Szeretem ezt a papucsot.
Kényelmes.
Bőrből van, a talpa meg valami könnyű anyagból.
Lengyelországban vettem, egy piacon, Bielsko-Białában, a kétszombathelynyi városban, aminek a létezéséről se tudtam, míg oda nem keveredtem a környékre.
Talán egy 80 éves félvak lengyel néni öltögette a papucsomat, talán diákmunkában egy 16 éves srác, aki az egyetemre gyűjt, talán egy 3 gyerekes kismama, talán egy hajléktalan.
Talán mindegyikük.
Nekem kevésbe volt – és ő, aki készítette, bizonyára sokkal kevesebbet kapott. Talán csak egy vacsorára futja annyi złotyiból.
Talán annyira se.
Ez van, ebben élünk.
Belelépek holnap is, viszem magammal.
És most már ti is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése