(Vas Népének írtam, Alonnak fényképeztem)
Ez az emlékkő arra fog emlékeztetni, hogy soha többé ne történhessen meg, amit a nácik 1944-45-ben elkövettek - emelte ki dr. Adi Lang történész a zsidó kényszermunkások emlékkövének avatásán. Beszédet mondott Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke is.
Ez az emlékkő arra fog emlékeztetni, hogy soha többé ne történhessen meg, amit a nácik 1944-45-ben elkövettek - emelte ki dr. Adi Lang történész a zsidó kényszermunkások emlékkövének avatásán. Beszédet mondott Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke is.
A Délkeleti Fal
építésén több ezer munkaszolgálatos zsidó dolgozott, férfiak és nők egyaránt.
Emlékezni nem azért fontos, hogy újra és újra felidézzük a megtörtént
eseményeket, újra és újra felszaggassuk a sebeket. A jelent nem lehet megérteni
a múlt nélkül, s múlt nékül nem lehet jelent sem építeni, szögezte le Siklósi
Vilmos.
A zalaegerszegi hitközségi vezető hangsúlyozta, egyre kevesebben vannak köztünk, akik átélték ezeket a szörnyű eseményeket, ezért fontos, hogy mindig legyenek, akik a túlélőktől átvéve a stafétabotot, hogy emlékeztessenek a múltra.
A zalaegerszegi hitközségi vezető hangsúlyozta, egyre kevesebben vannak köztünk, akik átélték ezeket a szörnyű eseményeket, ezért fontos, hogy mindig legyenek, akik a túlélőktől átvéve a stafétabotot, hogy emlékeztessenek a múltra.
Walter Temmel, a szomszédos Beled (Bildein) polgármestere
felidézte Giora Karny és az őt megmentő Legath család történetét. A
szombathelyi zsidó fiatalember egy barátjával szökött meg a kényszermunkáról,
és a közeli Némethásosban (Deutsch Ehrensdorf) leltek menedékre. Legathék
életük kockáztatásával rejtegették őket, egészen a Vörös Hadsereg
megérkezéséig. Walter Temmel szólt arról is, hogy ezen a tájon évszázadokon
keresztül sokféle nép élt békében egymás mellett, egészen a II. világháborúig.
Négyezer zsidóra és hétszáz romára ma már csak emlékezni lehetséges.
Monyorókerékre 1944 végén és 1945 elején hétszáz, jórészt
magyar zsidót vezényeltek kényszermunkára. A kastély melléképületeiben,
embertelen körülmények között elszállásolt munkaszolgálatosok feladata a náci
birodalom védvonalának szánt, Szlovákiától Triesztig tartó Délkeleti Fal
építése volt. A kényszermunkások közül harmincan itt lelték halálukat, a
többieket 45 márciusában indították útnak nyugatra, a koncentrációs
táborokba...
Sokféle válasz létezik arra, miért nem akadályozta meg a helybeli lakosság a náci rémtetteket. Mi nem ítélhetjük az akkor élt embereket, de bocsánatot kérhetünk", mondta Verena Dunst tartományi képviselő.
Az emlékkőavatáson Johann Weber monyorókeréki polgármester köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek az emlékkőállítás megvalósításában, mindenekelőtt a kezdeményező dr. Michael Muhrnak, a Kulturforum Südburgenland vezetőjének.
A beszédeket követően a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség vezetői koszorút helyeztek az emlékkőnél, amelyet a helyi katolikus plébános és az evangélikus lelkész közös ceremóniával áldott meg.
Sokféle válasz létezik arra, miért nem akadályozta meg a helybeli lakosság a náci rémtetteket. Mi nem ítélhetjük az akkor élt embereket, de bocsánatot kérhetünk", mondta Verena Dunst tartományi képviselő.
Az emlékkőavatáson Johann Weber monyorókeréki polgármester köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek az emlékkőállítás megvalósításában, mindenekelőtt a kezdeményező dr. Michael Muhrnak, a Kulturforum Südburgenland vezetőjének.
A beszédeket követően a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség vezetői koszorút helyeztek az emlékkőnél, amelyet a helyi katolikus plébános és az evangélikus lelkész közös ceremóniával áldott meg.
Soha többé! - Magyar zsidó kényszermunkások emlékköve Monyorókeréken
By admin
Bár a beledi (bildeini) Határélmény-park – egy öt kilométer hosszú tanösvény – már egy évvel ezelőtt megnyílt a látogatók előtt, a projekt igazán csak most fejeződött be. Egy együttműködés keretén belül az osztrák Bundesheer szállította a faluba a II. világháborús szovjet T-34-es harckocsi („тридцатьчетвёрка”) roncsát. A történelmi emléket a Bécsi Hadtörténeti Múzeum bocsátotta Bildein rendelkezésére.
A Határélmény-park egyik állomása a II. világháború alatt a burgenlandi-magyar határon (a Dél-Keleti Fal / Südostwall itteni szakasza mentén) történt eseményeket mutatja be. Rengeteg áldozatot követelt, hogy kiépítsenek egy katonai szempontból végeredményben hatástalan védelmi létesítményt.
A T-34-est mint kilőtt tankot állították ki, és az ilyen harcállások működési módját illusztrálja; egyszersmind a háború borzalmainak jelképe is.
Kapcsolódó bejegyzések:
A bildeini Határélmény-park
Nemesmedves, az egykori propagandafalu (itt a falu közepén áll egy T-34-es)
20 tonnán túli határélmény Bildeinben
By admin
A szabadtéri múzeum a dél-keleti fal
építésében részt vett több tízezer kényszermunkásnak, köztük
a rohonci keresztpajtánál egy éjszaka alatt lemészárolt 180
magyar zsidónak állít emléket.
Rohoncon 1991-ben indult el a
kezdeményezés, hogy a náci uralom rémtetteire és az 1945
márciusában történt mészárlásra emlékezzenek. 1992-ben
alakult meg a RE.F.U.G.I.U.S Egyesület. 1993-ban megvásárolták a
keresztpajtát. Két évvel később, a mészárlás
50. évfordulóján felavatták Karl Prantl emlékkövét, amely
kiegészíti az emlékhelyet. Azóta minden év márciusában
megemlékeznek a helyszínen a tömeggyilkosság áldozatairól.
Az egyesület azon fáradozik, hogy az emlékhely olyan élő mementó legyen, amely különféle rendezvényeknek (jótékonysági koncerteknek, kiállításoknak, szimpóziumoknak) is otthon ad. 2000-ben újabb telekvásárlással bővítették az emlékhely területét, majd juharfákat telepítettek. Felmerült egy múzeum ötlete, amely a dél-keleti fal építése áldozatainak állítana emléket. 2009-re összeállt a szakmai koncepció, a finanszírozás nem volt még biztosítva. Ez valósult meg mára, uniós és osztrák állami, tartományi és privát támogatással (a teljes költség 400.000 euró). A szabadtéri múzeum avatására 2012. március 25-én került sor.
Az újonnan létesített szabadtéri múzeum tablókkal, videókkal és tárgyi emlékkel dokumentálja, mi vezetett oda, hogy 1944-45-ben civilek, vendégmunkások és kényszermunkások a dél-keleti falat megépítsék. Közülük tízezrek, magyar zsidók számára mindez gyötrelmeket és halált jelentett, az építkezés során, vagy a mauthauseni koncentrációs táborba tartó halálmenetekben.
A rohonci Kreuzstadl / Keresztpajta Emlékhely
By admin
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

