Kabold (Kobersdorf) első írásos említése 1229-ből származik, Kabolt formában. A város helyén valószínűleg már a 9. században, a Karoling korban létezett egy település. A vízivárát a környéken birtokos Posa család építette 1222 és 1229 között, mai formáját a 16-17. században nyerte el. Évszázadokon át Esterházy-birtok volt. Kaboldnak 1910-ben 1267 lakosa volt, túlnyomórészt németek (a magyarok száma 41 volt). Trianonig Sopron vármegyéhez tartozott, azóta Burgenland része.
.jpg)
A kaboldi zsidó hitközség 1526-ban vagy 1527-ben alakult, amikor a mohácsi vész után a Sopronból elűzött zsidóság itt lelt menedékre. Ahogy Kismartonnak (Eisenstadt) és Nagymartonnak (Mattersburg), úgy Kaboldnak is kellett legyen zsinagógája, temetője, rabbija, saktere és bírósága a már 16. században. 1569-ben 18 családot számlált a közösség, hét házban. 1828-ben 746 zsidó élt Kaboldon. A létszám 1934-re 172-re csökkent, ami még mindig a teljes lakosság 13 százalékát tette ki. A kaboldi zsidókat „féloldalasaknak”, „egyoldalúaknak” („die Einseitigen”) nevezték, mert a közösség házai – élettere – a régi kastély lábához, egy kanyarulatba, kis helyre korlátozódott.
Kabold híres ásványvizének köszönhetően népszerű gyógyhelynek számított a Seva Kehilosz (Hét Hitközség, Sopron és Moson megyék zsidó hitközségei) körében, a nyári vendégek között sok volt az ortodox zsidó.
A várral szemközt 1860-ban historizáló stílusban épített zsinagóga renoválása sok év óta zajlik. 1938-ban a német csapatok a bevonulás után súlyosan megrongálták, de megmaradt – a Seva Kehilosz zsinagógái közül egyetlenként. A nemzetiszocialista időket évtizedeken keresztül az enyészeté volt. 1995-ben vásárolta meg a megőrzésére és kulturális célokra történő hasznosítására létrejött kaboldi egyesület. Műemlék.
A kaboldi zsinagóga
By admin
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
