(Vas Népének írtam, Alonnak fényképeztem)

Ez az emlékkő arra fog emlékeztetni, hogy soha többé ne történhessen meg, amit a nácik 1944-45-ben elkövettek - emelte ki dr. Adi Lang történész a zsidó kényszermunkások emlékkövének avatásán. Beszédet mondott Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke is.

A Délkeleti Fal építésén több ezer munkaszolgálatos zsidó dolgozott, férfiak és nők egyaránt. Emlékezni nem azért fontos, hogy újra és újra felidézzük a megtörtént eseményeket, újra és újra felszaggassuk a sebeket. A jelent nem lehet megérteni a múlt nélkül, s múlt nékül nem lehet jelent sem építeni, szögezte le Siklósi Vilmos.

A zalaegerszegi hitközségi vezető hangsúlyozta, egyre kevesebben vannak köztünk, akik átélték ezeket a szörnyű eseményeket, ezért fontos, hogy mindig legyenek, akik a túlélőktől átvéve a stafétabotot, hogy emlékeztessenek a múltra.

Walter Temmel, a szomszédos Beled (Bildein) polgármestere felidézte Giora Karny és az őt megmentő Legath család történetét. A szombathelyi zsidó fiatalember egy barátjával szökött meg a kényszermunkáról, és a közeli Némethásosban (Deutsch Ehrensdorf) leltek menedékre. Legathék életük kockáztatásával rejtegették őket, egészen a Vörös Hadsereg megérkezéséig. Walter Temmel szólt arról is, hogy ezen a tájon évszázadokon keresztül sokféle nép élt békében egymás mellett, egészen a II. világháborúig. Négyezer zsidóra és hétszáz romára ma már csak emlékezni lehetséges. 

Monyorókerékre 1944 végén és 1945 elején hétszáz, jórészt magyar zsidót vezényeltek kényszermunkára. A kastély melléképületeiben, embertelen körülmények között elszállásolt munkaszolgálatosok feladata a náci birodalom védvonalának szánt, Szlovákiától Triesztig tartó Délkeleti Fal építése volt. A kényszermunkások közül harmincan itt lelték halálukat, a többieket 45 márciusában indították útnak nyugatra, a koncentrációs táborokba...

Sokféle válasz létezik arra, miért nem akadályozta meg a helybeli lakosság a náci rémtetteket. Mi nem ítélhetjük az akkor élt embereket, de bocsánatot kérhetünk", mondta Verena Dunst tartományi képviselő.

Az emlékkőavatáson Johann Weber monyorókeréki polgármester köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek az emlékkőállítás megvalósításában, mindenekelőtt a kezdeményező dr. Michael Muhrnak, a Kulturforum Südburgenland vezetőjének.

A beszédeket követően a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség vezetői koszorút helyeztek az emlékkőnél, amelyet a helyi katolikus plébános és az evangélikus lelkész közös ceremóniával áldott meg.
1944 1945 ausztria dél-keleti fal emlékhely monyorókerék munkaszolgálat zsidóság

Soha többé! - Magyar zsidó kényszermunkások emlékköve Monyorókeréken

(Vas Népének írtam, Alonnak fényképeztem)

Ez az emlékkő arra fog emlékeztetni, hogy soha többé ne történhessen meg, amit a nácik 1944-45-ben elkövettek - emelte ki dr. Adi Lang történész a zsidó kényszermunkások emlékkövének avatásán. Beszédet mondott Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke is.

A Délkeleti Fal építésén több ezer munkaszolgálatos zsidó dolgozott, férfiak és nők egyaránt. Emlékezni nem azért fontos, hogy újra és újra felidézzük a megtörtént eseményeket, újra és újra felszaggassuk a sebeket. A jelent nem lehet megérteni a múlt nélkül, s múlt nékül nem lehet jelent sem építeni, szögezte le Siklósi Vilmos.

A zalaegerszegi hitközségi vezető hangsúlyozta, egyre kevesebben vannak köztünk, akik átélték ezeket a szörnyű eseményeket, ezért fontos, hogy mindig legyenek, akik a túlélőktől átvéve a stafétabotot, hogy emlékeztessenek a múltra.

Walter Temmel, a szomszédos Beled (Bildein) polgármestere felidézte Giora Karny és az őt megmentő Legath család történetét. A szombathelyi zsidó fiatalember egy barátjával szökött meg a kényszermunkáról, és a közeli Némethásosban (Deutsch Ehrensdorf) leltek menedékre. Legathék életük kockáztatásával rejtegették őket, egészen a Vörös Hadsereg megérkezéséig. Walter Temmel szólt arról is, hogy ezen a tájon évszázadokon keresztül sokféle nép élt békében egymás mellett, egészen a II. világháborúig. Négyezer zsidóra és hétszáz romára ma már csak emlékezni lehetséges. 

Monyorókerékre 1944 végén és 1945 elején hétszáz, jórészt magyar zsidót vezényeltek kényszermunkára. A kastély melléképületeiben, embertelen körülmények között elszállásolt munkaszolgálatosok feladata a náci birodalom védvonalának szánt, Szlovákiától Triesztig tartó Délkeleti Fal építése volt. A kényszermunkások közül harmincan itt lelték halálukat, a többieket 45 márciusában indították útnak nyugatra, a koncentrációs táborokba...

Sokféle válasz létezik arra, miért nem akadályozta meg a helybeli lakosság a náci rémtetteket. Mi nem ítélhetjük az akkor élt embereket, de bocsánatot kérhetünk", mondta Verena Dunst tartományi képviselő.

Az emlékkőavatáson Johann Weber monyorókeréki polgármester köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek az emlékkőállítás megvalósításában, mindenekelőtt a kezdeményező dr. Michael Muhrnak, a Kulturforum Südburgenland vezetőjének.

A beszédeket követően a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség vezetői koszorút helyeztek az emlékkőnél, amelyet a helyi katolikus plébános és az evangélikus lelkész közös ceremóniával áldott meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)