Hosszú évtizedek munkája van Salamon Nándor könyvében, amit Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban mutattak be október végén. A lexikonban helyet kaptak nem csak a hagyományos értelemben vett képzőművészek, de például harangöntők, kártyakészítők is. 

Salamon először Győr-Sopron-Moson megyére kiterjedő adatbázisban gondolkodott, de menet közben kiderült, a művészek mindig is jöttek-mentek, egy lexikonban sem lehet őket ilyen szűk határok közé szorítani. Így lett kisalföldi a gyűjtemény, beleértve a Felvidék egy részét (Csallóköz) és Burgenlandot is. 

Időben egyszerűbb volt meghúzni a határt, a 16. századtól kezdve szerepelnek az alkotók, mivel akkortól kezdték a művészeket nevükön nevezni. 

Szerepelnek a kötetben olyan nyalánkságok is, mint a győri felszabadulási tárlatok története – ez olyan téma, ami más könyvben nem található meg, csak a korabeli sajtóban. Jutott tér a sajtónak is: szócikk lett például Bertalan Lajos, aki az 1960-70-es években tudósított kiállításokról a Vas Népében. 

A Kisalföldi művészeti lexikon 500 példányban jelent meg „Európa legnagyobb falusi könyvkiadója”, a vasszilvágyi székhelyű Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában. 

Egyszemélyes lexikon (vagyis Salamon Nándor egyedül állította össze) lévén persze felfedezhető benne a szerző személyes ízlése is. Ő maga azt mondta a könyvbemutatón: „tudatosan törekedtem arra, hogy magyarul írjam, és hogy olvasható legyen…” 

PS. Benne van a Steko is! 

könyvajánló: kisalföldi művészeti lexikon


Hosszú évtizedek munkája van Salamon Nándor könyvében, amit Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban mutattak be október végén. A lexikonban helyet kaptak nem csak a hagyományos értelemben vett képzőművészek, de például harangöntők, kártyakészítők is. 

Salamon először Győr-Sopron-Moson megyére kiterjedő adatbázisban gondolkodott, de menet közben kiderült, a művészek mindig is jöttek-mentek, egy lexikonban sem lehet őket ilyen szűk határok közé szorítani. Így lett kisalföldi a gyűjtemény, beleértve a Felvidék egy részét (Csallóköz) és Burgenlandot is. 

Időben egyszerűbb volt meghúzni a határt, a 16. századtól kezdve szerepelnek az alkotók, mivel akkortól kezdték a művészeket nevükön nevezni. 

Szerepelnek a kötetben olyan nyalánkságok is, mint a győri felszabadulási tárlatok története – ez olyan téma, ami más könyvben nem található meg, csak a korabeli sajtóban. Jutott tér a sajtónak is: szócikk lett például Bertalan Lajos, aki az 1960-70-es években tudósított kiállításokról a Vas Népében. 

A Kisalföldi művészeti lexikon 500 példányban jelent meg „Európa legnagyobb falusi könyvkiadója”, a vasszilvágyi székhelyű Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában. 

Egyszemélyes lexikon (vagyis Salamon Nándor egyedül állította össze) lévén persze felfedezhető benne a szerző személyes ízlése is. Ő maga azt mondta a könyvbemutatón: „tudatosan törekedtem arra, hogy magyarul írjam, és hogy olvasható legyen…” 

PS. Benne van a Steko is! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése