Új tudományos vizsgálatok segítségével azonosítottak egy több mint 110 éve a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében lévő antik szobortöredéket. A fej nélküli mellszobron látható viseletnek és a szobor anyagának közelmúltbeli vizsgálata során derült fény arra, hogy a szobor Hadrianus római császárt ábrázolja, ráadásul ebből a szobortípusból összesen csak négy darab lelhető fel a világon.

A szoborral az Antik Gyűjtemény Muszeion elnevezésű kamarakiállítás-sorozatának új tárlatán találkozhatnak a látogatók. Ez a sorozat a Múzeum 2018-as újranyitása után indult el, és folytatása nagysikerű elődjének (Az évszak műtárgya, 2003. tél – 2014. tél).

A töredékes mellszobor 1908-ban került a Szépművészeti Múzeumba. Első látásra nagyon kevés tárul fel belőle. A fej hiányzik, a ruhátlan férfi bal vállán csupán egy ruhakapcsoló tűvel rögzített köpenyt látunk, a mellén pedig egy keresztbe húzódó szíjat. Hogyan lehet ebből kitalálni, kit ábrázol a szobor?


A köpeny és a szíj könnyen meghatározható. Az előbbi a római hadvezérek jellegzetes rangjelző ruhadarabja, a paludamentum, az utóbbi pedig egy kardszíj. A büszt tehát harcosként és katonai parancsnokként jeleníti meg az ábrázolt személyt. Hans Rupprecht Goette berlini régész, aki az Antik Gyűjtemény készülő szobrászati katalógusának egyik szerzője, felfigyelt egy további részletre is: a kettős kardszíj megcsavarodik a mellen. Ez a látszólag jelentéktelen apróság segít eldönteni, hogy kiről készült a büszt. A motívum ugyanis mindössze három további római mellképen fordul elő, amelyek fürtös hajú, szakállas ifjút ábrázolnak. A budapesti büsztöt is hasonló fejjel kell elképzelnünk.

Az ifjú könnyen azonosítható római éremképek alapján: Hadrianus császár ő, aki 117–138 között uralkodott (korábban Pannonia helytartója is volt). Ez a portrétípus eltér a császár szokásos ábrázolásmódjától, és csupán két nagyon rövid időszakban fordul elő. Kr. u. 118-ban, amikor Hadrianus trónra került, és uralkodása legvégén. A büszt stilisztikai jellemzői a későbbi keltezést támasztják alá – a szobor tehát Kr. u. 137–138 körül készülhetett.

Egy most lezáruló vizsgálat során a genfi kutató, Danielle Decrouez és munkatársai végigelemezték az Antik Gyűjtemény márványait, hogy meghatározzák, hol bányászták a követ. Sikerült megállapítaniuk, hogy a szobrot göktepei márványból faragták. Ezt a márványfajtát csak nemrégiben fedezték fel Törökországban, az ókori nagyváros, Aphrodisziasz mellett. A Kr. u. 2. században ez számított a legjobb minőségű márványnak, ebből faragták az uralkodó réteg és a császár számára készülő szobrok színe-javát. És végül még egy apróság: hátul a büszt támasztéka gomba alakú. Ezt a formát az athéni szobrászműhelyek használták.


Összegezve tehát: a büszt, amelyet athéni szobrász faragott a legjobb minőségű (göktepei) márványból, Harianus császárt ábrázolja élete végén (Kr. u. 137–138 körül), fiatal harcosként és hadvezérként.

Forrás: Szépművészeti Múzeum

Fejvesztett felfedezés: Hadrianus a Szépművészetiben


A Yes, Gertrude 2019 áprilisában nyílt meg a pesti Kazinczy utcában. A hely megálmodói – Sas Tamás rendező és családja – a szórakoztatás mellett célul tűzték ki, hogy visszaadják a történelmi zsidónegyednek, ami jár: hogy ne csak romkocsmás bulinegyedként híresüljön el a világban és itthon, ne csak az európai viszonyokhoz mérten olcsó alkoholok jussanak eszébe róla a fapados járatokkal csütörtökön érkező és vasárnap távozó turistáknak. Szeretnék visszacsábítani azt a kultúrára szomjazó magyar vendégkört is, akiket a pólyásnak öltözött, legénybúcsúra érkező angol fiatalok elijesztenek a környékről.

Legyen egy hely, ahol hasonló érdeklődésű emberek politikai hovatartozásukat félretéve találkozhatnak, beszélgethetnek! Pont úgy, ahogy a múlt század első felében Párizsban a hely névadója, Gertrude Stein szalonjában, ahol Picassótól Fitzeraldig mindenki megfordult, aki számított.

A Gertrude Szalon programsorozat (együttműködve a Szépírók Társaságával) olyan zenei, irodalmi, filmes élményeket kínál, melyek képesek lehetnek a bulinegyeddel kapcsolatos előítéleteik felülírására. Igényes zenék, beszélgetések a különböző művészeti ágakban tevékenykedő alkotókkal, valamint kiállítások szerepelnek a programban.

A Gertrude Szalon 2019. szeptember 16-án, hétfőn 19 órakor startol, az első esemény a RendXváltás a kultúrában címet viseli. A zenés-filmnézős-beszélgetős est résztvevői: Török Ferenc filmrendező, Vágvölgyi B. András író, mindenes, Darvas Kristóf billentyűs, aki a zenéről gondoskodik. Az est háziasszonya: Bárdos Deák Ágnes énekes, kultúrdíva.

Az est interaktív, lehet bátran kérdezni, legyen ez egy igazi beszélgetés, egy jóízű kultúrtalálka! A belépés ingyenes.


A folytatásban ezen az őszön: Ki volt Szabolcska Mihály? (tragikomikus est); Az utópiák ideje (Mechanikus narancs, 1984, A szolgálólány meséje); A függetlenség ára… 

Másra szomjazunk, mint az angol turisták: vissza a kultúrát a történelmi zsidónegyedbe!


Az üresen, őrzés nélkül álló kastély az ország egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb főnemesi családjának hagyatéka. Az erdődi Pálffy dinasztia egyik ága, a (Teano) Pálffy-Daun család nyaralónak építtette a kastélyt 1890 körül.

 A kastély műemléki védelem alatt áll, a leírás szerint a „Salamon-torony közelében, lejtős, körülkerített telken, szabadon álló, többszintes, lépcsőzetesen tagolt tömegű, középrizalitos, szintenként pártázatos lezárású épület. A főépülethez északról kétszintes, téglány alaprajzú, tagolt tömegű, a főépület architekturális alakítását követő egykori kiszolgáló épület és a parkban kútház kapcsolódik.”


1990-től a Fővárosi Önkormányzat nyaralójaként funkcionált, de azóta már magántulajdonban van. Az épület felújítása korábban elkezdődött, ám végül félbemaradt. A 20 szobás villaépületet 2016-ban 620 millióért hirdették meg eladásra, a jelek szerint sikertelenül.


A történelmi Visegrád a XIX. század második felében egyre inkább kedvelt kiránduló- és pihenőhely lett. A Pálffy család – amely Magyarország híres arisztokrata családja, a XVI. század 80-as éveitől a kiegyezésig a Habsburg dinasztia legjelentősebb támogatói, s a törökellenes harcok idején kiemelkedő szerepet játszottak a haza védelmében – , mint megrendelő, feltételezhetően ragaszkodott az olaszos, nyitott, szellős tömegformáláshoz, az itáliai villák hangulatához. Ezt a tervező a lépcsőzetesen tagolt tömegszerkezettel, a nyitott portikusszal és a hatalmas üvegablakokkal érte el.

A romantikus építészet jellegzetes építészeti elemeinek alkalmazása Visegrádon talán nem is meglepő. A vakívsor gótikus hagyományokat követ; a pártázatok, a pilléres-árkádos nyitott tornác reneszánsz elemek. Az angol tájkertek hangulatát idézi a kútház és a lépcsős feljáró.

Fotó: Rózsa Melinda / Rose





Források: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1lffy_csal%C3%A1d
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11619
https://www.ingatlanbazar.hu/blog/ingatlanpiaci-korkep/1890-ben-epult-visegradi-kastely-elado/

Visegrádi urbex: Pálffy-villa