Perchtenlauf - Démoni maskarások vonultak Nagysároslakon

Alpesi népszokás a Perchtenlauf (leginkább krampuszjárásnak lehet fordítani), a hozzánk közel eső vidékeken ritkán adódik alkalom részesének lenni. 

A germán mitológia egyik ijesztő női alakja Perchta, a hagyomány neve tőle eredeztethető.

A hatalmas maszkokat viselő alakok ezer év óta decemberben jelennek meg. Kinézetük olyan, mintha krampuszok és busók démoni ivadékai volnának. 

A burgenlandi Nagysároslakon (Moschendorf, Szentpéterfától pár kilométerre délre) december 14-én késő délután tűntek fel a jelmezesek, több mint hatvanan. A faluközpontban este tűzijáték és hajnali tartó mulatság volt.

A szakadék két oldala

Carlos No: Canyon

Az ArtMarket Budapest keretében volt látható a La Grande Migration című kiállítás a Millenárison a hétvégén, ott futottam bele ebbe a kifejező műbe. A két végpont között jó pár méter kötél húzódik, úgy kell elképzelni.

Jótékonysági célú adventi vásár Bildeinben

Egy elveszett világ képei – a Centropa utazó kiállítása Szombathelyen

Lánctalpas traktort vezető urat látunk egy 1930-ban készült felvételen. "A képen apám a Budapesti Tenyészállat Vásáron mutatja be a Caterpillar cég egyik gépét. Nagybirtokokon, mezőgazdasági vásárokon tartott traktorbemutatókat. Apám perfekt német volt és jó megjelenésű, valószínűleg ennek is szerepe volt abban, hogy a Caterpillar őt bízta meg, hogy bevezesse Közép-Európába a lánctalpas traktort" – olvashatjuk a kép mellett Domonkos István visszaemlékezését, aki szüleivel együtt egy védett házban vészelte át a háborút. 

 Tornaöltözékes fiúk vonulnak egy 1942-ben, Pápán készült fényképen. Dr. Berecz Endre története: "Éppen tornavizsgára megyünk a gimnáziumból. A kép közepe táján a szemüveges fiú én vagyok. Katolikus gimnáziumba jártam, mert apámnak az volt a mániája, hogy papokhoz ad, mert azok a tanítással foglalkoznak, nincs családjuk. Én voltam egyedül zsidó. Még első osztályos koromban elkezdtek zsidózni, és ezt meghallotta az osztályfőnök. Óriási ribilliót csapott, hogy ha ő még egyszer meghall ilyesmit... Ez volt az első és a gettóig az utolsó antiszemita atrocitás, ami engem ért." Berecz Endre munkaszolgálaton volt, Németkéren szabadult fel. 

A Történetek egy családi albumból című kiállítás betekintést enged abba a 220, magyar nyelven készített interjúba, melyeknek alanyai részint Magyarországon, részint a mai Szlovákia, Ukrajna, Szerbia és Románia területén élő, magyar ajkú zsidók voltak. 

E vidékek zsidó közösségei szinte mind elpusztultak a holokauszt idején. Mára alig maradtak túlélők, akik hitelesen beszélhetnek arról, milyen volt az élet a háború előtt. Ha már ők sem lesznek köztünk, elvész egy nagyon fontos fejezet Magyarország történelméből. 

A vállalkozás célja az volt, hogy az új technológiákkal megmentsék és megőrizzék az emlékeket, régi családi fényképeket. Az összeállítást készítő Centropa (zsidó családtörténeti nonprofit intézmény) weboldalán közel 5000 digitalizált fotót és okmányt tár az érdeklődők elé, az 1870-es évektől egészen napjainkig. Ezekből válogatták a most Szombathelyen látható kiállítás anyagát. 

A tablókon megannyi magával ragadó történet tárul elénk a gyermekkorról, az iskolás évekről, szerelemről, házasságról, családról, és arról, kinek-kinek hogyan sikerült túlélnie a holokauszt borzalmait és újrakezdenie életét. A kiállítás egyszerű emberek történeteit dolgozza fel, olyanokét, akik akár a szomszédaink is lehetnének: pékek, gyári munkások, tanárok, ápolónők... hétköznapi magyar emberek. 

A Centropa magyar nyelvű archívumából válogatott utazó kiállítás januárig látható Szombathelyen, a Weöres Sándor Színház aulájában. Hivatalos megnyitója a hétvégén zajlott Tolerancia Fesztiválon volt, kommunikáció szakos hallgatók a következő hetekben-hónapokban tárlatvezetéseket fognak tartani. 

A Centropa oldala: http://www.centropa.hu/

Feljegyzések a frontvonalról - Németh Antal naplója

Németh Antal, a Vasvári Újság alapítója és főszerkesztője, a Vasvári Múzeum megalapítója 45 hónapos frontszolgálata alatt végig naplót vezetett az I. világháborúban. 

Feljegyzéseit most dédunokája dolgozza fel, jövőre szeretné könyv formájában megjelentetni. részletekért katt az itt megjelent írásomra

Bécsben ünnepelték a legnagyobb magyart

Az ünnepség szeptember 21-én, szombaton volt, a cikket a Vas Népébe írtam, utána hétfőn jelent meg.

A szociáldemokrácia előfutára és kozmopolita reformer – ilyennek látják Széchenyit

Széchenyi István gróf születésének 222. évfordulójára szerveztek megemlékezést a döblingi szocialisták és a zöldek.

A reformer mellszobra az egykori Görgen elmegyógyintézet épülete (ma: kerületi bíróság) előtt áll Bécs 19. kerületében, az Obersteinergasse végén áll. A szűk utca elején kordon és rendőrök, precízen megadják, hol lehet parkolni. Amerikai követségi lakások, nyugdíjas otthon és bírósági épületek vannak a környéken

Az egykor tizenegy különálló településből álló Döbling most építi a testvérvárosi, akarom mondani, testvérkerületi kapcsolatokat Budapest XIX. kerületével, Kispesttel. A legnagyobb magyar remek találkozási pontnak bizonyult. Legalább ilyen fontosak azok a kapcsolatok, amelyek az osztrák és a magyar zöldek között vannak már évek óta. Az előbbi kontaktus okán Gajda Péter kispesti polgármester, utóbbi révén a Vas és a Győr-Sopron-Moson megyei LMP képviselői is részt vettek a szombati Széchenyi-ünnepen.

Szombathelyről Horváth Zoltán önkormányzati képviselő, valamint György István Péter és György Gábor vettek részt. Útközben Bécs felé megálltak Nagycenken is, ahol koszorút helyeztek el Széchenyi István szobránál.

A döblingi emlékhelynél rövid üdvözletek hangzottak el mind az osztrák szervezők, mind a magyar vendégek részéről, majd megkoszorúzták Széchenyi mellszobrát. (Azt csak nagyon halkan jegyezzük meg, hogy a szemetet valaki igazán összekapkodhatta volna előtte. Az egész gesztust most tekintsük fontosabbnak.)

Tolerancia Fesztivál, Szombathely, 2013. november 15-16.

A mi városunkban: soha!

kulturális programok a tolerancia jegyében

Az Egyesült Államokból induló mozgalom, a „Not in our Town”, Magyarországon is időszerűvé vált. A közelmúlt történelme során sem ismeretlen negatív diszkrimináció az utóbbi években ismét nehezíti a hazánkban élő kisebbségek életét. Mintha a demokrácia csak a tökéletes állampolgárokra vonatkozna. A rendezők fontosnak tartják olyan kulturális és közéleti programok szervezését, melyek hangot adnak az elhallgattatott másságnak, párbeszédet kezdeményeznek a társadalom befalazott színterei között, oldják a megkülönböztetésekből eredő feszültségeket és kézfogásra invitálják a társadalmi diverzitás szereplőit.

A Szombathelyen 2013. november 15-16-án megrendezendő Tolerancia Fesztivál, „A mi városunkban: soha”, a kisebbségi kultúrák, különösen a zsidó és roma kultúra, találkozási helye, a közöttük kialakuló párbeszéd színtere. A szombathelyi Weöres Sándor Színház, a zsidó hitközség, a városi és megyei roma önkormányzat ad teret és időt erre az eddig elhanyagolt párbeszédre, a kulturális programokra, és várja városunk lakóit a közös eszmecserére, az igényes együtt ünneplésre, szórakozásra.

A rendezvény szervezői a Savaria Egyetemi Központ kommunikáció szakos diákjai és tanáruk, Murai Gábor.

November 15., péntek

14:00 Megnyitó a Weöres Sándor Színházban, Karyn Posner-Mullen (sajtó- és kulturális tanácsos, Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége) és dr. Puskás Tivadar (Szombathely város polgármestere)

A Centropa kiállítás megnyitása: „Zsidó örökség Magyarországon”.

„…együtt maradni…” Nők a holokausztban. Pécsi Katalin kiállításának megnyitása.

Állófogadás

16:00 Romano Teatro Színház: Antigonén - rockmusical

20:00 Karaván Família Együttes, Kopár Antal és zenekara - autentikus roma zene.

November 16., szombat

10:00 Ferkovics József kiállítása a Szombathelyi Zsidó Hitközség házában

11:00 Uccu Alapítvány három órás projektje: „Roma menekültek” - kiállítás, vetítés, előadás

15:00 „Not in our Town” - Matt Tullis (Marshalltown, Iowa), Szombathely tolerancia testvérvárosának előadása a „Not in our Town!”amerikai mozgalomról és az iskolai erőszakról. Vendégek: Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség vezetője, dr. Murai Gábor egyetemi tanár, Daróczi Ágnes, a Roma Institutio Alapítvány vezetője, Ferkovics József képzőművész, Horváth Aladár, a Roma Polgári Mozgalom alapítója és vezetője.

17:30 Horváth Aladár: Dalok a jégveremből - zenés előadás a roma holokauszt emlékére

19:00 Daróczi Ágnes Bari Károly költő verseiből összeállított műsora

20:30 Szilvási Gipsy Folk Band együttes - autentikus roma zene és világzene

Lírai ív Csernyivcitől Monyorókerékig: Rose Ausländer versei a Kultúrfórumban

A berlini Margarete Hamm olvassa fel Rose Ausländer verseit október 5-én, szombaton a Kultúrfórumban.

A költőnő 1901-ben született Rosalie Beatrice Scherzer néven a bukovinai Csernyivciben, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. A család az I. világháború alatt előbb Budapestre, majd Bécsbe menekült.

Rose 1921-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol hamarosan megjelentek első versei. 1923-ban hozzáment Ignaz Ausländerhez, majd három év múlva elváltak.

1931-ben Rose visszatért szülőföldjére. A II. világháború alatt kényszermunkán volt, majd a gettóban. Végül egy pincében bujkált.

A háború után ismét New Yorkba ment, de sosem tudott ott igazán otthonra lelni. 1964-ben Bécsbe költözött, majd egy év múlva Düsseldorfba, ahol haláláig (1988) élt.

Rose Ausländer több mint ezer verset írt. Az emberi lét alapkérdései foglalkoztatták, feldolgozta tapasztalatait és az átélt szenvedéseket. Lírája tükrözi a világmindenség, a természet és az emberek szeretetét is. Ismertté csak a hetvenes évek közepén vált, attól fogva számos elismerésben részesült.

A szombaton Monyorókeréken fellépő színésznő, Margarete Hamm évek óta intenzíven foglalkozik Rose Ausländer életével és munkáival.

Az irodalmi est 2013. október 5-én 19:30-kor kezdődik. 

2013. szeptember 27.: a nagy menekülés Szalónakra

A tavalyi „Menekültek hosszú napja” négyezer látogatót vonzott a burgenlandi kisvárosba, ahol 2013. szeptember 27-én, pénteken ismét sok-sok ismeret és információ hangzik majd el a menekültek, menedékkérés, bevándorlás témakörében. 

Az idei rendezvényen – amelyre ingyenes a belépés – 28 változatos programból válogathatnak a látogatók. A felolvasások, kiállítások, focitorna, jam sessionök és mozifilmek betekintést nyújtanak az Ausztriába érkező menekültek életébe és világába. 

Levetítik Peter Wagner A vashatár (Die eiserne Grenze) című filmjét is, amely egy kalandvágyó osztrák tanárnő és egy magyar határőr kapcsolatáról, egyben a politikai rendszerek közötti átmenetről szól. A film az evangélikus lelkészi hivatalban lesz látható, este 7 órától. 

A nap szervezője az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, együttműködésben több mint negyven partnerrel. 

15 000 eurós nyomravezetői díj - FRISSÍTVE!

Két igen értékes John Deere traktort loptak el az ausztriai Borosdból (Weingraben). Nem ez volt az első eset, a szálak Magyarországra vezetnek.

Gsertz gazda 15 000 euró nyomravezetői díjat ajánlott fel. A lényeg röviden az Alonon, részletesebb cikk a Vas Népében, online verziójáért ide katt. 

FRISSÍTÉS, 2013. augusztus 30., 11:58

A traktorokat megtalálták tegnap, az osztrák határhoz közeli, Győr-Moson-Sopron megyei Hegykő külterületén, 80 kilométerre attól a helytől, ahol utoljára felbukkantak a lopást követő reggelen, mielőtt hosszú időre nyomuk veszett. 

A két munkagépre a 85-ös út közelében, az erdőben bukkant rá egy osztrák nyomozó, bejelentés alapján. Az informátornak jár a nyomravezetői díj, de nem szeretne a nyilvánosság elé állni. Gsertzék már haza is vitték Ausztriába a John Deere-eket.

Osztrák-magyar nyári egyetem Szombathelyen

Nem csak a tanároktól, de egymástól is rengeteget tanul az itt töltött hetek alatt az a 24 magyar és 24 osztrák diák, akik részt vesznek a kétnyelvű nyári egyetemen. 

A rendszerváltás után indult, minden évben megrendezett program eleinte Szegeden volt, majd Szombathelyre költözött, a határ közelsége miatt. Idén jubilálnak, hiszen ez már a tizedik nyári egyetem a városban. 

A nyári egyetemről a Vas Népének írtam.

végképp eltörölni... kiállítás, osa, centrális galéria (képsorozat)

A kiállításon mintegy 300 olyan plakát és hirdetmény látható, amelyek az 1949 és 1989 közötti korszakban születtek: a pártállami korszak politikai progandájának dokumentumai, a követendő életformát, közerkölcsöt, életmódot hirdető poszterek, illetve a korszakban bemutatott filmeket vagy más kulturális eseményeket propagáló hirdetmények. 

A plakátokhoz kapcsolódó filmválogatás az 1949-es sztálinista alkotmány elfogadásától az 1980-as évek közepéig szemlézik az új "szocialista" rendszert éltető, a szocialist építőmunka meghitt családias idilljét, folyamatos sikereit ünneplő dokumentum- és propagandafilmekből. 

A kiállítótérben elhelyezték az alaptörvény korabeli asztalát, amelyen brosúrák, népszerűsítő kiadványok, előadások, ünnepi szónoklattervezetek magyarázzák az új sztálini alkotmány forradalmi jelentőségét. A kiállított dokumentumokat a 2010-ben elfogadott Nemzeti Egyetértés Nyilatkozata és a 2011-ben elfogadott Nemzeti Hitvallás passzusai színesítik. 

Kurátor: Kende Tamás történész. Nyitva 2013. június 20-tól július 28-ig. OSA, Centrális Galéria. A kiállítás hétfő kivételével 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható.

A határeset ajánlja: Szülők nélküli vidék

Andrea Diefenbach Szülők nélküli vidék (Land ohne Eltern) című sorozatában Moldova délkeleti részén fekvő falvakat keresett fel, ahonnan a munkanélküliség és a szegénység elől külföldre menekültek a munkaképes felnőttek, a gyerekek pedig otthon maradtak, ráutalva arra, hogy nagyon gyorsan felnőjenek. Fotók és további részletek a 444-en. 

Andrea Diefenbach honlapja

2013. július 1.: Horvátország is EU-tag lesz

Déli szomszédunk július 1-jétől huszonnyolcadikként válik az Európai Unió teljes jogú tagjává, ennek megfelelően az utazókat érintő jogszabály-változások is életbe lépnek jövő hónaptól. 

A legfontosabbakat ezek közül összeszedtem egy cikkbe, plusz hogy hogyan ünnepelnek, katt érte.

Határátkelőt tessék, ingyen van!

Megszabadul a használaton kívüli határátkelőktől a burgenlandi tartomány. Annak adják az építményeket, ingyen, aki vállalja a bontást és az elszállítást.

A részleteket megírtam a Vas Népében. 

Kapcsolódó bejegyzések: 
Elhagyott határátkelők

Tétlen határátkelő

Határtalanul - gimnazisták közös programja Budapesten és Aradon

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Együttműködés gimnáziumok között című pályázati felhívására a budapesti Arany János Általános Iskola és Gimnázium által benyújtott Mai Márciusi Ifjak című pályázatot a kiíró 1 220 000 forint összegű támogatásban részesítette. A pályázat célja a határon túli, magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülése, a magyarországi és külhoni fiatalok közötti kapcsolatok kialakulása, személyes találkozók, valamint a diákok közösségi szerepvállalásának elősegítése. Szerdán számolnak be a közösen elért eredményekről.

A projekt programjának előkészítő foglalkozásának a legfontosabb feladata volt ráhangolni a budapesti diákokat az aradi diákokkal és a tanárokkal való találkozóra. Megismertetni a gimnazistákat a határon túli magyarok történelmével, életével, szokásaival és mindennapjaival. Erősíteni az összetartozás érzését. Elsajátítani a márciusi ifjak hősi viselkedését.

„Akkoriban, amikor én voltam fiatal, nem nagyon beszéltek a Trianonról. (…) Az érdélyiek bozgoroknak hívták a kintrekedt magyarokat, ami annyit jelent románul: hazátlan. Nem volt szabad magyarul beszélni, de nem csak Romániában, hanem a többi velünk határos országban sem, ahol az országhatár mellett rengeteg magyar élt, sőt voltak magyarlakta települések is. Ha pedig mégis beszéltek, akkor megverték őket. (…) Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, becsüljük meg a kultúránkat és ne hagyjuk, hogy elkallódjon!” (Novák János, a Sashegyi Arany Iskolaalapítvány Kuratóriumi elnöke, a Sashegyi Néptáncegyüttes mentora, Erdély szakértője)

vivart! fesztivál '13

VivArt! Fesztivál '13, azaz kulturális fieszta, a kreativitás ünnepe Budapest multikulturális negyedében – zene, urban design, fashion, performansz, kiállítás, tánc – 2013. május 25.-június 2., Budapest, VI-VII. kerület

A kilenc napos hagyományteremtő fesztivál – amely az Urbitális Majális idei kiemelt programja is egyben – egy olyan vízió és civil kezdeményezés, amely a VI. és a VII. kerület, illetve általában Budapest lakói számára kívánja visszanyerni a városrész örökségét, a történelmi területeket, a városi látképet, a városi életminőséget, a kerület(ek) szellemét, spiritualitását, és megteremteni a korszellem igényelte funkcionalitást és gazdasági prosperitást.

A VivArt! egy kizárólag civilek és önkéntesek által életre hívott, külső anyagi támogatás nélkül megvalósuló belvárosi „házibuli”, amelynek központi témája a VI. és VII. kerület kreatív újjáélesztése, a két kerület újragondolása. Az idei évben ennek a tervezett revitalizációnak és egyben újratöltésnek az első lépése történik meg a fesztiválon keresztül, párhuzamot vonva Barcelona és Budapest között és mintegy példaként állítva a fesztivál kiemelt vendégeit, a meghívott spanyol művészeket, a kultúra területén tevékenykedőket, és urbanista szakembereket a hazai fejlődési irányok kijelöléséhez.

Ízelítő az eseményekből: Menyus kiállítása a Gödörben, Király utcai dúcok festése, vezetett városi séták, Lakatos Márk katalán gourmet-art-showja, divattervezők bemutatkozása, bográcsozás a spanyol vendégekkel, Van Gogh álmai 3D kiállítás a VAM Design Centerben... 

A részletes program a fesztivál facebook-oldalán: http://www.facebook.com/vivartfesztival

Porrá leszünk – látogatás a csömöri krematóriumban

Nyílt napot hirdettek, nem hagyhattuk ki. A morbid poénokon (a látogatóknak kitett pogácsa vajon hamuban sült pogácsa-e, kijelölt dohányzóhelyek és hamutartók kérdésköre) túl két órás látogatáson vettünk részt, az igazgató idegenvezetésével. Haláli hely.

Bár a kemencéket gázzal fűtik fel, az elhunytakat nem közvetlen gázlángon hamvasztják. A samott annyira felmelegszik, illetve meg is tartja a hőmérsékletet, hogy a 700-1100 fokos hőmérsékleten, ami az égéstérben van, öngyulladás következik be. 

Az elhunytakról hamvasztás előtt minden nemesfémet eltávolítanak, az értékek nyilvántartása végett (a hozzátartozók netán keresnék), de az implantátumok maradnak. A szilikon elég, az orvosi fémek egyben maradnak, azokat kiszedik a hamvak közül. A hamvasztókoporsóból - ami egy egyszerű szerkezet, nyárfából és/vagy papírból, és csak arra szolgál, hogy a személyzetnek ne kelljen közvetlen a holttestekhez nyúlni - nem marad semmi. 

Ilyen volt az idei Bortavasz :-)

Beszámoló, képgaléria az Alonon.

Programajánló: Vándorboy előadása Szombathelyen

Vándorboy – Közép-Ázsia – Csonka Gábor előadása – 2013. május 7., kedd 18.00,  AGORA – Szalon

Vándorboy, a legtöbbet utazott magyar hátizsákos utazó a világ tetejére kalauzol el bennünket. Ízelítőt kapunk Kazahsztánról, illetve a tadzsikisztáni Pamír hegység környékéről, melyek kultúrája és népei kevesek számára ismertek. A rendezvényre a belépés ingyenes.

Csehszlovákia kettéosztását először Václav Klaus javasolta

Prága, 2013. április 29., hétfő (MTI) - Csehszlovákia kettéosztását önálló Csehországra és Szlovákiára 1992-ben a hivatalos tárgyalásokon első ízben Václav Klaus akkori cseh miniszterelnök javasolta - állítja Michal Kovác volt szlovák államfő abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh lap közölt hétfőn. 

Prága és Pozsony között azután kezdődtek tárgyalások a szövetségi csehszlovák állam további sorsáról, hogy az 1992-es tavaszi parlamenti választást Csehországban a Polgári Demokratikus Párt (ODS), míg Szlovákiában a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) nyerte. A Václav Klaus, illetve Vladimír Meciar vezette tömörülések és kormányok jövőképe jelentősen eltért egymástól, ezért a felek hivatalos tárgyalásokat kezdtek Csehszlovákia jövőjéről. 

Kovác szerint a szlovák fél államszövetséget akart, amelynek keretében a nemzeti államok nagy önállósággal bírtak volna. A cseh fél ezzel az elképzeléssel nem értett egyet, míg a szlovákok számára a szövetségi berendezkedés fenntartása volt elfogadhatatlan. Klaus ekkor azt mondta, hogy "az egyetlen, amiben egyetértünk, az a kettéosztás (Csehszlovákiáé)" - állítja az önálló Szlovákia első elnöke. Hozzátette: a szlovák felet ez meglepte, gondolkodási időt kért, "majd a szétválás javaslatát végül elfogadtuk" - jelentette ki Kovác. 

Csehek és szlovákok körében általában az a meggyőződés él, hogy Csehszlovákia kettéosztását elsősorban a Vladimír Meciar vezette szlovák fél szorgalmazta, bár néhány szlovák politikus ismételten azt állította, hogy ez nem így volt. A tárgyalások hátterének összes dokumentuma azonban ma sem ismert. 

Kovác azt is elmondta, hogy a szlovákiai magyarság politikai képviselői ellenezték Csehszlovákia felosztását, mert a szövetségi állam keretében "nagyobb biztonságban érezték magukat". Hogy miért volt ez így, azt tőlük kell megkérdezni - jegyezte meg Kovác, aki 1993 és 1995 között az új Szlovák Köztársaság első elnöke volt.

legjobb burok a roburok

A kelet-német autógyártás e színpompás csodáira az R33 teraszán találtunk. ("Mi az a Robur?" "Hát... olyan, mint a Trabant, csak buszban.")

Programajánló: Bortavasz Dél-Burgenlandban

Bortavasz Dél-Burgenlandban, 2013. május 4-5. 

Jövő szombaton és vasárnap több mint 60 dél-burgenlandi borász tárja ki pincészete kapuit a bor szerelmesei és az érdeklődők előtt. A Vas megyéhez legközelebb fekvő osztrák borvidék tipikus borai várják, hogy minél többen megbizonyosodjanak arról, milyen kiválóságokat teremnek a vidék lankái.

Szombathelyről, Kőszegről és Körmendről különbusszal érhető el a Bortavasz, amelyről a legfontosabb tudnivalók itt olvashatók. 

mediawave 2013

MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Zenei Együttlét

Tavaszi fényírás a virágzás jegyében

Komárom, Monostori Erőd

2013. 04. 30. - 05. 04.

Április 30-án startol a 23. MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Zenei Együttlét. Igazi majális költözik május első hétvégéjén a Monostori Erődbe, filmvetítések és koncertek mellett a szervezők közösségteremtő programokkal is várják az együttlétre látogatókat.

Május elseje a tavaszi virágzás és a zsendülés, a fiatalság ébredező szerelmének ünnepe, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. A Mediawave a munkásünnep helyett ennek jegyében köszönti az együttlétre látogatókat. Igazi kultúrwellness élményben lehet részük azoknak, akik a hosszú hétvégét a Duna mellett, a Monostori Erődben töltik.

Grencsó Kollektíva

A nemzetközi filmes programban 89, a magyarban 76 film szerepel stílus és tematika szerinti válogatásban. A játék- és kisjátékfilm zsűrijét Durst György producer, Iliana Kitanova színésznő (Bulgária) és a Tofifest igazgatónője, Kafka Jaworska (Lengyelország) alkotja, míg a dokumentum-, animációs- és kísérleti film zsűrijének tagjai Boris Mitic dokumentumfilm rendező (Szerbia), Vera Neubauer animációs rendező (Anglia) és Radu Igazság animációs és kísérleti film rendező (Románia). A zenei filmek zsűrijét a koncertet is adó Iva Bittová (Csehország), valamint Grencsó István és Lakatos Mónika énekesnő alkotják.

Iva régi visszatérő vendég a Mediawave-en. utoljára 2010-ben Őriszentpéteren hallhattuk a Mediawave Szelektíven. Itt beszélték meg a világhírű dobossal, Hamid Drake-kel, hogy egyszer kellene közösen is muzsikálniuk. Idén ismét láthatjuk és hallhatjuk őket, május 3-án az erőd Ékes termében lépnek fel közösen. Leena Conquest amerikai fekete énekesnő neve is ismerős lehet a fesztiválozók számára, ő 2004-ben és 2005-ben járt a Mediawave-en William Parker Quartetjének vendégeként. Szólóban és a Tóth Viktor Tercettel közösen is fellép idén. Viktorral új lemezre készülnek, de fiatal énekesek számára műhelyt is fog tartani.

Az idei egyik specialitás az egész rendezvényt végigszövő moldvai csángó lakodalmas lesz. A nyitónapon, április 30-án a leánykéréssel indul a projekt és egyben a fesztivál. A menyasszonyt és a májusfát lovasfogatokkal hozzák a szomszédos Ácsról. A nyitóest csúcspontját Ferenczi György és a Rackajam, valamint J. G. Thirlwell, a John Zorn istállóhoz tartozó hírhedt manhattani zeneszerző csapata, a Manorexiaadja. Az este zárása a Csángó Analóg Diszkó lesz, olyan népzenei előadók és etnozenészek részvételével, mint például a Ritka Magyar Folkband.

Iva Bittova

A fesztivál életében erőteljes szerepe van a fiatal tehetségek nevelésének, erre szolgálnak a több mint 6 éve zajló filmes és zenei workshopok. Ebben az előzőekben említett muzsikusok is részt vállalnak. Az előbb már említett Leena Conquesten kívül Ferenczi György is vezet akusztikus zenei műhelyt, valamint csángó népi műhely is indul az Erődben. A Méhkasaula Project fényfestői évek óta kísérik a Mediawave-et, tavaly gyönyörű, színes hátteret festettek esténként a Dunai bástyára. Ők idén bevonják az érdeklődőket is: fényfestő workshopjukon bárki kipróbálhatja, hogyan kell üveget festeni, ezeket a munkákat este le is vetítik.

A Mediawave a korábbi években is számos kísérletet tett a közösségi terek újraélesztésére. Idén több olyan civil szervezet is csatlakozik, akik hasonlóan gondolkodnak a kulturális újrahasznosításról. Együttműködő partnerként csatlakozik alkotóival a MÜSZI és a FÜGE, akik még több kreativitással dobják fel az Együttlét még kihasználatlan lehetőségeit. Nem véletlen, hogy a rendezvény sajtótájékoztatójának is a Jurányi Inkubátorház adott otthont.

A fesztivál ideje alatt indul az Etnikai Kisebbségek Film- és Fotóarchívuma, amelynek alapját a Mediawave Nemzetközi Filmfesztivál 1991 óta gyűlő filmarchívuma és saját készítésű filmjei szolgáltatják. Elsősorban a magyarországi és a határokon kívüli magyar kisebbségek film és fotó archívuma szándékozik lenni, de a gyűjtemény nyitott a rokon népek és a világ többi kisebbségének bemutatására is. Nem csak a kisebbségekről készült filmek és fotók, hanem a kisebbségek által készített alkotásokat is tartalmaz.

Thea Soti Quartet byLangPeter

A filmes és zenei programok mellé az elmúlt években a gasztronómiais felfejlődött. Ahogy azt a korább is megszokhattuk, a szervezők az egész ország borait hozzák és kínálják. Pincészetek, borászok a teljesség igénye nélkül: Haraszti (Palkonya-Villány), Deé (Pannonhalmi Borvidék), Fritz (Szekszárd), Csernyik István (Gyöngyöstarján). De a sört kedvelők sem maradnak különlegességek nélkül: az ínyencek a Főzdebusznál a győrzámolyi, óbudai, fóti, békésszentandrási, valamint a rozsnyói serfőzde kézműves söreit kóstolhatják.

Jó hír a fesztiválra vonattal érkezőknek: a MÁV-Start Zrt. az Együttlétre utazók számára 50%-os alkalmi menettérti jegyet nyújt a teljesárú jegy árából a fesztivál idejére. Magyarul: az oda útra szóló jegy lepecsételtetve a visszaútra is érvényes lesz. A vonatok többsége kerékpárt is szállít, aki kerékpárral érkezik, az Erődön belüli tárolóban zárhatja le azokat.

A fesztivál megvalósításában komoly partnerként szállt be a Monostori Erőd, amely tavaly az egész Dunai bástyát a fesztivál rendelkezésére bocsátotta. Idén már egy felújított helyszínen zajlik a Mediawave: európai uniós forrásból megújult a bástya és környezete. Ugyan a teljes felújítás csak júniusban fejeződik be, a látogatók április 30. és május 4. között már frissen festett falak között fesztiválozhatnak.

Az Erőd velünk van!

Éles meglátások, sajátos nézőpontból: Andreas Lehner

A cikk a Vas Népe Hétvége rovatában jelent meg 2013. március 9-én. A print korlátai miatt erősen húzott verzió az online kiadásban itt érhető el. A teljes szöveg csak a határeseten:

Andreas Lehner osztrák képzőművész és projektmenedzser tíz éve él Szombathelyen. Egy szerelem hozta ide… 

Munkája miatt ma is naponta ingázik. Az elmúlt két évtized során számos fejlesztési és kulturális projekt gazdája volt, kiállításokat szervez, és elképzelései nyomán született meg a Határélmény-park a közeli Beleden (Bildeinben). Szeptember óta a Südburgenland Plus nevű szervezetnél dolgozik, regionális menedzserként a strukturális fejlesztési projektekért felelős – mindezt rengeteg magyar kapcsolattal, közös feladatokkal. 

Kiállításfronton a városszalónaki (stadtschlainingi) vár programja, a virágvasárnap nyitó Baumkircher – a Lovag aktuális most. Az Andreas Lehner rendezte tárlatnak szintén van magyar vonatkozása: a lovag pályafutását a III. Frigyes császár és a magyar Mátyás király közti politikai konfliktus erőterében mutatja be.

A magyar társadalmi és politikai helyzetet már régebb óta figyeli, minthogy ide költözött. Különösen foglalkoztatja a cigányság helyzete. Ez még 1995-re nyúlik vissza: abban az évben február 4-éről 5-re virradó éjszaka bombát robbantottak Felsőőr (Oberwart) romatelepén. A gyilkosságnak négy roma áldozata volt. 

Mindez két héttel Andreas Lehner fia születése után történt, s ő nem akarta, hogy a gyereke olyan társadalomban nőjön fel, ahol származása miatt megölhetnek valakit. Vagy egyáltalán, olyanban, ahol diszkrimináció létezik. Ma több, a cigányság problémáival foglalkozó civil szervezet munkáját segíti. 

Magyarok, hienczek, horvátok, vendek

Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című sorozatának Vas vármegyéről (nála: Vasvármegyéről) szóló kötete 1898-ban jelent meg. A Vasvármegye népe című fejezetnek több szerzője van: a magyarokat Sziklay János, a magyarok nyelvjárását dr. Csapodi István, a hienczeket Vende Ernő, a horvátokat Béry István, a vendeket Sinkovich Elek írta; az egészet átnézte dr. Sziklay János és Katona Lajos. Részletek:

A vasmegyei embert mindenkoron megfogjuk különböztetni, teljesen soha át nem alakúló kiejtésének és szóalakjainak eredetiségéről, mely ősiségének legjobb bizonyítéka. Pedig a vasmegyei magyar nép más tekintetben sem a czivilizáczióval, sem az idegen szokásokkal és divatokkal szemben nem tanusít szilárd állhatatósságot. A milyen fogékony a műveltség eszközeinek megértése és alkalmazása iránt, épp úgy szívesen utánozza a maga szokásai, viselete eredetiségének rovására az úri népet, kiváltképen pedig a városiakat. Nagyobb város nincs ugyan a megye területén, de annál több a kis város, melyek mindegyikének volt bizonyos fontosságú szerepe a közelmúltban s ma is lépést igyekeznek tartani a haladó korral; ott vannak ezenkívűl a szomszéd megyék közel eső nagyobb városai, melyek a határtól csak pár órányira lévén, szintén állandó hatással vannak a népre, végre nem tagadhatjuk el a közeli Ausztria, első sorban Stiria befolyását sem, melyet elég alkalmuk van a határmenti s a megye kövein túl is elvándorló megyebeli németeknek a magyarokkal közvetíteni.

A nép külső faji jellegét illetőleg termetük középszerü, általában 160-165 czentiméter magas, inkább ösztövér, mint köpczös; általában brachikephalok; a férfiak feje és arcza kerekebb, mint a nőké, a kiké inkább tojásdad; az arcz színe rendszerint barna, a férfiaké úgy, mint a nőké; hajuk merev, szálas, gesztenyebarna (a nők közt több a szőke); szemük nagyrészt széles mandolametszetü, nagy és nyílt, általában barna, de gyakori a kék szem is, mig a szürke és sárga már ritkábban, elvétve fordul elő. A nők ösztövér termetük, rendszerint kemény, merev vonású arczuk miatt legnagyobbrészt nem szépek; legalább olyan kecses arczidomokat, mint a Tisza mentén, vagy a Kis-Alföld csallóközi és sopronmegyei részében, (Csorna és Kapuvár vidékén) nem igen találhatunk.

Vasvármegye nemzetisége térképe. Rajzolta dr. Sziklay János.

Szombathely szomszédságában, Oladon, Ondódon, Asszonyfán már szeret czifrálkodni az asszonynép. Ondódon piros és kék csipkével díszíti ruháját; a duplaelejü, színváltó derekat viseli, vagyis blúzt; függővel, üveggyöngygyel ékeskedik, Oladon még gránát-gyöngysort is aggat a nyakába. Ugyanígy ékesítik magukat a seéi leányok és asszonyok. Kisasszonyfán piros kivarrással díszítik a ruhát; ékszerűl fehér vagy sárga gyöngy ezüst kereszttel szolgál; függővel is ékesgetik magukat.

A megváltozott mezőgazdasági, birtokjogi és pénzviszonyok, az új állami élet követelményei, melyek a kisbirtokosokra nagy terhet róttak és rónak, fölkeltették a népben a vagyonszerzés, magában véve becsülendő, de nem mindig nemes vágyát, kiölik belőle a régi magyar szívességet s önzővé, haszonlesővé teszik. Meginog itt-ott az az erénye, melylyel őseinek földjéhez ragaszkodott s nem mindig a megélhetés szükségétől űzetve, hanem spekuláczióból is eladja földjét, hogy Szlavoniában olcsóbban többet vásároljon. A míg a német ajkúak Ausztria felé huzódnak, ámde jobbára ideiglenes tartózkodásra; a magyarok inkább Horvát-Szlavonországba veszik utjokat.

Általános a hit, hogy pénteken semmit sem szabad kezdeni, mert az szerencsétlenül fog végződni. Az igézés, szemmelverés tartja magát a köztudatban. Ennek különben meg van a maga valószerű alapja; csakhogy a nép valami rossz szellem tényének tartja azt, a mit ma a hipnotizmus tüneményeiből megmagyarázhatunk. A tehenek megrontását szintén többfelé tartják. A boszorkányok és rossz szellemek hivésével függ össze az a hit is, hogy a viharokat, jégesőt egy gonosz szellem, garbonciás diák hozza, a ki a harangozótól elriad. Azért még mindig vannak falvak, a hol a felhő elé harangoznak. (Nárai.)

Hienczeknek nevezik Vas, Sopron és Mosonvármegyék azon németajkú lakosságát, a melynek nyelve, sajátságainál fogva, úgyszólván külön dialektikust képez az összes német nyelvjárások között és a mely nép maga is, szokásaira és gondolkozásmódjára nézve, eltér a hazánkban és az azon kívül élő többi német népfajoktól. A magyarországi hienczek száma körülbelűl 300,000, a kiknek a zöme (125,000). Vasvármegye területén, a kőszegi, felső-eőri, körmendi, németujvári és a szt.-gotthárdi járásban tartózkodik, hegyes, dombos vidéken, melyet "Pugläte-Welt"-nek (púpos, görbe-világ) neveznek. 

 

Római határkövet talált a kertjében

Római határkövet talált sasteleki parcellájában egy hatvani lakos, Simon Attila, számolt be az esetről tegnap a heol.hu:

"A lelet már évekkel ezelőtt kiemelkedett a földből, de csak a közelmúltban ásták ki teljes terjedelmében. Egy régész megvizsgálta, és megállapította, hogy egy római határkőről van szó, amely a hajdani Pannónia területén, a Dunával párhuzamosan, számmal jelölve sok helyen megtalálható. (Ugyanakkor – hívták fel a figyelmet a szakemberek – arról sem szabad elfeledkezni, hogy Hatvan mintegy félszáz kilométerre fekszik az ókori birodalom provinciájának keleti határaitól.) 

Érdekesség továbbá, hogy egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy a határkő anyaga honnan származik. Az már biztos, hogy a rózsaszínű ásvány sem nem mész, sem nem vulkáni eredetű kőzet; a környéken nem bányásztak hasonlót, de még a Mátrában sem. Így csupán a későbbi vizsgálatok során derülhet ki majd az eredete. Simon Attila közölte: a követ nem mozdítja el a helyéről."

Szecessziós csodák és náci rémtettek Bécs határában

Bécs 14. kerülete, egészen a város szélén. Turisták a környéken jobbára csak akkor járnak, ha a méltán híres heurigerek valamelyikébe kihozza őket este a busz. Innét már nem sokat kell menni aktuális úti célunk felé. Múlt század eleji szépség és náci bűnök: Ernst Fuchs-villa, Otto-Wagner-Spital, Steinhof. 

A cikket tavaly írtam az Alonra. 

A seattle-i Lenin-szobor

Az öt méter magas bronzszobrot a szlovák-bolgár Emil Venkov készítette 1988-ban, még a csehszlovák kormány felkérésére. Poprádban állították fel, de jött 1989, és Leninnek mennie kellett. 

Egy bizonyos Lewis E. Carpenter, aki akkoriban angoltanárként működött a városban, felfedezte, hogy használt fém árában eladó a szobor. Megvette, és hazavitte magával. Már épp letárgyalta a seattle-i városvezetéssel, hogy köztéren felállíthassa a kommunista vezért, amikor autóbalesetben életét vesztette. 

Lenin egy darabig a Carpenter-ház hátsó udvarán feküdt, végül 1995-ben került Seattle Fremont nevű városrészébe, előbb az Északi 34. utca és az Evanston sugárút sarkára, majd áthelyezték két tömbbel északabbra, az Evanston és a 36. kereszteződésébe, egy falafelbüfé elé. 2004 óta minden karácsonyra feldíszítik, mint egy fenyőfát. 

(eredeti képek: waymarking.com, blog.seattlepi.com)

Tétlen határátkelő

A schengeni egyezményhez való csatlakozásunk óta sok határátkelő áll tétlenül. A szentpéterfai már egészen T-tlen... :-)