Hogy kerültem én Rönökre? Még tavaly tavasszal, amikor a pornóapáti Ómajorral foglalkoztam, egy facebookra feltöltött kép alatt alakult ki egy beszélgetés. 

Sibinger János írta: Egyszer "találtam" egy templomot közvetlenül az országhatáron... érdekes történet kerekedett belőle. Akkor még műszaki zár volt, de az osztrákok szerették volna felújítani, használni a magyar területen álló templomot. Az egyház, az akkori püspök nem akart pénzt áldozni rá. Megírtam, Benkő Sanyi megfotózta, és kétoldalú megállapodásként Horn Gyula magyar külügyminiszter és Alois Mock osztrák külügyminiszter a szombathelyi városházán írták alá az okmányokat. Abban a világban ez nagyon érdekes volt. Természetesen a templomot felújították, a torony keresztjét II. János Pál pápa szombathelyi látogatás alkalmával szentelte meg. Miközben alakultak, formálódtak a dolgok érdekes emberekkel találkoztam, például a templom utolsó plébánosával, aki a szentelésre elhozta magával azt a fogót, amivel átvágta magát a "dróton", miközben az ÁVO-sok dörömböltek a plébánia ajtaján... 

Innentől kezdve érdekelt a hely... ősszel oda is értem. (Most meg úgy jutott eszembe, hogy a nemrég bemutatott Határvidék című dokumentumfilmben is szerepel.)

Rönök a 8-as út mellett található, Szentgotthárd közelében. A Szent Imre templom helyén régen egy másik, egy Árpád-kori templom állt. Ez egy viharban annyira megrongálódott 1898. utolsó vasárnapján, hogy le kellett bontani.

Az új templom alapkövét 1902. november 9-én tették le. Az ünnepélyes szertartást Baumgarten Ferenc címzetes kanonok és kerületi esperes végezte, Bartl József szentimrei plébános segédletével. 

a karzat felőli oldal romokban és ma
A templom Baumgarten Sándor építész tervei alapján épült. A munkálatokat Lang József szentgotthárdi építőmester vezette. A Szent Imre templom hossza és magassága 35 méter, szélessége 15 méter. Az építés költsége százezer korona volt. A kőfaragó munkákat olasz mesterek végezték, a három harang Temesváron készült, Novotny Antal műhelyében. 

fotókiállítás a templomban annak szomorú múltjáról
A felszentelésre 1904. pünkösdvasárnapján került sor. Az akkori plébánoshoz, Bartl Józsefhez még négy község tartozott: Borosgödör (Inzenhof), Jakabháza, Rábafüzes és Sándorhegy. 

ilyen volt a vasfüggöny árnyékában

A trianoni békeszerződés után a templom néhány méterre került az új határtól (a magyar oldalon maradt). 

1945 után, mivel a határsávban volt, megtiltották a híveknek a templom látogatását. Egész pontosan 1951. december 9-ig funkcionált templomként, ezen a napon menekült nyugatra a Sibinger János által is említett plébános, Kőmíves János. 


A templom berendezését ezután elhordták, az épületet sorsára hagyták. A határőrség magasfigyelőként használta. 

a szombathelyi székesegyház ábrázolása az egyik üvegablakon


A szomszédos burgenlandi települések lakossága szomorú szemmel nézte a templom pusztulását, és mikor a politikai helyzet lehetővé tette, mozgalom indult a templom megmentésére. 

1990. március 12-én Szombathelyen írták alá az egyezményt a rönöki Szent Imre-templom megközelíthetőségéről a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között. (Magyarországon az egyezményt a 10/1991. (I. 18.) Korm. rendelet hirdette ki.) 

A helyreállítási munkák 1990 szeptemberében kezdődtek. A torony keresztjét II. János Pál pápa 1990. augusztus 19-én szombathelyi látogatásakor áldotta meg.

56-os és honfoglalási emlékmű a templom mellett

A felújított templomot 1992. szeptember 22-én szentelték fel. Az ünnepi szentmisét dr. Konkoly István szombathelyi és dr. Stefan László kismarton (eisenstadti) megyés püspökök vezette, több ezer hívő jelenlétében.

templomtörténet az osztrák oldalon

Azóta rendszeresek a heti szentmisék. A Szent Imre-templom ma kocsival is könnyen megközelíthető. 

tábla az osztrák oldalon


Források: 
- http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B6n%C3%B6k 
- http://www.bucsujaras.hu/ronok/tortenet.htm 
- Vasi Digitális Könyvtár (1930-as kép)

A rönöki Szent Imre-templom

Hogy kerültem én Rönökre? Még tavaly tavasszal, amikor a pornóapáti Ómajorral foglalkoztam, egy facebookra feltöltött kép alatt alakult ki egy beszélgetés. 

Sibinger János írta: Egyszer "találtam" egy templomot közvetlenül az országhatáron... érdekes történet kerekedett belőle. Akkor még műszaki zár volt, de az osztrákok szerették volna felújítani, használni a magyar területen álló templomot. Az egyház, az akkori püspök nem akart pénzt áldozni rá. Megírtam, Benkő Sanyi megfotózta, és kétoldalú megállapodásként Horn Gyula magyar külügyminiszter és Alois Mock osztrák külügyminiszter a szombathelyi városházán írták alá az okmányokat. Abban a világban ez nagyon érdekes volt. Természetesen a templomot felújították, a torony keresztjét II. János Pál pápa szombathelyi látogatás alkalmával szentelte meg. Miközben alakultak, formálódtak a dolgok érdekes emberekkel találkoztam, például a templom utolsó plébánosával, aki a szentelésre elhozta magával azt a fogót, amivel átvágta magát a "dróton", miközben az ÁVO-sok dörömböltek a plébánia ajtaján... 

Innentől kezdve érdekelt a hely... ősszel oda is értem. (Most meg úgy jutott eszembe, hogy a nemrég bemutatott Határvidék című dokumentumfilmben is szerepel.)

Rönök a 8-as út mellett található, Szentgotthárd közelében. A Szent Imre templom helyén régen egy másik, egy Árpád-kori templom állt. Ez egy viharban annyira megrongálódott 1898. utolsó vasárnapján, hogy le kellett bontani.

Az új templom alapkövét 1902. november 9-én tették le. Az ünnepélyes szertartást Baumgarten Ferenc címzetes kanonok és kerületi esperes végezte, Bartl József szentimrei plébános segédletével. 

a karzat felőli oldal romokban és ma
A templom Baumgarten Sándor építész tervei alapján épült. A munkálatokat Lang József szentgotthárdi építőmester vezette. A Szent Imre templom hossza és magassága 35 méter, szélessége 15 méter. Az építés költsége százezer korona volt. A kőfaragó munkákat olasz mesterek végezték, a három harang Temesváron készült, Novotny Antal műhelyében. 

fotókiállítás a templomban annak szomorú múltjáról
A felszentelésre 1904. pünkösdvasárnapján került sor. Az akkori plébánoshoz, Bartl Józsefhez még négy község tartozott: Borosgödör (Inzenhof), Jakabháza, Rábafüzes és Sándorhegy. 

ilyen volt a vasfüggöny árnyékában

A trianoni békeszerződés után a templom néhány méterre került az új határtól (a magyar oldalon maradt). 

1945 után, mivel a határsávban volt, megtiltották a híveknek a templom látogatását. Egész pontosan 1951. december 9-ig funkcionált templomként, ezen a napon menekült nyugatra a Sibinger János által is említett plébános, Kőmíves János. 


A templom berendezését ezután elhordták, az épületet sorsára hagyták. A határőrség magasfigyelőként használta. 

a szombathelyi székesegyház ábrázolása az egyik üvegablakon


A szomszédos burgenlandi települések lakossága szomorú szemmel nézte a templom pusztulását, és mikor a politikai helyzet lehetővé tette, mozgalom indult a templom megmentésére. 

1990. március 12-én Szombathelyen írták alá az egyezményt a rönöki Szent Imre-templom megközelíthetőségéről a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között. (Magyarországon az egyezményt a 10/1991. (I. 18.) Korm. rendelet hirdette ki.) 

A helyreállítási munkák 1990 szeptemberében kezdődtek. A torony keresztjét II. János Pál pápa 1990. augusztus 19-én szombathelyi látogatásakor áldotta meg.

56-os és honfoglalási emlékmű a templom mellett

A felújított templomot 1992. szeptember 22-én szentelték fel. Az ünnepi szentmisét dr. Konkoly István szombathelyi és dr. Stefan László kismarton (eisenstadti) megyés püspökök vezette, több ezer hívő jelenlétében.

templomtörténet az osztrák oldalon

Azóta rendszeresek a heti szentmisék. A Szent Imre-templom ma kocsival is könnyen megközelíthető. 

tábla az osztrák oldalon


Források: 
- http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B6n%C3%B6k 
- http://www.bucsujaras.hu/ronok/tortenet.htm 
- Vasi Digitális Könyvtár (1930-as kép)

2 megjegyzés: