Budakeszin járunk, Máriamakk felé, kertes-hétvégi házas környéken. Egész pontosan az Alkony és a Skót utcák sarkán.
„Az itt bemutatott pár relikvia utolsó hírmondó, egy folytonosan változó (mások szerint fejlődő) világ letűnésének tanúja. A gyűjtemény felhívja a figyelmet az örök pusztulásra, ami sajnos a pusztulásnak emlékét őrző mementókra, múzeumokra, könyvtárakra is vonatkozik. (…) A ház mögötti fészerben talált anyagokat kiegészítettem a Csobánzhegyi „Armida”-kastély leégett múzeuma Elektrotechnikai Osztályának pár roncsokból restaurált anyagával, amit a romák már nem bírtak a pusztulás után elhordani a „MÉH”-be, valamint néhány ajándékkal is bővült a kollekció.”
Az installáció megalkotója Szirmai Gábor, a fentebb idézett sorok tőle, a helyszínen olvasható tájékoztatóból valók.
De ezt látni kell...
