogy felmenőik az inkvizíció idején, az 1492-es spanyol kiűzetést követő zsidóüldözések idején menekültek el az országból.
Portugáliában 1537-ben kezdődött el az inkvizíció hulláma, amely főként a korábban a szomszédos Spanyolországból átmenekült szefárd zsidókat érintette. A mintegy negyvenezer áldozat nagy része katolikus hitre áttért zsidó, korabeli nevén „conversos” vagy „marannos” volt, akiket azzal vádoltak, hogy titokban tovább őrzik a zsidó hagyományokat.
Az üldözöttek tömegesen menekültek el az országból a portugál gyarmatokra vagy Európa különböző országaiba. Többfelé, például Amszterdamban saját zsinagógát emeltek maguknak, és évszázadokig megtartották saját „portugál” közösségeiket, amelyek irataival, illetve a korabeli inkvizíciós feljegyzésekkel lehet majd igazolni az állampolgárság igénylésének jogát.
Portugália izraeli nagykövete, Miguel de Almeida e Sousa szerint körülbelül tizenöt generáció előtti leszármazásról van szó, s az új törvény világosan meghatározza majd a jogosultak körét.
Előzőleg a madridi törvényhozás határozott február elején arról, hogy több mint fél évezreddel a spanyolországi inkvizíció borzalmai után az 1492-ben elűzött zsidók leszármazottai állampolgárságot kaphatnak Spanyolországban, anélkül, hogy le kellene mondaniuk jelenlegi állampolgárságukról. (MTI)
Spanyolország, Portugália: állampolgárságot kaphatnak a századokkal ezelőtt elűzött zsidók leszármazottai
By admin
Húsz éve nem növekedett ilyen mértékben Németország lakossága, mint tavaly. Az első becslések szerint 2013-ban 400 ezren költöztek az országba. Hozzávéve a 2012-ben bevándorolt 370 ezret és a 2011-ben érkezett 279 ezret, már több mint egymilliónál tartunk, mindössze három év leforgása alatt.
![]() |
| Munkanélküliségi mutatók Európában (Infografik Die Welt) |
A bevándorlók kétharmada uniós országokból érkezik, legtöbben a lengyelek vannak. Egyre növekszik a dél-európaiak száma is, ahogy hazájukban egyre nő a munkanélküliség. Görögországban és Spanyolországban 27 százalék a munkanélküliek aránya.
Für mehrere Informationen lesen Sie Die Welt.
3 év, 1 millió ember - Németországba mennek az európai munkanélküliek
By admin
Alpesi népszokás a Perchtenlauf (leginkább krampuszjárásnak lehet fordítani), a hozzánk közel eső vidékeken ritkán adódik alkalom részesének lenni.
A germán mitológia egyik ijesztő női alakja Perchta, a hagyomány neve tőle eredeztethető.
A hatalmas maszkokat viselő alakok ezer év óta decemberben jelennek meg. Kinézetük olyan, mintha krampuszok és busók démoni ivadékai volnának.
A burgenlandi Nagysároslakon (Moschendorf, Szentpéterfától pár kilométerre délre) december 14-én késő délután tűntek fel a jelmezesek, több mint hatvanan. A faluközpontban este tűzijáték és hajnali tartó mulatság volt.
Perchtenlauf - Démoni maskarások vonultak Nagysároslakon
By admin
Lánctalpas traktort vezető urat látunk egy 1930-ban készült felvételen. "A képen apám a Budapesti Tenyészállat Vásáron mutatja be a Caterpillar cég egyik gépét. Nagybirtokokon, mezőgazdasági vásárokon tartott traktorbemutatókat. Apám perfekt német volt és jó megjelenésű, valószínűleg ennek is szerepe volt abban, hogy a Caterpillar őt bízta meg, hogy bevezesse Közép-Európába a lánctalpas traktort" – olvashatjuk a kép mellett Domonkos István visszaemlékezését, aki szüleivel együtt egy védett házban vészelte át a háborút.
Tornaöltözékes fiúk vonulnak egy 1942-ben, Pápán készült fényképen. Dr. Berecz Endre története: "Éppen tornavizsgára megyünk a gimnáziumból. A kép közepe táján a szemüveges fiú én vagyok. Katolikus gimnáziumba jártam, mert apámnak az volt a mániája, hogy papokhoz ad, mert azok a tanítással foglalkoznak, nincs családjuk. Én voltam egyedül zsidó. Még első osztályos koromban elkezdtek zsidózni, és ezt meghallotta az osztályfőnök. Óriási ribilliót csapott, hogy ha ő még egyszer meghall ilyesmit... Ez volt az első és a gettóig az utolsó antiszemita atrocitás, ami engem ért." Berecz Endre munkaszolgálaton volt, Németkéren szabadult fel.
A Történetek egy családi albumból című kiállítás betekintést enged abba a 220, magyar nyelven készített interjúba, melyeknek alanyai részint Magyarországon, részint a mai Szlovákia, Ukrajna, Szerbia és Románia területén élő, magyar ajkú zsidók voltak.
E vidékek zsidó közösségei szinte mind elpusztultak a holokauszt idején. Mára alig maradtak túlélők, akik hitelesen beszélhetnek arról, milyen volt az élet a háború előtt. Ha már ők sem lesznek köztünk, elvész egy nagyon fontos fejezet Magyarország történelméből.
A vállalkozás célja az volt, hogy az új technológiákkal megmentsék és megőrizzék az emlékeket, régi családi fényképeket. Az összeállítást készítő Centropa (zsidó családtörténeti nonprofit intézmény) weboldalán közel 5000 digitalizált fotót és okmányt tár az érdeklődők elé, az 1870-es évektől egészen napjainkig. Ezekből válogatták a most Szombathelyen látható kiállítás anyagát.
A tablókon megannyi magával ragadó történet tárul elénk a gyermekkorról, az iskolás évekről, szerelemről, házasságról, családról, és arról, kinek-kinek hogyan sikerült túlélnie a holokauszt borzalmait és újrakezdenie életét.
A kiállítás egyszerű emberek történeteit dolgozza fel, olyanokét, akik akár a szomszédaink is lehetnének: pékek, gyári munkások, tanárok, ápolónők... hétköznapi magyar emberek.
A Centropa magyar nyelvű archívumából válogatott utazó kiállítás januárig látható Szombathelyen, a Weöres Sándor Színház aulájában. Hivatalos megnyitója a hétvégén zajlott Tolerancia Fesztiválon volt, kommunikáció szakos hallgatók a következő hetekben-hónapokban tárlatvezetéseket fognak tartani.
A Centropa oldala: http://www.centropa.hu/
Egy elveszett világ képei – a Centropa utazó kiállítása Szombathelyen
By admin
Németh Antal, a Vasvári Újság alapítója és főszerkesztője, a Vasvári Múzeum megalapítója 45 hónapos frontszolgálata alatt végig naplót vezetett az I. világháborúban.
Feljegyzéseit most dédunokája dolgozza fel, jövőre szeretné könyv formájában megjelentetni. részletekért katt az itt megjelent írásomra
Feljegyzések a frontvonalról - Németh Antal naplója
By admin
Az ünnepség szeptember 21-én, szombaton volt, a cikket a Vas Népébe írtam, utána hétfőn jelent meg.
A szociáldemokrácia előfutára és kozmopolita reformer –
ilyennek látják Széchenyit
Széchenyi István gróf születésének 222. évfordulójára
szerveztek megemlékezést a döblingi szocialisták és a zöldek.
A reformer mellszobra az egykori Görgen elmegyógyintézet
épülete (ma: kerületi bíróság) előtt áll Bécs 19. kerületében, az
Obersteinergasse végén áll. A szűk utca elején kordon és rendőrök, precízen
megadják, hol lehet parkolni. Amerikai követségi lakások, nyugdíjas otthon és
bírósági épületek vannak a környéken
Az egykor
tizenegy különálló településből álló Döbling most építi a testvérvárosi, akarom
mondani, testvérkerületi kapcsolatokat Budapest XIX. kerületével, Kispesttel. A
legnagyobb magyar remek találkozási pontnak bizonyult. Legalább ilyen fontosak
azok a kapcsolatok, amelyek az osztrák és a magyar zöldek között vannak már
évek óta. Az előbbi kontaktus okán Gajda Péter kispesti polgármester, utóbbi
révén a Vas és a Győr-Sopron-Moson megyei LMP képviselői is részt vettek a
szombati Széchenyi-ünnepen.
Szombathelyről Horváth Zoltán önkormányzati képviselő,
valamint György István Péter és György Gábor vettek részt. Útközben Bécs felé
megálltak Nagycenken is, ahol koszorút helyeztek el Széchenyi István szobránál.
A döblingi emlékhelynél rövid üdvözletek hangzottak el mind
az osztrák szervezők, mind a magyar vendégek részéről, majd megkoszorúzták
Széchenyi mellszobrát. (Azt csak nagyon halkan jegyezzük meg, hogy a szemetet
valaki igazán összekapkodhatta volna előtte. Az egész gesztust most tekintsük
fontosabbnak.)
Bécsben ünnepelték a legnagyobb magyart
By admin
A mi városunkban: soha!
kulturális programok a
tolerancia jegyében
Az Egyesült Államokból induló mozgalom, a „Not in our Town”,
Magyarországon is időszerűvé vált. A közelmúlt történelme során sem ismeretlen
negatív diszkrimináció az utóbbi években ismét nehezíti a hazánkban élő
kisebbségek életét. Mintha a demokrácia csak a tökéletes állampolgárokra
vonatkozna. A rendezők fontosnak tartják olyan kulturális és közéleti programok
szervezését, melyek hangot adnak az elhallgattatott másságnak,
párbeszédet kezdeményeznek a társadalom befalazott színterei között, oldják a
megkülönböztetésekből eredő feszültségeket és kézfogásra invitálják a
társadalmi diverzitás szereplőit.
A Szombathelyen 2013. november 15-16-án megrendezendő Tolerancia Fesztivál, „A mi városunkban: soha”, a kisebbségi kultúrák,
különösen a zsidó és roma kultúra, találkozási helye, a közöttük kialakuló
párbeszéd színtere. A szombathelyi Weöres Sándor Színház, a zsidó hitközség, a
városi és megyei roma önkormányzat ad teret és időt erre az eddig elhanyagolt
párbeszédre, a kulturális programokra, és várja városunk lakóit a közös
eszmecserére, az igényes együtt ünneplésre, szórakozásra.
A rendezvény szervezői a Savaria Egyetemi Központ kommunikáció
szakos diákjai és tanáruk, Murai Gábor.
November 15., péntek
14:00 Megnyitó a Weöres Sándor
Színházban, Karyn Posner-Mullen (sajtó- és kulturális tanácsos, Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége) és dr. Puskás Tivadar
(Szombathely város polgármestere)
A Centropa kiállítás megnyitása: „Zsidó örökség Magyarországon”.
„…együtt maradni…” Nők a holokausztban. Pécsi Katalin kiállításának megnyitása.
Állófogadás
16:00 Romano Teatro Színház: Antigonén - rockmusical
20:00 Karaván Família Együttes, Kopár Antal és zenekara - autentikus roma zene.
November 16., szombat
10:00 Ferkovics József kiállítása a Szombathelyi Zsidó
Hitközség házában
11:00 Uccu Alapítvány három órás projektje: „Roma
menekültek” - kiállítás, vetítés, előadás
15:00 „Not in our Town” - Matt Tullis (Marshalltown, Iowa), Szombathely tolerancia testvérvárosának
előadása a „Not in our Town!”amerikai mozgalomról és az iskolai
erőszakról. Vendégek: Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség vezetője, dr. Murai
Gábor egyetemi tanár, Daróczi Ágnes, a Roma Institutio Alapítvány vezetője,
Ferkovics József képzőművész, Horváth Aladár, a Roma Polgári Mozgalom alapítója
és vezetője.
17:30 Horváth Aladár: Dalok a jégveremből - zenés előadás a roma holokauszt
emlékére
19:00 Daróczi Ágnes Bari Károly költő verseiből összeállított műsora
20:30 Szilvási Gipsy Folk Band együttes - autentikus roma zene és világzene
Tolerancia Fesztivál, Szombathely, 2013. november 15-16.
By admin
A berlini Margarete Hamm olvassa fel Rose Ausländer verseit
október 5-én, szombaton a Kultúrfórumban.
A költőnő 1901-ben született Rosalie Beatrice Scherzer néven
a bukovinai Csernyivciben, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához
tartozott. A család az I. világháború alatt előbb Budapestre, majd Bécsbe menekült.
Rose 1921-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol
hamarosan megjelentek első versei. 1923-ban hozzáment Ignaz Ausländerhez, majd
három év múlva elváltak.
1931-ben Rose visszatért szülőföldjére. A II. világháború
alatt kényszermunkán volt, majd a gettóban. Végül egy pincében bujkált.
A háború után ismét New Yorkba ment, de sosem tudott ott igazán
otthonra lelni. 1964-ben Bécsbe költözött, majd egy év múlva Düsseldorfba, ahol
haláláig (1988) élt.
Rose Ausländer több mint ezer verset írt. Az emberi lét
alapkérdései foglalkoztatták, feldolgozta tapasztalatait és az átélt
szenvedéseket. Lírája tükrözi a világmindenség, a természet és az emberek
szeretetét is. Ismertté csak a hetvenes évek közepén vált, attól fogva számos
elismerésben részesült.
A szombaton Monyorókeréken fellépő színésznő, Margarete Hamm
évek óta intenzíven foglalkozik Rose Ausländer életével és munkáival.
Az irodalmi est 2013. október 5-én 19:30-kor kezdődik.
Lírai ív Csernyivcitől Monyorókerékig: Rose Ausländer versei a Kultúrfórumban
By admin
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)










