ByeAlex első, második és harmadik blikkre is olyan, mint egy romkocsmák mélyén merengő állástalan értelmiségi. Még a neve is - ByeAlex, wtf? - is valami olyasmi, amit csak romkocsmákban megejtett, hosszas és kitartó merengés során lehet kitalálni, nem is beszélve a Kedvesem szövegéről - na, az már minősített eset, ahhoz már tényleg ölég sokat kell merengeni, lehetőség szerint pénteken, pohár áráért korsó, vágod, költséghatékony egyszerűsödés x-szel. Ha ezzel megvolnánk, gyorsan megírhatjuk a byegúnár verziót is, I love my baby, ja, hogy az más csapat, mindegy, lehetne így is. A Kedvesem nyilvánvalóan tök esélytelen dal az Eurovízión, bár legalább nem tuc-tuc-tucatzene, de a kutya nem fogja érteni, se a szöveget, se a figurát, de ha már elbaszunk erre az egészre egy csomó közpénzt, akkor már inkább ezt a csávót küldjük el világot látni, mint a radicsgigit. Egy szál gitárral, tábortűz mellett tök rendben is vóna ez a Kedvesem, még csak azt se teszem hozzá, hogy szódával elmegy, mert ki a fene iszik szódát a tábortűznél. A tábortűznél, kérem, ott borozunk, oszt' ha elfogy, akkor éjnek évadján nekilódulunk, lemegyünk a faluba, felébresztjük a lerakatos bácsit, beszerzünk. Visszafelé az erdőszélen a tízliteres kanyiszterrel már neccesebb a sztori, farkasok is vannak, ez egészen biztos, farkasok vannak a Kedvesemben is - na tessék, minden mindennel összefügg, a felhőatlasz ehhez képest kutya fasza, hungarian metafizika rulez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése