A Felszabadulás utcán kell lefordulni a 8-asról Vasszentmihályban, ha valaki a Körmend és Szentgotthárd között található Nemesmedvesre igyekezik. Ennek folytatása, keskeny, de aszfaltozott út vezet az erdőn át a faluba. Nincs nagy forgalom. Miért is lenne, zsákfalu. Az erdőn túl már Ausztria.
A helységnévtábla a Fő utca 1. előtt áll, takaros kis kertecskében. A tábla két széléről is virágtartók lógnak. Térerőm nincs, egy árva lélekkel sem találkozom. A szomszédok biztos nem zavarnak senkit, olyan messze vannak egymástól a házak. Száz évvel ezelőtt még négyszázan laktak itt, a sváb falunak (német neve Ginisdorf) volt iskolája, kocsmája is – ma húszan. De volt idő, amikor mindössze négyen éltek itt. Ennek legfőbb oka a töbséget alkotó, német ajkú lakosság 1940-es években történt kitelepítése. A légifelvételeken jól kivehetők az egykori házak nyomai, amiket mára benőtt a fű. A szomszédos Magyarbüksből (Ungarisch Bieling) ennyi sem maradt, a hajdani falu maradványait
csak a szomszédos erdő mélyén találhatja meg a turista. Magyarbüks a mai térképeken már nem szerepel.
A szocialista rendszerben hivatalosnak számított a legenda, hogy 1945. április 4-én itt szabadult volna fel az ország a német megszállás alól, hogy Nemesmedvesnél űzték volna ki az utolsó német katonát a szovjet hadsereg hősei.
Nemesmedves, az egykori propagandafalu
By admin
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
