Orbán Viktor folyamatosan bizonyítja: képtelen kezelni a menekültválságot. Alkalmatlan egy európai ország vezetésére. Egy svindler, egész egyszerűen.

Mindazok szemében, akik kiállnak a menekültek mellett, ő és kormánya már a gyűlöletkampány kezdetén megbukott. 

És megbukott azok szemében is, akik kiskutyaként lihegték a nyomában: kerítést! kerítést! Lófaszt nem ér a kerítés, a menekültek itt vannak. 

Még, mondhatjuk. Átmenetileg. De jönni fognak helyettük újak. 

Orbán Viktor egyetlen dolgot tehet, hogy ne rontsa tovább a helyzetet: szép csendben elindul maga is, akár gyalogszerrel, amerre lát. 

Amíg még békében megteheti.

Budakeszin járunk, Máriamakk felé, kertes-hétvégi házas környéken. Egész pontosan az Alkony és a Skót utcák sarkán. 

„Az itt bemutatott pár relikvia utolsó hírmondó, egy folytonosan változó (mások szerint fejlődő) világ letűnésének tanúja. A gyűjtemény felhívja a figyelmet az örök pusztulásra, ami sajnos a pusztulásnak emlékét őrző mementókra, múzeumokra, könyvtárakra is vonatkozik. (…) A ház mögötti fészerben talált anyagokat kiegészítettem a Csobánzhegyi „Armida”-kastély leégett múzeuma Elektrotechnikai Osztályának pár roncsokból restaurált anyagával, amit a romák már nem bírtak a pusztulás után elhordani a „MÉH”-be, valamint néhány ajándékkal is bővült a kollekció.” 

Az installáció megalkotója Szirmai Gábor, a fentebb idézett sorok tőle, a helyszínen olvasható tájékoztatóból valók.

De ezt látni kell...

Neunkirchen egy tizenkétezres városka Alsó-Ausztriában, kb. húsz kilométerre dél-nyugatra Bécsújhelytől.

Neunkirchen a Wikipédián

Van még kérdés?

Színes krétarajzokkal dobták fel az egyik gyalogos aluljárót a környékbeli gyerekek. 

A Kővirág sort a Vasvirág sorral a vasúti sínek alatt összekötő aluljárót elnevezték Csodabarlangnak, az albertfalvi oldalon szép napot is kívántak a járókelőknek. 

(Mobilfotók.)

Hihetetlen, de nagyon úgy tűnik, igaz: egy kapitalista francia cég gyártotta le a kommunista Magyar Népköztársaság embertelen vasfüggöny-faoszlopainak egy részét 1966-ban. Az is kiderült, hogy az oszlopokat úgy impregnálták, hogy akár 100 évig is megőrizzék állagukat. A valóban szenzációs felfedezés napjainkban esett meg a Ság-hegyen - Kozma Gábor írása a Körmendi Híradó 2015. augusztusi 14-i számában. Az újság itt elérhető pdf-ben, cikk a 6. oldalon.