Iszlám: a 7. század óta létezik, az Arab-félszigetről indult ki, és elterjedt Észak-Afrikában, Közép-Ázsiában és az indiai szubkontinensen. Alcivilizációi: arab, török, perzsa, maláj. Az iszlám jellemzője, hogy nincsenek nemzetállamok, a törzsi és a vallási identitástudat erős. Az iszlám államok jellemzően militarista társadalmak. Az iszlám a kard vallása, a katonai erényeket dicsőíti, Mohamed harcos és hadvezér is volt (míg pl. Buddha vagy Jézus esetében ez fel sem merül), a dzsihád fogalma.
Nyugati: mai struktúrája 700-800 körül alakult ki, a kutatók általában három fő alkotórészét különböztetik meg: európai, észak-amerikai, latin-amerikai – bár ez utóbbi külön civilizációnak is tekinthető. A Nyugat egyenlő azzal, amit korábban nyugati kereszténységnek neveztek, tehát nem földrajzi értelemben vett Nyugatról van szó. Ide tartozik Ausztrália és Új-Zéland is, mint a nyugatiak által létrehozott kultúra. A zsidóságot Huntington nem sorolja a nyugati civilizációhoz, de nem is tekinti önállónak.
Nyugati: mai struktúrája 700-800 körül alakult ki, a kutatók általában három fő alkotórészét különböztetik meg: európai, észak-amerikai, latin-amerikai – bár ez utóbbi külön civilizációnak is tekinthető. A Nyugat egyenlő azzal, amit korábban nyugati kereszténységnek neveztek, tehát nem földrajzi értelemben vett Nyugatról van szó. Ide tartozik Ausztrália és Új-Zéland is, mint a nyugatiak által létrehozott kultúra. A zsidóságot Huntington nem sorolja a nyugati civilizációhoz, de nem is tekinti önállónak.
Latin-amerikai: tekintélyelvű kultúra, ez különbözteti meg leginkább a nyugatitól. Másik különbség, hogy a latin-amerikai kultúrába beépültek az őshonos indián kultúrák. A vallás katolikus, míg a nyugatiban megoszlik (katolikus, református).
Kínai: i.e. 1500 óta biztosan létezik, de talán még ezer évvel korábban alakult ki. Fő eleme a konfucianizmus, ide tartozik Kína és a rokon kultúrák: Vietnam, Korea.
Japán: a kínai civilizációban gyökerezik, de már önállósodott, kb. 100-400 között.
Hindu: legalább i. e. 1500 óta létezik, indiai, ind vagy hindu néven emlegetik. Ez utóbbi a leggyakoribb. Központi jelentőségű a hinduizmus, mint vallás. A hindu civilizáció átterjedt India határain.
A „plusz egy”, az afrikai: önálló civilizációként való létezése vitatott. A kontinens északi része és keleti partja az iszlámhoz tartozik, a többi területen a nyugati civilizáció hatása érezhető, jellemző a kereszténység. Egész Afrikában erősek a törzsi identitások, kialakulófélben van az afrikai identitásérzet.
A civilizációk határai Európában
Huntington a térképen a nyugati civilizációhoz tartozónak jelöli az európai államok közül nyugatról keletre haladva valamennyit, a balti államokat, Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot és Horvátországot is, valamint Románia nyugati részét, jól láthatóan a történelmi Magyarország határáig.
Az ortodoxhoz sorolja már Oroszországon kívül Fehéroroszországot, Ukrajnát, Romániát, Szerbiát és Montenegrót (ill. az akkori Kis-Jugoszláviát), Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Macedóniát, Görögországot, Ciprust.
Az iszlámhoz tartozik Albánia és Törökország, azonban kérdéses, mennyire van igaza a szerzőnek a besorolásnál – Bosznia és a Szerbiához tartozó Koszovó esetében.
(Innen: Rózsa Melinda: Civilizációs konfliktusok, szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, 2006. Idézett rész forrása: Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése