Családi történeteket és az 56-os eseményeket is felidézi a történelmi kerékpárút

Vasárnapi Vas Népe, 2014. december 13., Vadas Lucia (Rózsa Melinda) - A pihenőhelyek mellett felállított, többnyelvű tájékoztató táblákon idézi meg a múltat a határon futó történelmi kerékpárút. 

Egy hónapja már beszámoltunk arról, hogy történelmi bringaút épül a határon. Azóta újabb állomáshelyekkel bővült a kerékpárút, és ezek mellé többnyelvű táblákat helyeztek ki Csémben (Schandorf) és Beleden (Bildein). Mi történt itt a hidegháború idején, és ebből mi az, amit a ma biciklis turistái felé közvetít nyugati szomszédunk? 

A projekt gazdája Andreas Lehner, aki régóta dolgozik osztrák-magyar határon átnyúló kulturális és más együttműködésekben. Az ő tervei alapján készült el 2011-ben a beledi Határélmény-park, ahol egyebek mellett egy vasfüggöny-rekonstrukció is áll.

Ehhez kapcsolódik a friss anyag: az 1956-os forradalom történetét elevenítik fel az infotáblák, amelyek ezen az állomásponton magyar és német nyelvűek. Az országos események leírását a környéken történtekkel egészítették ki. Ezen a szakaszon (a Pinka völgyének alsó részénél) kb. 16000 ember menekült át a határon. 

Olvashatunk arról is, hogy 1956. november 23-án Rohoncnál két szovjet katona egészen az osztrák határig üldözött egy 18 éves menekült lányt. Egyikük a felszólítás ellenére sem állt meg. (1956. október 28-án Figl külügyminiszter egy diplomáciai jegyzéket adott át az orosz nagykövetségen Szergej Lapinnak, mely tartalmazta, hogy ha a Vörös Hadsereg katonái megsértik a határt megsértik, a Szövetségi Hadsereg tüzet fog rájuk nyitni.) Az osztrák csendőrök haslövéssel terítették le a 22 éves katonát, aki nem sokkal később meghalt. 

A csémi anyag Horváth Sándor kutatásain alapul, és a magyaron és németen kívül horvátul is olvasható a helyszínen. A Vasfüggöny – Családi történetek címet viselő anyag fotókkal és személyes visszaemlékezésekkel mutatja be a kort, az 1948-tól 89-ig tartó időszakot, amelyben a magyar és az osztrák oldalon élő, addig jó kapcsolatot tartó embereket is elválasztotta egymástól. 

Az 1940-ben Nagynardán született B. úr gyerekkorában még szabad volt az átjárás: "1948 előtt édesapám gyakran járt át Csémbe egy nagynénémhez disznót vágni, meg másban segíteni. Legtöbbször vele mentem: reggel mentünk át Kisnardánál, este pedig hazafelé. Mindenkinek volt egy irata, amit magánál kellett tartania, de katonák nem mindig voltak. Amikor felhúzták a határt (a „vasfüggönyt”), többet nem járhattunk át. Én akkor 6-7 éves voltam." Ugyanő arról is beszámol, hogy "az aknákról is tudtunk, mert a felnőttek beszéltek a helyiekről, akik átmentek a határon. Mondták például, hogy 'Izidornak szerencséje volt, nem repült el'.” 

A határ túloldalán 1961-ben született M. úr szavai abba engednek betekintést, hogyan tudták a magyarországi rokonokat meglátogatni: "Nardán és Felsőcsatáron éltek, az pedig a határnál van. Gyerekkoromban kerülő úton, Lékán, Kőszegen át – csaknem 70 kilométert – kellett utaznunk, hogy Nardára érjünk. Pedig csak 2 kilométerre van. 1968-ig még távolabb – Szentgotthárdon át – kellett utazni, mert Kőszegen még nem lehetett." Arra, hogy az itteniek is mehessenek látogatóba, még 21 évet kellett várni... 

A vasfüggöny koráról tájékoztat a felújított rohonci vámház is. A 90 éves kis épületet a település határában találjuk. Ha Bucsutól megyünk Bozsok felé, és körülbelül egy kilométer után térjünk le balra egy földútra, a régi postaútra. Mintegy másfél kilométer múlva érjük el a pihenőhelyet. A postaúton jövő év elején készül el az aszfaltozás. Az újjászületett vámházikóban az osztrák csendőrség (a Gendarmerie) munkájáról és a hidegháborús korszakról, a vasfüggöny idejének határőrizetéről kap információkat a látogató. Felszerelték padokkal, asztalokkal, vagyis a szellemin túl a valóságos táplálék elfogyasztásának is helyet tud adni a ház. 

Az új kerékpárút Rohoncnál csatlakozik a már meglévő dél-burgenlandi kerékpárút-hálózathoz. A projekt keretében a Pannarch Archeológiai Egyesület rekonstruálta a római vízvezeték egy részét, ez szintén információkkal kiegészítve tekinthető meg. További attrakció az a római szarkofág, amelyet a kismartoni (eisenstadti) Tartományi Múzeumból szállítottak szeptember elején Rohoncra, és a Natúrpark irodájánál, a parkban állították fel. Pontosabban: visszahozták, hiszen annak idején Rohoncon találták meg. 

A történelmi kerékpárút még régebbi korokba is betekintést enged. Számos régészeti lelet bizonyítja, hogy az Irottkő és a Vashegy közötti területen már Kr.e. 6. évezred kezdetétől földművesek éltek. Ez a neolitikum korai időszaka, melyet újkőkorszaknak is neveznek. Az első földművesek kis falvakban éltek, faváz szerkezetű, vesszőfonatos vázú, a falakat agyaggal tapasztott házakban, állatokat tartottak, lenből vásznak készítettek, és a Kr.e. 5. és 4. évezredben már iparosok állították elő a szerszámokat. 

Már a rézkorszakban ( Kr.e. 4000- 2300) és a bronzkorban (Kr.e. 2300-750) ismertek voltak a rohonci (Rechnitz) és borostyánkői (Bernstein) hegyvidék első rézbányái. Velem fölött, ahol ma a Szent Vid kápolna emelkedik, volt egy település, ahol bronzot állítottak elő, s azt szerszámok, ékszerek, fegyverek készítéséhez használták. Mindez fellendítette a kereskedelmet, így hamarosan nemcsak az Alpok és a Kárpátok hegyvidékével, hanem a Földközi-tenger térségével is kiépült a kapcsolat. Az ekkoriban kialakult hadviselő arisztokrácia a bányászatot és a kereskedelmet ellenőrizte, valamint a kereskedőket és a földműveseket védelmezte. Kr.e. 1000 körül nagy erődítményt építettek a Pinka kanyarulatánál, Óvár (Burg) településnél. 

Tragikus történetet ismertünk meg Rohoncon egy jobb sorsra váró szerelmespárról. 1949. december 9-én egy magyar mezőgazdasági munkás a menyasszonyát akarta átvinni az erdőn át Ausztriába, két ismerős magyar határőr segítségével. Este 11 körül érkeztek a szögesdróthoz, és nagy nehezen találtak egy rést rajta. A nő át akart bújni... és aknára lépett. A robbanás felszakította az ütőeret a lábán. Vőlegénye a két katona segítségével osztrák területre vitte, elrejtették egy árokban, majd a férfi az osztrák szolgálathoz igyekezett segítségért, a két katona pedig a nő mellett maradt. Mire visszaértek, már senkit sem találtak ott. Végül nem messze a baleset helyszínétől ráleltek a nőre. Még eszméleténél volt, és elmesélte: a katonák elszeleltek, mert féltek a magyar hatóságoktól. A megfelelő orvosi ellátás hiánya miatt a menyasszony röviddel éjfél után meghalt.

Izidornak szerencséje volt


Ahol 70 évvel ezelőtt tömegsírok és halottak százai feküdtek a hótól takartan a szabad ég alatt, most A pesti gettó emlékezete című installáció két különböző, de egymást kiegészítő emlékezet-koncepcióval állít emléket az áldozatoknak. 

A magyar, amerikai, izraeli és német forrásokból összeállított, történeti kiállításon még soha nem látott, megdöbbentő képek és dokumentumok jelennek meg a gettó áldozatairól, tömegsírjairól, temetkezéséről, a gettólakók kivonulásáról. 

Emellett a Trauma – Tér – Terápia alcímet viselő kortárs képzőművészeti kiállításon, a magas falak között kialakított épületben pedig fiatal művészek elgondolkodásra ösztönző alkotásaikkal fejezik ki személyes viszonyukat a helyhez és a tragikus eseményekhez.  

A gettó falain belül – kiállítás a Klauzál téren

Befejeződött a kamalduli remeteség főépületének, a kolostornak a felújítása. A 18. századi épületegyüttes központját 885 millió forintos uniós támogatásból újították föl. (MTI)

A majki kamalduli remeteség belső udvarán álló cellaházak 2014. november 27-én
Fotó: Máthé Zoltán (MTI)







Felújították a majki kamalduli kolostort (macskával)

Fotó: Ernst Pscheidl / mainpost.de
Szülőfaluja, Balf (német nevén Wolfs) templomának modelljét őrzi otthon Hans Lipp – írja a Main-Post. A Holzkirchhausenben élő férfi 1932-ben született Magyarországon, szüleivel és négy testvérével együtt 1946-ban telepítették ki. 

A Szent Wolfgang-templom makettje fából készült, 100x40 cm alapterületű, a torony 130 cm magas. Egy beépített szerkezetnek köszönhetően harangozni is lehet vele.

A minitemplomot készítésétől (1980) Uffenheimben őrizték, ahol minden évben a Magyarországról elűzött németek tartották találkozóikat. Az évek-évtizedek múlásával öregek lassan elfogytak, így 2006 óta Hans Lipp vigyáz a kicsinyített mására annak a templomnak, amelyben annak idején megkeresztelték, elsőáldozó és ministráns is volt. 

Németországi otthonában őrzi a balfi templomot

Emberkereskedelem a világon (MTI-grafika)

REevolutio sajtóközlemény - Jövő pénteken nyílik „A pesti gettó emlékezete” című szabadtéri kiállítás. A történelem sok viharát megélt Klauzál tér, Belső Erzsébetváros egykori és remélhetően jövőbeli központja is. Nem véletlenül létesült itt 1897-ben a főváros 3-as számú Bevásárló-csarnoka. S közel harminc évig – 1911 és 1941 között – itt kanyargott a főváros 2-es számú villamosvonala is. 

Ahol ma park, játszótér áll, ott 1945-ben, a gettó időszakában, s 1956-ban is mártírokat adtak vissza a földnek. Ez a terület volt hajdanán a főváros zsidóságának központja, és a zsidó és keresztény együttélés színhelye (ezért is túlzás ma zsidónegyednek hívni). A magyar zsidóság itt építette az első pesti imaházakat, a rituális fürdőket. A Király utca, Wesselényi, Kazinczy, Rumbach, Síp, Holló utca lakói és mesteremberei beilleszkedtek, hasznos, dolgos polgáraivá váltak a városnak. 

Ahhoz, hogy e városrész sok-sok régi és egyre több új lakója jobban megismerhesse e környék miliőjét, történetét, hogy a múltba pillantva megérezze, miképp éltek itt a szegény és a gazdagabb zsidó polgárok, s miképp rombolta szét a történelem az együttélés feltételeit, jön létre az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár. A gyűjtemény a több mint kétszáz éves zsidó jelenlét attribútumait, az itt élők mindennapjait, kultúráját teszi majd megismerhetővé az érdeklődők számára. 

A Történeti Tár munkájának egyik irányát jelzi a november 28-án megnyíló „A pesti gettó emlékezete” című kiállítás is. Budapest még sohasem rendezett önálló gettókiállítást. Most is csak elkezdetni tudjuk a történelem szilánkjainak összehordását. 

A kiállítás két különböző, de egymást kiegészítő emlékezet-koncepcióval állít emléket a Klauzál téren, illetve a budapesti gettóban 70 évvel ezelőtt lezajlott eseményeknek. A történeti feltárás a megrázó korabeli fotók és írásos emlékek bemutatására helyezi a hangsúlyt, amelyek szikár és tényszerű vizuális világa a kollektív emlékezetbe beégő történelmi tanúkká emeli e dokumentumokat. 

 Emellett a Trauma - Tér - Terápia alcímet viselő kortárs képzőművészeti kiállításon a művészek reflexiója az egyéni emlékezet, a művészi átírás, szubjektív átértelmezés lehetőségeihez kötődik.

A pesti gettó emlékezete (Klauzál tér, 2014. nov. 28.)

Koncertajánló: Panchan, Rábakeresztúr, 2014. november 15.

Rocco Turi újságíró és szociológus* mutatja be az olasz közönség számára** Goják Sándor felsőcsatári Vasfüggöny Múzeumát a Rubettino Editorén.

A cikk a vasfüggönyről és a berlini falról szóló sorozat 4., befejező része, de a korábbiakban is bőséggel esik szó Rocco Magyarországon szerzett tapasztalatairól. Linkelem sorban: 1. rész, 2. rész, 3. rész.

*valamint a picture on fesztivál visszatérő vendége ;-)

**Mindazon olvasóimnak, akik nem tudnak olaszul, fordítás hiányában egy saját, 2009-ben írt cikkemet tudom felkínálni a Vasfüggöny Múzeumról. 

Cikk az olasz Rubettino Editorén a felsőcsatári Vasfüggöny Múzeumról

Évtizedek óta nincs vasúti összeköttetés Szombathely és a tőle 40 kilométerre fekvő ausztriai Felsőőr közt. A probléma tízezreket érint, ám csak Ausztriában beszélnek róla. 

Csaknem 130 évvel ezelőtt, 1888. december 12-én indult meg a forgalom a Szombathely–Felsőőr (Oberwart)–Pinkafő (Pinkafeld) közötti több mint 50 kilométeres vasútvonalon. 

Ezt a vonalat azonban igencsak „megviselte” a történelem: előbb a trianoni határhúzás, majd 1953-ban a vasfüggöny végérvényesen kettévágta a viszonylatot. A magyar oldalon 1960. január 1-jéig még napi öt járat volt, később azonban a síneket is felszedték.

 Ám Ausztriában sincs már forgalom ezen a szakaszon: előbb a felsőlövői bánya zárt be (addig jelentős volt erre a vasúti teherforgalom), majd fokozatosan megszüntették a személyforgalmat is, az utolsó szakaszon 2011 nyarán. A helyzet ma az, hogy az osztrák oldalon még megvannak a használaton kívüli sínek, a magyaron már azok sincsenek.

Az, hogy újra kellene ez a vonal, nem új keletű gondolat... 

A cikket a Magyar Narancsnak írtam, katt ide a teljes riportért.

Szombathely - Felsőőr: a hiányzó vasútvonal


"Pest egy részét ma is városfal veszi körbe, csak épp nem látjuk. Hol a pincékben, hol a kiskörúti házak kertjében fut, néhány helyen az utcára is kitüremkedik. És most van újra kiállítóhelye is." - Hamvay Péter szeptemberben írt igen részletesen a pesti városfalról a Magyar Narancsban

Egy-két képet tennék csak hozzá... :-)


balra: a Hatvani kapu a XIII. század végén (a mai Astorián), jobbra: fali makett az egykori városfalról a Királyi Pál utcai kiállítóhelyen

A pesti városfal


Az első világháborúban több mint 30 bildeini/beledi esett el. A Was bleibt? (Mi marad?) című kiállítás azt a kérdést járja körül, hogy egy évszázaddal később ezekről az emberekről milyen emlékeket, történeteket őriznek még az élők. 

Ahogy a megfakult tábori levelezőlapok címzésén is látszik, Beled/Bildein akkor még Magyarország része volt, és Szombathely járásban két külön falu volt Alsó Beled és Felső Beled. 

A tegnap megnyitott kiállításnak a Burgenländisches Geschichte(n)haus, azaz a Burgenlandi Kortörténeti Múzeum ad otthont. 

Fotók: Andreas Lehner / Burgenländisches Geschichte(n)haus

Kapcsolódó bejegyzés: A bildeini Határélmény-park



Mi marad? - I. világháborús kiállítás, Beled/Bildein



A jövő hét végéig (2014. november) még ingyenesen látogatható a Parlament előtt a Lajta Monitor, azaz az S.M.S. Leitha hajó, hétfő kivételével 10-16:00-ig, fél óránként. Budapestről a Neszmélyi Hajóskanzenbe vontatják majd az egykori folyami hadihajót. 100 milliós uniós támogatásból újították fel, múzeumhajónak (mint jármű, működésképtelen). 

A hajó története a lajtamonitor.hu oldalról: 

A névadó USS MONITOR 
1861-ig a hadihajók ágyúit az oldalfalak mentén, hosszú ütegsorokban helyezték el, a lövegeket pedig nem lehetett forgatni. Így a hajóknak oldalukkal a célpont felé fordulva kellett tüzelni, ami különösen bonyolulttá tette a hajók együttes manőverezését Az 1858-ban épült első tengeri páncélos hadihajók még ugyanígy épültek. 1861-ben azonban Ericsson svéd mérnök az USA számára olyan páncélos hadihajót tervezett, amelynek az ágyúit a felső fedélzeten egy forgatható páncélozott ágyútoronyban helyezték el. A „Monitor” névre keresztelt hajó alig emelkedett ki a vízből (hogy minél kisebb célt jelentsen), gépei és kazánjai a vízvonal alatt, védve helyezkedtek el. Kis merülése miatt a tengeren és a folyókon is hasznát vehették. 

A Monarchia LEITHA-MAROS monitorpárosa 
Az USA-n kívül elsőként a Monarchia épített folyami monitort, s egyszerre mindjárt kettőt is, a LEITHA-t és a MAROS-t, amelyeket 1871-ben bocsátottak vízre Újpesten kifejezetten folyami használatra (a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum tulajdonát képező LEITHA az egyetlen a világon, amely a monitor-típus keletkezése utáni évtizedből fennmaradt). Tervezőjük az a Josef Romako volt, aki Ferdinánd Miksa felkérésére a Monarchia első tengeri páncélos (kazamata-) hajóit is tervezte. Feladata hihetetlenül bonyolult volt, hiszen míg az eredeti „Monitor” tervezőit nem korlátozta semmi, addig neki figyelembe kellett venni, hogy a Duna és a Tisza sekély gázlói miatt csak rendkívül kis merülésű hajók építhetők (ami viszont a nélkülözhetetlen páncél súlya miatt szinte kivitelezhetetlen), illetve, hogy alacsony vízállás mellett a szűkké vált mederben a hajók esetleg nem tudnak megfordulni, valamint, hogy a Duna magas jobb partját a mélyen lévő vízről nem lehet majd hajóágyúkkal hatásosan lőni. Romako csak kisebb ellenállású (csak 6 fontos ágyúknak ellenálló), vagyis könnyebb páncél és az ún. „csíkbogár-fedélzet” alkalmazásával elért súlycsökkentéssel oldotta meg a problémát (az orr és a tat felé ereszkedő fedélzet miatt az oldal kevesebb páncélzatot igényelt). A Monarchia haditengerészetében ez volt az első két vitorlák nélküli, kizárólag gőz által hajtott, teljesen fémből épült páncélozott (Bessemer-féle lemezeléssel és páncéllal felszerelt), forgatható lövegtornyú, két hajócsavarral meghajtott, vízöblítéses illemhellyel felszerelt hadihajó. 

A LEITHA / LAJTA monitor jelentős hadieseményei, érdekességei 
1878. augusztus 22-től október 14-ig: részt vett a boszniai okkupáció harcaiban a Száván. 
1914. augusztus 11-től december 1-ig: harcolt a Száván. Augusztus 12-én fedélzetén esett el a cs. és kir. Haditengerészet első magyar hősi halottja, Huj János matróz. (A tengeri flottát csak augusztus 26-án, az S.M.S. ZENTA elsüllyedésekor érte az első veszteség.) Október 3-án harcképtelenné válásáig lőtte a szerb állásokat (parancsnoki tornyát telitalálat érte, mindenki meghalt). November 22-től december 2-ig a Dunaflottilla parancsnoki hajója. 
1915. október 6-9.: részt vett Belgrád második elfoglalásában. 
1916. október 2-3.: Dunán átkelő románokat lőtte Rjahovónál. 
1916. november 22-26.: részt vett a központi hatalmak sistovi dunai átkelésének biztosításában. 
1919. június 2-24.: immár LAJTA néven, Esztergom és Komárom között harcolt a cseh intervenciósok ellen. 
1919. június 25-26.: részt vett a róla és testvérhajójáról elnevezett antikommunista „monitor lázadás”-ban, s a fedélzetén hunyt el csicseri Csicsery László sorhajóhadnagy, az utolsó volt cs. és kir. tengerésztiszt, aki egykori cs. és kir. hadihajón halt hősi halált. 

Utóélet
A hajót ezután leszerelték és polgári célra értékesítették. A LAJTA testéből kialakított JÓZSEF LAJOS, illetve FK-201-es elevátorhajó nevezetesebb munkái: 1930-31-ben dolgozott a Lágymányosi öböl északi részének a feltöltésén, és ezzel lehetővé tette a cs. és kir. Haditengerészet legnagyobb méretű emlékművének a felállítását. Részt vett Sztálinváros, a Szászhalombattai Hőerőmű, a Paksi Atomerőmű, az Óbudai Lakótelep építésében és a nagymarosi erőmű előkészítésében. 
A hajót 1993. október 6-án a Hadtörténeti Intézet és Múzeum nyilvántartásába vették. Felújítása 2010. augusztus 20-án fejeződött be. 

Képgaléria a Lajta Monitorról:
 

A Lajta Monitor, a Monarchia folyami hadihajója

Amíg mi azon tötymörgünk, hogy ideje volna újrafényezni a hármas metrót, ha már negyven év tervezgetés után végre megvan a négyes, addig a kínaiak már azt tervezik, hogy alagutat fúrnak a Bering-szoros alatt, hogy közvetlen vasúti összeköttetést építsenek ki Ázsia és Amerika között - olvasom a német Huffposton.

Oroszországon és Kanadán keresztül suhanna a nagy sebességű vonat, és két nap alatt érne Kínából az Egyesült Államokba. 

Ha megvalósul a beruházás, amely a mai technológiákkal elvileg már kivitelezhető, a maga 200 kilométerével világ leghosszabb föld- és tengeralatti alagútja lesz.

Vonattal Pekingből New Yorkba

Zsigó Jenő kapja idén Günter Grass alapítványának díját

A Diafilm-történeti Gyűjtemény az egyetlen hazai film-diapozitíveket őrző magángyűjtemény, amely több mint 35 éves kutató és rendszerező munka eredményeit tükrözi. Rendelkezik az 1920-as évektől napjainkig megjelent oktató, ismeretterjesztő és szórakoztatási célokat szolgáló diafilmek és diasorozatok érdemi teljességével. 

A kollekció legrégebbi tekercsei a Falu Urániájának és a Budapest Székesfőváros Pedagógiai Filmgyárának kiadványai közül valók. Jelentős részét képezi a múzeumnak a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a Népművelési Minisztérium Beszélő képek c. sorozata, amely az 1950-es évek diafilmkiadást reprezentálja. Szinte teljesnek mondható az Oktatásügyi Minisztérium Szemléltető Filmkirendeltsége, valamint az Iskolai Filmintézet kadásában megjelent tekercsek gyűjteménye. Majdnem hiánytalan a Magyar Diafilmgyártó Vállalat mese és ismeretterjesztő szalagjaiból álló állományrész. 

A kiadványokat lehetőség szerint eredeti csomagolásában (kiszerelésében) őrzik. A filmekhez tartozó szövegkönyvek, használati utasítások, korabeli kereskedelmi árjegyzékek, katalógusok, valamint a filmekhez tartozó hangfelvételek szintén megtalálhatók a diafilmgyűjteményben.

A Virtuális Diamúzeumban több ezer diafilmet lehet megnézni. 

A határeset ajánlja: Virtuális Diamúzeum

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a menekültügyi őrizet ésszerűtlen, embertelen, költséges és nemzetközi standardokkal ellentétes fogvatartási forma. Nem követtek el semmilyen bűncselekményt, mégis menedékkérőket zár el hónapokra és korlátozza kapcsolattartásukat a magyar állam. Leginkább azért kerülnek cudar körülmények közé, mert nincsenek útiokmányaik.

A 2013. július elsején hatályba lépett új menedékjogi szabályok alapján lehetővé vált a menedékkérők őrizete, melyet ún. menekültügyi őrzött befogadó központokban hajt végre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). A Bizottság az új jogintézmény bevezetése után fél évvel mindhárom állandó menekültügyi őrzött befogadó központot felkereste, látogatásaikról jelentést készítettek.

Bővebben a Magyar Helsinki Bizottság oldalán, a jelentéssel és a BÁH válaszával.

Részletek a Magyar Helsinki Bizottság jelentéséből: 

Debrecenben „álláspontunk szerint alkalmatlan helyszín a menekülteket befogadó állomás területe. A látogatás során számos, a hibás helyszínválasztásból fakadó problémára derült fény. A telephely biztonsági kerítésének kialakítása kifejezetten nyomasztó, megfélemlítő hatású, nem csak a fogvatartottakra, hanem a nyílt befogadó állomáson elhelyezett menedékkérőkre is. A kerítés megerősítésére telepített – a MÖBEK-hez hasonló idegenrendészeti őrzött szállásoknál nem található – őrtornyok továbberősítik ezt a hatást, egy fogolytábor vagy magas biztonsági fokozatú börtön benyomását keltve. A tény, hogy az őrizetesek közvetlen közelről látják a kerítés másik oldalán a nyitott befogadáson zajló életet és az ott szabadon mozgó menedékkérőket (akár a velük egy csoportban érkezett barátaikat, hozzátartozóikat) rendkívüli mértékben növeli a frusztrációt, ez által az agresszió és különböző rendkívüli események kockázatát.“


„A külvilággal két fő formában tarthatnak kapcsolatot az őrizetben levő menedékkérők: telefonon (önköltségen) vagy interneten (ingyenesen). Ez utóbbi különösen fontos az őrizetből fakadó napi frusztráció csökkentése érdekében, ezért a hatékony internethasználat biztosítása a Hivatalnak is érdeke. Különösebb problémát nem tapasztaltak a Bizottság megfigyelői a külvilággal való kapcsolattartás körében, a nyírbátori MÖBEK kivételével, ahol a látogatást megelőző napokban állítólag egy incidens során több számítógépet megrongált az egyik őrizetes, és emiatt csak csökkentett kapacitással volt elérhető ez a szolgáltatás. A MÖBEK vezetője arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nagyon fontos lenne, hogy korszerűbb és gyorsabb számítógépeket kapjanak adományként, bár az internetkapcsolat minősége szerinte nem kifogásolható. Ezzel szemben az őrizetesek közül többen panaszkodtak arra, hogy nagyon lassúak a számító gépek, és a családtagokkal való kommunikáció szempontjából kulcsfontosságú Skype-szoftver sem működik („mire minden betölt, lejár a rendelkezésre álló idő”). 

Mindhárom helyen kifogásolták a fogvatartott menedékkérők, hogy nem használhatják mobiltelefonjaikat, még azokat sem, amelyek kép és hangrögzítésre sem alkalmasak. A saját mobiltelefon használata a külvilággal való kapcsolattartást sokszor legfontosabb eszköze, mivel a legtöbben ebben tárolják családtagjaik, ismerőseik telefonszámát, és sokan pénz nélkül nem tudnak telefonkártyát vásárolni. Álláspontunk szerint a saját mobiltelefonok használatának legalább korlátozott engedélyezése nagyban csökkentené a fogvatartottak frusztrációját és a fogvatartásból fakadó feszültséget.“ 

kapcsolódó bejegyzés: Menekültek - van, aki csak egy ebédjeggyel tudja igazolni magát 

az illusztráció innét

Mint egy fogolytáborban – így élnek az őrizetes menekültek Magyarországon

Abaj szobrát 15 éve Almatyban kaptam lencsevégre.
Éreztem én, hogy egyszer még kelleni fog...
Megint fölhördült az ellenzék, miután a fővárosi közgyűlés húsz kormánypárti és egy jobbikos képviselő szavazatával elfogadta, hogy szobrot kaphasson a Városligetben Abaj Kunanbajev (pontosabban: Kunanbajuli) kazah költő.

A magyarnarancs.hu pl. ezt írta: az előterjesztésből "kiderült, hogy a kiváló magyar-kazah kapcsolatok eredményeként, a "kazah nép ajándékaként" kerülne az emlékmű a Városligetbe. 

Sőt azt is megtudhattuk, hogy az előterjesztés szerint Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán elnöke június 4-én személyesen avatja fel a szobrot. 

De ki volt a "kazah nép nagy gondolkodója", akinek a tiszteletére összesen három méter magas alkotást készül állítani a testvéri magyari nép? Abaj Kunanbajogli* (1845-1904) költő a 18-19. századi nagy kazah népi írók kiemelkedő alakja, aki a kazah felvilágosodás élharcosaként mind lírájában, mind közéleti tevékenységében fölemelte szavát a feudális kánságok elnyomása és túlkapásai ellen. Mindezek alapján határozottan leszögezhetjük, hogy Kunanbajogli tántoríthatatlanul képviselte a haladás eszméjét."

*A Narancs megjegyzi, hogy ez a megfelelő átirata a névnek. Más forrásokban: Kunanbajuli, és valószínűleg ez lesz a jó megoldás (Абай Құнанбайұлы).

Szerintem meg nem kéne átesni a ló túloldalára, és kézzel-lábbal ágálni Abaj ellen, ő ugyanis nem tehet róla. Sőt, kifejezetten vállalható a munkássága. 

Magyar nyelvű irodalom igen kevés van róla a neten, a német Wikipediából kiderül pl. hogy már 13 évesen verseket írt, falta a nyugati irodalmat, Puskin és Lermontov mellett Goethe és Byron volt rá nagy hatással. Igazán komolyan 40 éves korában kezdett el írni; verseire, aforizmáira és filozófiai szövegeire nem csak a kazahok, de az oroszok is felfigyeltek. 

Dagmar Schreiber Kasachstan: Nomadenwege zwischen Kaspischem Meer und Altaj című könyvében azt írja Kunanbajuliról, hogy apja gazdag főúr volt, aki Korán-iskolába küldte fiát, Ibrahimot. Az Abaj nevet ő választotta magának (jelentése: Igaz(ságos), Becsületes). Az orosz és az európai irodalom számos művét lefordította kazahra. Irodalmi és filozófiai hagyatéka, a Szavak könyve a kazah nemzeti identitás kérdéseivel foglalkozik.

Visszatérve az aktuálpolitikához, persze, hogy nem szeretjük, ha a kedves kormányunk diktátorokkal parolázik. 

Ugyanakkor itt ez a két évvel ezelőtti hír, amelyből az derül ki, hogy a kortárs orosz értelmiség számára Abaj az ellenzékiség (Putyin-ellenesség) egyik emblematikus figurája lett: "Több ezren vettek részt vasárnap Moszkva belvárosában a neves orosz író, Borisz Akunyin által meghirdetett sétán, ekképpen támogatva a Vlagyimir Putyin államfő és Dmitrij Medvegyev kormányfő vezette orosz hatalom továbbélése ellen egy hete tartó csendes utcai tiltakozást. (...) 

Az egyfajta irodalmi sétának is tekinthető demonstráció részvevői Alekszandr Puskin szobrától előbb az Ész bajjal jár című dráma szerzője, Alekszandr Gribojedov 19. századi író emlékművéhez vonultak. Ott szinte lerohanták Ljudmila Ulickaját, aki legalább egy órán keresztül írta alá könyveit a rajongóinak. A többség Gribojedov emlékművétől a Csisztije prudi (Tiszta tavak) elnevezésű közkedvelt parkba vonult Abaj Kunanbajev szobrához, hogy kifejezze szolidaritását az ott néhány napja táborozó tiltakozókkal. A modern kazah irodalom megteremtőjének emlékműve körül szerda óta valóságos moszkvai Hyde Park alakult ki." (Origo - MTI, 2012. május 13.)

Végül álljon itt egy vers Abajtól, Körmendi Lajos fordításában:

Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek 

Embereknek ne higyj, bárhogy dicsérnek,
Képmutatásukkal csak megtévesztenek.
Magadban bízz, magadat húzd a bajból,
Segítőd a munkád, használd eszedet.

Hiszékeny ne légy, mért áltatnád magad,
Baj, ha dicséret, hízelgés elragad.
Másokkal együtt csak becsapjátok egymást,
Hát kell neked kergetni délibábokat?

Ha bánat emészt, magadat ne add meg,
Rádtörő szenvedélynek soha ne engedj.
Szállj magadba, szíved mélyéig merülj,
Mit ott találsz, az a kincs, csak az tartsd meg.

Kell-e nekünk Abaj, és egyáltalán, ki az?

EU-történet (MTI-grafika)

A család generációk óta borászkodik a Gaas (Pinkakertes) melletti szőlőhegyen, ahol a borászatról szóló első írásos emlékek a 15. századból származnak. A minőségi borászati munkát a jelenlegi borosgazda, Ronald Herczeg édesapja alapozta meg.

A határeset ajánlja: Herczeg pincészet

Két napja jelent meg az osztrák Kurierban egy összeállítás azokról a szavakról, amelyek szinte már feledésbe merültek Ausztriában, mivel más német szót használnak helyettük.

A 21 szó közül több a magyarban is megvan. Van, amelyik nálunk is régiesnek számít, van, amelyik nem. 

Hogy melyik származik melyik nyelvből, és melyik egy harmadikból, azt válogassák ki a nyelvészek... Én csak érdekesnek találtam így egyben, meg magát a jelenséget, hogy vannak szavak, amik az egyik nyelvből kikopnak, és a másikban élnek tovább (a ribizli pl. tuti nem magyar eredetű).

A Kurier listája, magyar fordítással
  1. Stanitzel - stanicli
  2. Lavur - lavór
  3. Feber - február
  4. Paradeiser - paradicsom
  5. Plafond - plafon
  6. Budel - pult
  7. Ribisel - ribizli
  8. Wimmerl - pattanás
  9. Kukuruz - kukorica
  10. Schnackerlstoßen/Schnackerl - csuklás
  11. Rayon - körzet (pl. rendőrségi)
  12. Kluppe/Klupperl - ruhaszárító csipesz
  13. Parterre - földszint
  14. Häferl - csésze, bögre
  15. Spagat - spárga (kötél értelemben)
  16. Stellage - stelázsi
  17. grauslich - undorító
  18. Fauteuil - fotel (fotőj! :-))
  19. Trottoir - járda
  20. Okkasion - alkalom (alkalmi vétel)
  21. Spennadel - gombostű

Így mondták az osztrák nagymamák (frissítve)

A felhők fölött mindig kék az ég

Többes szám első személyben fordul elő sok nyelvben az a nyelvtani jelenség, hogy megkülönböztetnek inkluzív és exkluzív mi-t. Ez a kluzivitás. 

Az inkluzív mi az, amikor hozzád beszélek, azt mondom, hogy mi, és ezt úgy értem, hogy te meg én. (Vagy a Mancika, te meg én.) Exkluzív mi-t akkor mondok neked, ha csak a Mancikára és magamra gondolok.

Például: „megyünk nyaralni, csomagolj” – ha csak nem az inasom vagy, akkor itt arra gondolok, hogy te is jössz – inkluzív mi. De: „megyünk nyaralni, majd küldök képeslapot”, nos, ebben az esetben téged nem viszünk, sajnálom – exkluzív mi. A magyarban tehát ugyanazt a névmást és ugyanazt az igét használjuk mindkét esetben (de németül, angolul, stb. is). 

Az inkluzív és exkluzív mi megkülönböztetése Balthasar Bickel és Johanna Nichols kutatása szerint a világ nyelveinek 40 százalékában figyelhető meg. Előfordul minden kontinensen, de különösen Délkelet-Ázsiában, Óceániában, illetve az észak- és dél-amerikai indián nyelvekben. 

A kecsuáknál például ez a helyzet:
  • ñuqanchik: mi – inkluzív
  • ñuqayku: mi – exkluzív 
  • rinchik: megyünk – inkluzív 
  • riyku (vagy riniku): megyünk – exkluzív 
  • allqunchik: a mi kutyánk – inkluzív 
  • allquyku: a mi kutyánk – exkluzív 

A csiroki indiánok még tovább mennek a variálásban, mivel azt is megkülönböztetik nyelvtanilag, hogy hány embert érint az adott cselekvés: 
  • inega: megyünk (te és én) – duális inkluzív 
  • osdega: megyünk (ő meg én) – duális exkluzív 
  • idega: megyünk (hárman vagy többen, és te is köztük vagy) – plurális inkluzív 
  • otsega: megyünk (hárman vagy többen, de te nem) – plurális exkluzív 

forrás: német Wikipedia 

Házi feladat 

Fordítsd csirokira a következő mondatokat:
  • Megcsináltuk. 
  • Nem leszünk gyarmat. 
  • Győzni fogunk. 
  • Elkúrtuk.

Kluzivitás, avagy a mi kutyánk a te kutyád is?

A határeset ajánlja: KorFilm Produkció - FRISSÍTVE!

Dalpályázat indul 89after néven március elejétől a fiatal tehetségek felkarolásáért. A pályázó zenészek feladata, hogy dalban mondják el, mit gondolnak a rendszerváltoztatásról. 

A 89after pályázatra olyan fiatal zenészek jelentkezését várják, akik a szocializmust leginkább a filmekből és a szüleiktől ismerik, de megvan a mondanivalójuk az elmúlt huszonöt évről. A jelentkezők a dal műfaját tekintve szabad kezet kapnak, lehet nevezni szólóban vagy együttessel a legkülönbözőbb műfajokban, a slammeléstől az elektromos zenéig. 

A beérkező pályázatok közül Harcsa Veronika jazzénekesnő, Kemény Lili költőnő, Menyhárt Jenő, az Európa Kiadó frontembere és Nagy Feró, a Beatrice énekese választja ki a legjobb dalt. 

A nyertes 500.000 ezer forintnyi lendületet kap a zenei pályájához. Jelentkezni itthonról és a határon túlról is magyar nyelvű dalokkal lehet. A pályázatok beérkezésének határideje 2014. május 11.

89after - dalpályázat fiataloknak a rendszerváltásról

Técsői Banda - Az utolsó kolomejka (filmajánló)

Tavaly tizenkilencezren (nyolcszor annyian, mint egy évvel korábban) kértek Magyarországon menedékjogot – jobb híján. 

A többségében a Balkánról és a Közel-Keletről érkező migránsok túlnyomó többsége illegálisan lép az ország területére. Jellemzően nem hazánkban képzelik el hátralévő életüket, Nyugatra igyekeznek. 

A schengeni határnyitás óta szabad az út Magyarország és Ausztria között, s a határrendészeti feladatokat a rendőrség vette át. Határőrizet csak az Európai Unió külső határainál van, de mélységi ellenőrzéseket is végeznek. 

Ez lehet a fő magyarázata annak, miért látni nap mint nap rendőrautót a bucsui és a kőszegi határon. A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint az ott szolgálatot teljesítők „közterületi szolgálatot látnak el, feladataik közé tartozik többek között az illegális migránsok és egyéb jogsértések kiszűrése is”.

A Győr-Moson-Sopron megyei rendőrök szinte naponta kapcsolnak le menekülteket, akiknek sokszor papírjaik sincsenek. Nemrég az autópályán fogtak el egy afgán férfit, aki egy, a Debreceni Befogadó Állomás által kiállított ebédjeggyel igazolta magát.

Menekültek - van, aki csak egy ebédjeggyel tudja igazolni magát

Az Afrikai Unió 2002. július 9-én alakult a dél-afrikai Durban városában. Elődje az Afrikai Egységszervezet, melyet 32 független afrikai ország hozott létre 1963. május 25-én. 

A szervezet célja az afrikai államok egységének előmozdítása, szuveneritásuk és függetlenségük védelme, a gyarmatosítás maradványainak felszámolása. 


Az Afrikai Unió egységes gazdasági programja az Új partnerség az afrikai fejlődésért (NEPAD) elnevezést viseli, melynek keretében a tömörülés legfőbb célja, hogy az afrikai kontinensre vonzza a külföldi befektetéseket és a fejlett országokból érkező segélyeket. (MTI)

Az Afrikai Unió tagállamai

Erdélyi János: A nyomsávon - vetítés és beszélgetés (Szombathely, 2014. február 25.)

Spanyolország, Portugália: állampolgárságot kaphatnak a századokkal ezelőtt elűzött zsidók leszármazottai

Pesti Jesiva (fotóalbum)

Nyugaton a helyzet változik